Politikai beszédek, interjúk

Az interjút Laczkó András készítette 1988-ban. Megjelent „Menekülés a jövőért. Lengyel sorsok Magyarországon 1939–1945” Boglárlelle, 1989. 160–173. old.

Dr. Antall József beszél apjáról. A fiú történész, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár főigazgatója. Idősebb dr. Antall József (1896–1974) belügyminiszteri tanácsos, kormánymegbízotti felhatalmazással intézte a menekültügyet (1939–1944). 1945-ben az ideiglenes nemzeti kormány államtitkára, az első két koalíciós kormány újjáépítési minisztere (1945–1946), Veszprém, Zala és Somogy vármegyék megválasztott kisgazdapárti nemzetgyűlési, aztán országgyűlési képviselője volt. Az apa munkájáról a fiát kérdeztem.

Az MDF I. Országos Gyűlésén 1989. március 11-én elhangzott referátum az akkori politikai helyzetről és ebben az MDF szerepéről.
Az országos gyűlést a Közgazdasági Egyetem aulájában rendezték több száz küldött és számos külföldi vendég, köztük nagykövetek részvételével. Az MDF ügyvezető elnöke Bíró Zoltán volt.

1989. június 15-én avatták fel a Fő utcai katonai börtön falán – raboskodásuk színhelyén – Nagy Imrének és társainak emléktábláját. A több száz fő jelenlétében elhangzott avatóbeszédet az MDF hírlevele közölte teljes terjedelmében.

Az MDF II. Országos Gyűlésén 1989. október 20-án tartott politikai beszámoló. Az országos gyűlésen a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen több száz küldött vett részt az ország minden részéből. A beszédet a Magyar Televízió – adását megszakítva – röviddel elhangzása után, 1989. október 20-án délután teljes egészében közvetítette felvételről.

Antall Józsefet az MDF II. Országos Gyűlésén választotta a párt elnökévé. 1989. október 22-én mint pártelnök az alábbi zárszót mondta.

A bajor Christlich-Soziale Union (CSU) 1989. november 18-án Münchenben tartotta kongresszusát, amelyen a kormányzó párt küldötteihez szólt az egyik magyar testvérpárt, az MDF elnöke németül.

A Konrad Adenauer Alapítvány által Bonnban rendezett kollokviumok egyikén, 1990. február 28-án az MDF elnöke tartott előadást. Ennek szövege 1993-ban jelent meg abban a kötetben, amelynek címe „Die Neuordnung Europas” (Európa újrarendezése – Vélemények és távlatok), a Bouvier Verlag kiadása, és amelyben Antall Józsefén kívül olyan politikusok beszédei találhatók, mint Douglas Hurd, Michael Heseltine, John R. Galvin, Jeszenszky Géza, John Major, Vagyim Zagladin, Jan Krzystof Bielecki, Arkagyij I. Wolski, Jacques Chirac, Zselju Zselev, Václav Klaus és Erhard Busek.

1990. március 23-án, a szabad választások 25-i, első fordulója előtt Budán, a Csörsz utcai MOM Művelődési Házban, több száz főnyi hallgatóság előtt elhangzott választási beszéd.

Az interjú a Valóság 1990. 1. számában jelent meg. Fényi Tibor „Három politikus” című interjúi keretében az 54–62. oldalakon közölte az Antall Józseffel folytatott beszélgetés szövegét.

Az interjú 1990 májusában jelent meg a németországi Der Spiegelben. A kijelölt miniszterelnök nyilatkozott a német hetilapnak.

1990. május 22-én a választásokon győztes MDF miniszterelnökjelöltjeként tartott programbeszéd az Országgyűlésben. Az elhangzott beszédet többször taps szakította meg, majd a végén a tetszésnyilvánítás formájaként felállva tapsoltak az MDF, a KDNP és az FKGP képviselői. A beszédet az Országgyűlési Napló alapján közöljük.

1990. május 23-án este, miután az új Országgyűlés megválasztotta miniszterelnökké és kormányának tagjaival együtt letette a hivatali esküt, Antall József a következő beszédet mondta:

(A szöveget az Országgyűlési Napló alapján közöljük.)

