1992. év

(Kupa Mihály pénzügyminiszter és Nagy Zoltán, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára tájékoztatást ad az 1993. évi költségvetés parlamenti bizottságok és az Érdekegyeztető Tanács keretében lezajlott vitáinak eddig eredményéről. Kupa Mihály még azt is megjegyzi, hogy lehetetlen politikai helyzetben kellett tárgyalnia, állandó zsarolásnak kitéve, és e lehetetlen politikai helyzet nem elsősorban az ellenzék aknamunkájának az eredménye.
Becker Pál az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának alelnöke – aki meghívottként vett részt az ülésen – az elhangzottakat kiegészíti többek között azzal is, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége frakciószavazás alapján, Mécs Imre hatására elfogadta a Honvédelmi Minisztérium költségvetését, de amikor tudomást szereztek a 800 millió dolláros orosz,? valamint az NDK fegyverszállítási ügyről,? akkor elálltak a támogatástól, ezért megfontolandónak tart egy kompromisszumot ebben.)

Antall József: Ehhez a katonai részhez szeretnék mondani valamit, hogy ne a honvédelmi miniszter szóljon hozzá. Először is, az NDK szállítás még nem tudjuk, hogy mikor fog megtörténni, és az orosz szállítást sem tudjuk még. A katonai költségvetés megállapítása, de a belügyé és a határőrségé is részben úgy történt, hogy figyelembe vette azt, hogy esetleg ezekre a szállításokra esélyünk van. Ennek következtében a kompromisszum csak úgy lehet a jelenlegi nemzetközi helyzetben, hogyha figyelembe veszünk két dolgot. Az egyik, hogy ha ilyen módon ajándékba kapjuk esetleg, akkor azt nyilvánvaló, figyelembe kell venni. Körülbelül, durván számítva a fele az elképzelhető, és akkor annyit vissza tudunk tartani a katonai költségvetésből. De ehhez két dolog kell. Az egyik, hogy ezt valóban megkapjuk ezekkel a kedvezményekkel, a másik, hogy ebben az évben kapjuk meg. Tehát itt ezt nem lehet úgy számítani, hogy ez hét szentség, hogy megkapjuk a következő költségvetési évben ezeket a felszerelési tárgyakat, és hogy ezek azonnal működésbe állíthatók. Tessék figyelembe venni az orosz szállítások bizonytalanságát, továbbá azt is, hogy olyan jön-e be, ami önmagában működőképes. Tehát ezeket azért fel kell mérni. Ezt ilyen mechanikusan, ahogy a szabad demokraták, vagy a Fidesz elképzeli, hogy várhatóan bejön, és ezért levágjuk a költségvetést, ezt nem lehet. Tehát ez egy ilyen vizsgálatot igénylő dolog, és ezzel kell érvelni. Úgyhogy nem tudom, egyetértenek-e ezzel.

(Für Lajos honvédelmi miniszter felháborodásának ad hangot azért, hogy egy SZDSZ, Fidesz módosító javaslat miatt a tárcája költségvetésénék csökkentési ötlete egyáltalán felmerül.? Elmondja, hogy a szovjet 800 millió dolláros beszerzés még az ideák világában van, az NDK-fegyverszállítás körében pedig csak kizárólag alkatrészekről van szó, amelyeknek szállítása remélhetőleg a jövő évben megkezdődik, de biztosan nem fog befejeződni. Indokokat felsorolva hevesen tiltakozik egy esetleges költségvetési megvonás ellen.)

