Az 1992. november 19-i kormányülésen Antall József érdemi hozzászólása az EFTA?-val folyó tárgyalásokkal kapcsolatban
Antall József: Ez az anyag nem járt meg egyetlen fórumot sem, viszont, ha igaz, akkor december végéig esedékes ennek a lezárása. Tehát akkor itt van egy írásbeli tájékoztatás, ezért megkérem Kádár miniszter urat, hogy ha az írásbeli tájékoztatáson kívül ehhez hozzáfűznivaló van, akkor tegye meg.
(Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere tájékoztatja a Kormányt, hogy az EFTA-országok jelenleg a magyar kivitel 15%-át veszik fel. Ez a része a nyugati külkereskedelmünknek, amely a leglassabb ütemben nő. Például az EK-val az év első háromnegyedében 22%-os volt a növekedés. Igen jelentős magyar deficit alakult ki az EFTA-országokkal szemben, míg az EK-országokkal szemben ez évben már aktív a kereskedelmi mérlegünk. Ennek oka nagyrészt az, hogy az EFTA-országok és elsősorban Ausztria egy igen retrográd politikát folytat, ma már szinte egyedülálló módon, Magyarországgal szemben, és mind ez idáig mereven elzárkózott minden piacra jutási, átalakulást segítő könnyítés ellen. Mi az EK-val is keményebben tárgyaltunk, vállaltunk bizonyos kockázatokat, és jobb megállapodást hoztunk ki. Ugyanehhez ragaszkodunk az EFTA-val folytatott tárgyalásokban is, és ezért nem írunk alá mindent, amihez erkölcsi megerősítést kér.)
Antall József: Egy kérdésem lenne, hogy ha szükségesnek tartja a miniszter úr esetleg ezeknek a kormányoknak, vagy valamelyik részének, lenne-e értelme kormányfői szinten felhívni a figyelmet bizonyos akadályokra?
(Kádár Béla ezt nem tartja szükségesnek.)
Antall József: Az Európai Közösség azért nagy súlyt helyez arra, hogy a három visegrádi országgal és az osztrákokkal meglegyen a megállapodás. Most, mivel Ausztria egy olyan ország, a cseh bürokráciával együtt, ezért sose hittem nekik, mindig kijátszanak bennünket újra és újra. Nem barátaink se az osztrák bankosok, se az osztrák szocdem miniszterek jelentékeny része, és az osztrák bürokrácia egyáltalán nem. Szóval énnekem nagyon rossz véleményem van az ő magatartásukról.
(Kádár Béla megjegyzi, hogy épp most írt egy levelet Schüsselnek, mert egy láttamozási eljárás kérdésében is visszalépés van az ő bürokráciája részéről a szóbeli megállapodá-suktól eltérően, ezért amennyiben az osztrák fél egyedüli jelleggel valamiféle megkülönböztető eljárást kíván fenntartani a volt KGST-országokkal szemben, akkor mi is kénytelenek vagyunk megvizsgálni, hogy az osztrák import korlátozására milyen eszközöket vegyünk igénybe.)
Antall József: Szétválás esetén Csehország egyértelműen inkább a német és nem az osztrák orientációt választja. A csehek inkább velük foglalkoznak. Az osztrákok láthatólag Szlovákiát és Szlovéniát fogják támogatni, és talán egy kicsit, ha megnyugszik a helyzet, akkor Horvátországot. Szóval az osztrák politika ezt az utat keresi, úgyhogy ebben a stádiumban én semmi mást nem javasolnék, csak azt, hogy nagyon tartsuk ezt a tárgyalási metodikát. Javaslom a Kormánynak, hogy fogadja el a tájékoztatást. Én csak időben javasolnék előbb egy ilyen megkeresést, hogy bombázzuk őket. Kohl mindig megkérdezi tőlem, hogy ezek a ronda osztrákok hogy viselkednek? Akkor Kádár miniszter úr tájékoztatóját kérem, hogy a Kormány szíveskedjék elfogadni. Nincs ellenvetés, akkor a Kormány elfogadta.
(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 872-873. oldalán megjelent szövege)