1990. június 7-én, alig több mint két héttel a kormány hivatalba lépése után ült össze a moszkvai Kremlben a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete. Az ülés elnöki tisztét – a rotáció szerint – a magyar miniszterelnöknek kellett ellátnia, aki Göncz Árpád és Für Lajos társaságában utazott Moszkvába. Itt tette meg javaslatát a Varsói Szerződés felbontására. A magyar delegáció tagja volt még Somogyi Ferenc külügyminisztériumi közigazgatási államtitkár és Szokai Imre h. államtitkár, Borits László altábornagy, vezérkari főnök és Györke József nagykövet.

A szovjet delegációt Gorbacsov elnök vezette, tagja volt Rizskov miniszterelnök, Sevardnadze külügyminiszter, Jakovlev, a Legfelső Tanács tagja és Jazov hadügyminiszter. Bulgária küldöttségét Mladenov elnök és Lukanov miniszterelnök vezette, az NDK-ból De Mezier miniszterelnök és Sabine B. Pohl, a Népi Kamara elnöke vett részt, Lengyelország delegációja élén Jaruzelski és Mazowiecki miniszterelnök állt, Romániából Iliescu és Petre Roman érkezett, a Cseh és Szlovák Köztársaságot Václav Havel államfő és Marian Calfa miniszterelnök képviselte.

A beszéd megjelent a Magyar Tudomány 1990. 7. számában.

1990. július 8-án a magyar zsidó mártírok emlékművének felavatásakor hangzott el az alábbi beszéd. Az emlékmű, Varga Imre szobrászművész alkotása, a Dohány utcai zsinagóga mellett áll. Az avatási ünnepségen jelen volt Göncz Árpád köztársasági elnök, Zevulum Hammer izraeli oktatási és kulturális miniszter, Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus elnöke, Keller László, az Emanuel Alapítvány elnöke és Tony Curtis színművész, az alapítvány tiszteletbeli elnöke. A Kelet-Közép-Európában elsőként készült emlékművet az Emanuel Alapítvány állíttatta.

A beszédet 1990. július 27-i számában közölte az Élet és Irodalom.

Az interjút – más pártok (Független Kisgazdapárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt) vezetőivel együtt – Giczy György készítette „Beszélgetések a pártok képviselőivel” címmel a Vigilia 1990. 3. sz. számára. Az Antall Józseffel folytatott beszélgetés szövege a 206–208. oldalon jelent meg.

1990. október 23-án az Országgyűlés ünnepi ülésen emlékezett meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. Ezen az ülésen nagy számban voltak jelen 1956 meghívott harcosai is.

1990. október 23-án este Antall József kórházba vonult, ahol másnap műtéten esett át. Ezt követően a benzin árának emelése miatt a magántaxisok és fuvarozók úteltorlaszolással napokra megbénították tiltakozásul az ország életét. Egyes ellenzéki körök nyíltan a kormány megbuktatására akarták felhasználni a megmozdulást. Az Érdekegyeztető Tanács ülésén a munkavállalók, a munkaadók és a kormány közötti kompromisszumos megállapodással fejeződött be az országos tiltakozó akció október 28-án este. A miniszterelnök, aki napokon át kórházi ágyáról tárgyalt kormánya tagjaival és külföldi kormányfőkkel, október 28-án este a MTV 1. programjában kórházi szobájából, pizsamában szólt az ország közvéleményéhez. A riporter Feledy Péter volt.

A miniszterelnök műtétje és az igen kritikus helyzetet teremtő taxisblokád után, 1990. október 30-án először jelent meg az Országgyűlésben és ott a következő beszédet mondta.

A szöveget az Országgyűlési Napló alapján közöljük.

1990. november 19-én Párizsban csúcstalálkozóra jöttek össze a helsinki folyamatban részt vevő (EBEÉ) országok állam és kormányfői, hogy aláírják a párizsi chartát és az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződést. George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnök, Helmut Kohl német, Margaret Thatcher brit kormányfő, Václav Havel csehszlovák elnök, Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnök és Európa többi vezető politikai személyiségeinek jelenléte már önmagában is kifejezője volt egy új európai együttműködés reményének. A magyar miniszterelnök Európa politikai vezetőinek történelmi felelősségéről beszélt.

1991. január 1-jén közvetítette a Szabad Európa Rádió ezt az interjút, amelyet Baráth Edina készített szuverenitásról, visszarendeződésről, sajtóról.