Antall József: A jelenlévőknek, mivel vendégeink is jelen vannak, annyit szeretnék még hangsúlyozni emellett, amit Für Lajos is elmondott, és magam is elmondtam, hogy nagyon fontosnak tartjuk a belügyminiszter alá tartozó határőrségnek is a megerősítését, annak nehézfegyverzettel vagy középfegyverzettel való ellátását. Ebben lehetnek viták, de alkotmányjogi szempontból éppen, mivel lokális háborúknak vagyunk kitéve, helyes, ha ezekbe nem keveredik bele azonnal a honvédség egésze. Ezzel egyetértett a honvédelmi miniszter úr is és a tábornoki kar is, hogy sok mindent meg lehet oldani határőrségi szinten, ami még a magasabb lépcsőzetet nem indítja be. Márpedig egy esetleges szerb, román vagy szlovák akció esetén egy ilyen megerősített határvadász jellegű határőrség, ha jól együttműködik a hadsereggel, de a hadsereg nem közvetlen bevonásával, tehát csak egy második lépcsővel, vagy annak korlátozott fegyvernemeivel, akkor elhárítható, hogy az ország külpolitikai bonyodalmakba keveredjék. Tehát ezért rendkívül fontos a belügyminiszter alá tartozó határőrségnek is a megfelelő fegyverzettel való ellátása, és emellett azért a rendőrségé is. Tehát itt egy nagyon átgondolt szervezetről van szó. Jó, ha tudják – ezt nem mindenki tudja –, hogy csak Erdélyben a román hadsereg, a negyedik és a harmadik hadseregrésze önmagában nagyobb, mint az egész magyar hadsereg, pedig ez a román hadseregnek csak valamivel több, mint az egynegyede. A másik dolog, hogy Ukrajnában is vannak csapatmozgások, amik azt mutatják, hogy a Kárpáton inneni területen is mozgatnak csapatokat. A csehszlovák hadsereg 2-1-es szétválása esetén is a szlovák hadsereg erős marad, nem hajtottak végre leszereléseket, továbbá a szlovák hadiipar működik. A csehszlovák hadiipar egy része Szlovákia területére koncentrálódott. A konfliktushelyzet tehát veszélyes. A szerb hadseregnek feltehetően egyetlen útja az lesz, hogy megmentse önmagát, hogy Szerbia, Montenegró, vagy Szerbia területére fog visszavonulni. A szerb hadsereg kitűnő, jól kiképzett, komoly szoldateszkával? ellátott hadsereg, amelyik hosszú távon veszélyt jelent Magyarország számára. Mi mindent elkövetünk – különösen a lakosság megnyugtatása érdekében – a NATO és az európai szervezetek magunkhoz kompromittálására. Mindent elkövetünk ennek érdekében, lásd AWACS-gépek és egyéb felderítés? és egyéb módon, hogy olyan megoldásokat találjunk, amivel őket magunkhoz tudjuk szoktatni. De azt a hangulatot, hogy a fegyveres erők ellen tudjanak bármit csinálni, azt vissza kell verni, azzal együtt, hogy meggyőződésünk – azt hiszem, hogy ezt a két érdekelt miniszter úr nevében is mondom –, hogy a belső ellenőrzést is fokozni kell. továbbá át kell gondolni bizonyos megoldásokat is, ugyanis nálunk a NATO-hoz viszonyítva két tiszt esik egy altisztre, ott pedig egy tiszt esik két altisztre. Tehát itt bőven van belső átszervezési feladat is, ami az orosz hadsereg szervezése és a nyugati hadsereg szervezése közötti különbségből adódik. Azonkívül is vannak olyan jelenségek, amik a hadseregszervezésnél problémát jelentenek, amelyek a belső erőforrásnál jelentkeznek, amelynek kiküszöbölésével hatékonyabbá tehetjük a hadsereget. Ez kifejezetten a mi dolgunk még a jelen keretek között. Itt van például a Honvéd Kórház,? ami egy nagy kórház, túlméretezett dolgokat csináltak a Czinegéék. Bár valószínűleg ellenállásba fogunk ütközni akár a tábornoki kar, akár más részről, ennek ellenére igyekeznünk kell bizonyos gazdaságossági feladatokat elvégezni a központi kórházban és egyéb helyeken, sőt még a hadosztályok vagy a tábornokok létszámát illetően is. A hadügyminiszterünk már nem terjeszt elő általában tábornokokat, lévén, hogy a magyar hadseregnek a tábornoki kara nemrég még azonos létszámú volt Magyarország 1944. januári feltöltött tábornoki karával, a háború 5. évében. Sorolhatnám tovább ezeket a tételeket, hogy mi mikre figyelünk, és hogy nehogy azt higgye itt a kormányzat, hogy mi beugrunk különböző dolgoknak. De vannak dolgok, amiket el kell végezni, ezért nagyon átgondolt a hadseregszervezés. A harmadik hadügyi a közlekedési tárca, amelyik épp a mai napon ugye már szerepelt. A közlekedési tárca volt minden időkben a katonai fegyveres erők szempontjából a harmadik stratégiai jelentőségű tárca, hiszen a vasút nemcsak a szállítást jelentette, nemcsak az ország megbénítását, a közlekedés, akár a légi szállítás, akár a vonat, akár a személyszállítás stratégiai jelentőségében elsőrendű mindig. Jól át kell gondolni az igazságügyi tárcának is, meddig mehetnek a sztrájk- és egyéb kérdések. Át kell gondolni, hogy milyen embereket tart a közlekedési tárca a saját területén, és milyen megbízható személyek vannak a közlekedésben. Mondjuk Kéri Kálmán típusú vezérkari ezredes volt ’44-ig a MÁV-nál, és a MÁV szolgáltatta azt a hírszerzést is abban az időben, amelyik az ország biztonságát jelentette. Tehát itt nekünk anélkül, hogy pánikról vagy bármiről lenne szó, a külpolitika feladata, hogy hosszú távú biztonsági rendszert dolgozzék ki Magyarországra. Ezért javítjuk az oroszmagyar kapcsolatokat, ami kellőképpen idegesíti már a románokat, és ezért javítjuk az ukrán–magyar kapcsolatokat is, sőt a lengyelek is felajánlották az együttműködést. A bősi erőmű kérdésének a kiélezésével elértük, hogy a tervezett 4-5 éves csehszlovák közös hadsereg fenntartása helyett Klaus szabadulni akar a közös hadseregtől, és januártól megszüntetik a közös hadsereget, és csak szlovák hadsereg lesz és cseh hadsereg. Ennek is van veszélye, de nem hasonlítható egy ellenőrizetlen hadse-reghez. Tehát higgyék el a jelen lévő tisztelt képviselő urak, hogy itt egy nagyon átgondolt katonai és politikai kormányfilozófia érvényesül, és mindazok, akik az SZDSZ, Fidesz szemlélete szerint egy ilyen Kalocsai Ezredben kúsztatott, jó esetben őrvezetői szemléleten keresztül nézik a katonai kérdéseket, számunkra nem irányadó. Úgyhogy ennyit szerettem volna elmondani.