1991. január 13-án a Hadtörténeti Intézetben megemlékezést tartottak az 1943-as don-kanyari harcok túlélő katonái, élükön Kéri Kálmán tábornokkal. Az ünnepi ülést – amelyen a következő beszéd is elhangzott – az elesett hősökért mondott szentmise előzte meg a budavári Nagyboldogaszszony (Mátyás) templomban. A misét és szentbeszédet Tabódy István vezérőrnagyesperes mondta.

1991. március 15-én a három legfőbb közjogi méltóság megkoszorúzta a Kossuthszobrot, majd több ezer ember élén a Nemzeti Múzeumhoz vonultak, amelynek lépcsőjéről hangzott el ez a miniszterelnöki beszéd sok ezres ünneplő közönség előtt.

1991. március 14-én este az Operaházban tartotta a Magyar Cserkész Szövetség ünnepségét a márciusi nemzeti ünnep alkalmából. Öregcserkészek és vezetők is részt vettek ezen, de zömmel ifjú cserkészek, fiúk és lányok töltötték meg a nézőteret.

Az „Európai utas” című folyóiratban jelent meg (1991/4. sz.) az alábbi beszélgetés „Isten becsülete” címmel. Gyurkovics Tibor volt a „riporter”.

Teleki Pál gróf, egykori miniszterelnök – mint ismeretes – a máriabesnyői temetőben nyugszik. 1991. április 3-án, halálának fél évszázados fordulóján a máriabesnyői kapucinus kolostor és kegytemplom udvarán tartott megemlékezésen, amelyen részt vett a köztársasági elnök és a kormány több tagja is, az alábbi beszéd hangzott el. Utána a templom melletti temetőben a köztársasági elnök és a kormányfő megkoszorúzta a tragikus sorsú miniszterelnök sírját.

A Magyar Demokrata Fórum Kereszténydemokrata Körének 1991. április 20–21-én GyőrMénfőcsanakon rendezett összejövetelén zárszóként hangzott el ez a beszéd, mely világosan vázolja az MDF-ben együtt ható három szellemipolitikai irányzat értékeit. Több száz MDFtag hallgatta a pártelnök összefoglalóját április 21-én.

Mindszenty József bíboros hercegprímás 1975. május 6-án hunyt el bécsi száműzetésben. Végakarata szerint Mariazellben temették el, a kegytemplom Szent Lászlókápolnájában, de azt kívánta, hogy ha hazánk felett „a moszkvai istentagadás csillaga lehull”, magyar földben nyugodjék. Földi maradványainak hazaszállítása és ünnepélyes újratemetése 1991. május 4-én Esztergomban soksok ezer zarándok és a majdnem teljes magyar kormány részvételével történt.

A beszédet közölte a Heti Magyarország.

1991-ben emlékeztünk Széchenyi István gróf születésének 200. évfordulójára. A nagy reformpolitikus, a „legnagyobb magyar” a Magyar Tudományos Akadémia alapítója is volt. Az Akadémia közgyűlésén, 1991. május 6-án hangzott el az alábbi beszéd, amikor Antall József miniszterelnökként immár másodszor szólt a Kosáry Domokos elnöksége alatt álló testület tagjaihoz.

A II. Országos Társadalombiztosítási Konferencia megnyitóbeszédét 1991. május 27-én mondta a kormányfő. A hazai kötelező biztosítás születésének 100. évfordulóján került erre sor, a reform eredményes előkészítése jegyében.

1991 júniusában Debrecenben tartották meg a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozóját. Ezen nemcsak a szomszédos országok magyar reformátusai vettek részt nagy számban, hanem a messze szakadtak is, főleg az Amerikai Egyesült Államokból, vezetőikkel, pásztoraikkal együtt.

Antall József június 22-én köszöntötte a népes gyülekezetet a nagyerdei stadionban.

A Pentagonále, öt ország (Olaszország, Ausztria, Jugoszlávia, Csehszlovákia és Magyarország) együttműködési fóruma 1991. július 27-én Dubrovnikban vált, Lengyelország csatlakozásával, immár a régió hat országának együttműködési szervévé – ugyancsak görög számnévvel kifejezve –, Hexagonalévá. Amikor Dubrovnikban a hat ország miniszterelnökei megbeszélésüket tartották, még nem bomlott fel a CsehSzlovák Köztársaság, és már mutatkoztak ugyan Jugoszláviában a válságtünetek, de még Markovics miniszterelnök szövetségi kormánya igyekezett úrrá lenni ezeken.

Jóllehet, Viktor Silov altábornagy személyében az utolsó megszálló szovjet katona már 1991. június 19-én, 15 óra 1 perckor elhagyta hazánk területét Záhonynál, hazánk szuverenitása az egyezmény értelmében június 30-án állt helyre. Ekkor, a megszabadulás napján, Somlóvásárhely határában jött össze örömünnepre a „Dunántúl remetéje”, a Somló hegy vidékének népe. E napon szerte az országban városon és falun ünnepélyesen emlékeztek meg az 1944-ben elvesztett függetlenség viszszanyeréséről.

A miniszterelnöki beszéd június 30-án hangzott el.

Az Ötlet Lap– és Könyvkiadó Kft. 1991-ben „EKA, Ellenzéki Kerekasztal” címen portrévázlatot adott ki a résztvevőkről.

A kötetet szerkesztette és az interjúkat készítette dr. Richter Anna. Az Antall Józseffel készült interjú a kötet 154–168. oldalán található.

1526. augusztus 29re, a mohácsi vész gyásznapjára 1991-ben augusztus 26-án emlékezett a város és vidékének többnemzetiségű népe. Néhány nappal a pápalátogatást követően és a moszkvai puccskísérlet 60 órája után, az egyre fenyegetőbb délszláv válság földrajzi közelségében várta a kormányfőt a nagygyűlés népes közönsége.

1991. szeptember 1jén, 39 évi kényszerszünet után ismét megnyitotta kapuit a Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Gimnáziuma. Az ősi kollégium középiskolája 460. – s jelképesen valamennyi magyar iskola – tanévét dr. Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke nyitotta meg. A pápai alma mater mellett e napon kezdte meg – 43 évi szünet után – a Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziuma a 427. tanévet. Az alábbi pápai tanévnyitó beszédet a Confessio folyóirat 1991. évi 4. száma közölte.

Az ENSZ Közgyűlése 46. ülésszakán, 1991. október 1jén szólalt fel a magyar miniszterelnök.

1991. október 12–13-án Miskolcon tartotta a Liberális Fórum Alapítvány szervezésében a Magyar Demokrata Fórum nemzeti liberális eszmei irányzata konferenciáját. Október 12én ebben a körben mondta el alábbi beszédét a miniszterelnök.

A „Földünkért, az élet fenntartásának stratégiája” mottójú környezetvédelmi akció jegyében tartott világnap budapesti rendezvényén mondott beszéd történelmi és gazdasági összefüggésekbe állította korunknak ezt az égető problémáját. A rendezvény 1991. október 21-én volt.

1991. október 23-án, a nemzeti ünnep estéjén az Operaházban tartott díszhangverseny ünnepi szónoka Illyés Gyula „Egy mondat a zsarnokságról” című, 1950-ben írt és 1956-ban nyilvánosságra jutott költeményéből indult ki. Ezért a beszéd előtt hangfelvételről a költő előadásában hangzott fel a megrázó mű.

A díszünnepségen a köztársasági elnökön, az Országgyűlés elnökén és – a miniszterelnök meghívására – a politikai és kulturális élet képviselőin kívül nagy számban jelentek meg a forradalom és szabadságharc hosszú börtönéveket szenvedett résztvevői.

1991. október 28-án Antall József Brüsszelben az egykori Varsói Szerződés tagállamainak kormányfői közül elsőként vett részt a NATO Miniszteri Tanácsának ülésén, és tárgyalt Manfred Wörner főtitkárral. A Miniszteri Tanács tagjai, a NATOországok hadügy és külügyminiszterei az ülést a brüsszeli NATOszékházban tartották.

A „Századvég” politikai iskola hallgatói és vezetői arra kérték Antall Józsefet, hogy arról beszéljen nekik, hogyan lett politikussá. 1991. december 11-én tartott előadása éppen ezért olyan személyes vallomásokat is tartalmaz, amelyektől különben mindig tartózkodni szokott. Ezt talán a szűk körű hallgatóság is elősegítette.

Rádióbeszélgetés, mely a Kossuth rádióban 1991. december 26-án hangzott el. Az elmúlt esztendő eredményeit, gondjait összefoglaló számvetés. A riporter P. Szabó József.