(A vitában többen hozzászólnak.)

Antall József: Erre kérem még a választ jelen pillanatban, hogy lát-e a pénzügyminiszter úr olyan költségvetési technikai megoldást, vagy van-e egyáltalán olyan tartalék, amit mozgékonyan tudunk kezelni arra az esetre, ha ajándékként jön be a fegyveres erőknek valami, tehát a korábban említettek. Van-e tehát egy olyan költségvetési konstrukció, amennyiben ez bejön, akkor figyelembe tudja venni. Ez nyilván majd hozzájárul a költségvetéshez, de abban az esetben mit tudunk csinálni, ha a Jelcin holnap megbukik? Ez egy indító kérdés, mert most kezdjük a részleteket megvitatni.

(További hozzászólások után.)

Antall József: Akkor most még Phare programról és egyébről. Delorsék egy bizonyos stratégiai távlatban hajlanának arra, hogy a jobb felhasználás érdekében kibővítsék a Phare programot. Ez megint további forrásbevonási lehetőséget nyújthat. tessék megtalálni ehhez a konstrukciót. Delors Londonban azt mondta, hogy belátja, hogy a Phare programban rengeteg az önfelemésztő pénz. Tehát, amikor küldenek szakembereket, akkor azok ellátását ők állnák. Ezt felénk fogják legjobban megcsi-nálni, mert a csehek és szlovákok szemtelenek voltak. Tehát Delors most nálunk szívesen kimutatná a Phare program hasznosságát, ezért most a Phare programra rá kell menni, és meg kell nézni, hogy mi az, amit ezzel lehet pótolni, és amivel lehet számolni. Ők a további támogatást megígérték, mivel a Klausékkal szemben mi megvédtük a Delors-t. Úgyhogy ez biztosra vehető. Éppen ezért ez a támogatás akkor megint egy olyan, amit tartalékba kell vennünk, hogy adott esetben, ha valahol hiány van. Tehát meg kell nézni, hogy mi az, ami betömhető egy Phare programmal? Vannak tételek, amire nem lehet segélyt kapni. Ilyen a munkanélküliség általában, legalábbis közvetlenül. de a Foglalkoztatási Alapba lehet. Infrastruktúra, ilyen mint munkahelyteremtő, ez a legfőbb olyan terület, amire lehet támogatást kapni, és amire esély is van.

(Bogár László, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok politikai államtitkára szerint az esetleges külföldi támogatások számbavételével költségvetési kiadásokat próbál megtakarítani a Kormány, viszont azt javasolja, hogy ez – a bizonytalan jellegére is tekintettel – kifelé ne hangozzon el.)

Antall József: Ezzel egyetértek, ez valóban így ne menjen ki. Mi most egymással arról tárgyalunk, hogy ha valahol soványítunk, hol van esély arra, hogy év közben azt kompenzálni tudjuk külföldi segéllyel. Itt most tulajdonképpen arról is van szó, amiről a pénzügyminiszter úr is nyilatkozott a sajtóban, hogy a pénz itt vár felhasználásra a határok előtt, és nem élünk vele. Úgyhogy ez nemcsak a Phare-t jelenti, hanem egyebeket is, és nyilvánvaló, hogy erre a segély- és egyéb dolgokra külön napirendi pontban vissza kell térni, mert itt misztifikálódik az országban, sőt még a kormánytagokon belül is, nem beszélve a parlamentről, ahol nem kapnak megfelelő tájékoztatást.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 874-878. oldalán megjelent szövege)