1992. április 13-án az Erkel Színházban tartotta a Magyar Demokrata Fórum a budapesti nagygyűlését, amely a parlamenti és kormányzati ciklus félidejében számvetés és előretekintés kívánt lenni. Ezt a pártfórumot a kerületi szervezetek gyűlései készítették elő, zárszóként pedig a pártelnökminiszterelnök beszélt az MDFküldöttek színházat megtöltő seregéhez.

Az egykori Belügyminisztériumról

O’sváth László egykori miniszteri osztályfőnök születésének 100. évfordulója szolgált alkalmul arra, hogy a Duna Palota színháztermében 300 meghívott, főleg belügyminisztériumi tisztviselő előtt, 1992. május 10-én Antall József összefoglalja az egykori Belügyminisztérium jelentőségét Szemere Bertalantól Keresztes-Fischer Ferencig.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése 1992. június 30-án, a térség országai közül először éppen hazánkban, Budapesten, az Országház épületében tartotta ülését. A magyar miniszterelnök így házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, köztük Lalumière asszonyt, az ET főtitkárát.

Ez az interjú 1992. július 4-én jelent meg a Magyar Nemzetben. Tóbiás Áron főszerkesztőhelyettes főleg 1956-os emlékeiről kérdezte Antall Józsefet.

Olaszország és Ausztria kezdeményezésére jött létre a térség demokratikus átalakulása nyomán a Pentagonále, vagyis öt ország (a fenti kettőn kívül Csehszlovákia, Jugoszlávia és hazánk) együttműködési fóruma. Ez 1991 nyarán Hexagonálévá bővült Lengyelország csatlakozásával. Egy év múlva, 1992. július 18-án Bécsben már Középeurópai Kezdeményezés (KEK) elnevezéssel jöttek össze a részt vevő országok kormányfői. Az új elnevezés nem a résztvevők számát, hanem e regionális szervezet céljait fejezi ki.

1992. augusztus 20-ának, nemzeti és állami ünnepünknek különös jelleget és súlyt adott az, hogy az előző napokban zajlott Budapesten a Magyarok III. Világtalálkozója. A budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templom mellett álló Szent Istvánszobornál, a Szentháromság téren összegyűlt ünneplő seregben is nagy számban voltak jelen a határokon túl élő magyarok. A köztársasági elnök, a kormány több tagja, a közélet, az egyházi élet vezető személyiségei is részt vettek az igen meleg hangulatú ünnepségen.

Ennek a nyilatkozatnak az adott különleges jelentőséget, hogy Csurka István „Magyar Fórum” című hetilapja néhány nappal előbb minden előzőnél élesebb támadást intézett Antall József és az MDFcentrum ellen. Aznap, amikor 1993. január 22-én a „Pesti Hírlap”ban ez a beszélgetés megjelent, kezdődött a Budapest Sportcsarnokban a Magyar Demokrata Fórum VI. Országos Gyűlése. Az interjú kérdéseit Bencsik András főszerkesztő tette fel.

Kristóf Attila alábbi beszélgetése a „Magyar Nemzet” 1993. március 13-i számában ezt a címet viselte: „Ne vérre menjen a politizálás!”

Az alábbi beszélgetés a Magyar Televízió 1. műsorában hangzott el 1993. március 15-én. Osskó Judit kérdései nyomán az 1848–49-es forradalom és szabadságharc „művelődéstörténetébe” pillanthattunk be.

(Az interjú szövegét közölte az „Új Magyarország” című lap 1993. március 16-i száma.)

1993-ban Magyarország töltötte be a Középeurópai Kezdeményezés (KEK) soros elnöki tisztét és júliusban Budapesten rendezték meg a KEK csúcstalálkozóját.

Ennek az értekezletnek előkészítő szakaszában beszélgetett Antall Józseffel Sárközy Péter római egyetemi tanár. Az interjú az „Európai utas” című folyóirat 1993. évi 2. számában látott napvilágot. Az „Európai utas” az európai együttműködés negyedéves folyóirata.

A NATO (North-Atlantic Treaty Organisation) 10. munkaműhely-tanácskozását Budapesten tartotta 1993. június 3-án az Országház épületében. Első ízben került sor NATO-megbeszélésre hazánkban. A megnyitóbeszédben a miniszterelnök történelmi távlatba állította hazánk és a térség NATO-val való együttműködési törekvéseit.

1993. június 16-án a „Collegium Budapest” ünnepi ülésén Göncz Árpád magyar és Weizsäcker német államelnök jelenlétében tekintélyes nemzetközi tudóstársaság előtt hangzott el ez a beszéd.

A „Collegium Budapest” 1992. december 15-től a budai Várban otthont kapott tudóskollégium. Az amerikai Princetonban hatvan éve, Berlinben 12 éve tevékenykedik ilyen Collegium. A meghívott tudósok saját tudományos témáikkal foglalkoznak, s közben kapcsolatba léphetnek a teljes hazai és nemzetközi tudományos élettel.

A magyar nagykövetek minden év nyarán értekezletre gyűlnek össze Budapesten. E többnapos megbeszéléssorozat során a miniszterelnök is előadást szokott tartani. 1993 júliusában nem tudott személyesen részt venni az értekezleten, de az alábbi „üzenetben” tájékoztatta a résztvevőket a magyar külpolitika prioritásairól július 20-án. A tájékoztatót Tar Pál washingtoni nagykövet olvasta fel.

Az üzenet teljes szövege megjelent az Új Magyarország 1993. július 21-i számában.

(SZÁRSZÓ ELÉ)

1993. február 27-én Püski Sándor kezdeményezésére Kisújszálláson „Számadás ’93” címmel találkozót tartottak az 1943-as balatonszárszói találkozóra való fél évszázados emlékezés jegyében. Felkérésre Antall József interjút adott Pálfy G. Istvánnak, amelyet a résztvevők előtt levetítettek. Ennek a videointerjúszövegnek szerkesztett változatát közöljük úgy, ahogyan az a Magyar Nemzet 1993. augusztus 7-i számában megjelent.

Antall József rövid nyári pihenője egy részét németországi magánlátogatással töltötte 1993 augusztusában. Augusztus 16-án hosszabb beszélgetést közölt vele a „Die Welt” című tekintélyes német lap – főleg külpolitikai kérdésekről. Az interjút Carl Gustaf Ströhm készítette.

1993. augusztus 20-án a Várban, Szent István szobránál beszélt utoljára nagy nyilvánosság előtt Antall József. A történelmi tudat jelenhez erőt adó szerepéről szólt.

A Magyar Televízió 1. műsorában 1993. augusztus 22–23-án hangzott el az a beszélgetés, amely Horthy Miklós néhai kormányzó, felesége és ifj. Horthy Miklós szeptember 4-i kenderesi újratemetése előtt foglalkozott Horthy Miklós történelmi szerepének tárgyilagosabb értékelésével, annyi igazságtalan megítélés után. A riporter Feledy Péter volt. Az interjú hiteles, szerkesztett szövegét a Heti Magyarország című hetilap 1993. szeptember 3-i száma közölte.

1993. szeptember 1–2-án Budapesten tartotta ülését a Nemzetközi Demokrata Unió (IDU) és az Európai Demokrata Unió (EDU). A két szervezet a világ, illetve Európa konzervatív, kereszténydemokrata pártjait tömöríti. Magyar részről tagja a Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt. A budapesti ülésen részt vett többek között H. Kohl német kancellár. J. Chirac, Párizs főpolgármestere, A. Mock osztrák külügyminiszter.

Az IDU végrehajtó bizottságának ülésén felszólalt Antall József szeptember 1jén, az EDU ülésének pedig megnyitóbeszédét tartotta szeptember 2-án.

A szövegeket az MDF Hírlap 1993. szept. 8. és szept. 15. számából közöljük.

Antall József miniszterelnök 1993. szeptember 12én interjút adott A Hét című tévéműsornak. Pálfy G. István interjújának teljes, szerkesztett változatát adjuk közre.

1993. szeptember 25-én a Kossuth rádió „Szeptemberi beszélgetés” műsorában elhangzott interjú szerkesztett szövegét adjuk közre. A riporter P. Szabó József volt. A beszélgetés rövidített szövegét a Pesti Hírlap 1993. október 2-i száma közölte.

„A Hét” műsorában és a Híradóban 1993. október 3-án és 4-én került sor az alábbi televízióinterjúra. A riporter Pálfy G. István volt.

Megjelent az Új Magyarország 1993. december 13-i számában.