Az 1992. szeptember 10-i kormányülésen Antall József érdemi hozzászólása, amelyben tájékoztatja a Kormányt az előző napi magyar–szlovák kormányfői tárgyalásról ?
Antall József: A másik, amiről még szeretnék szólni, mert itt lépnünk kell, a tegnapi találkozóról. Tehát a Mečiarral való találkozóról egyrészt mindenki megkapta azt a tájékoztatót, ami egy rövid tájékoztató. Most készíti a Külügyminisztérium a részletes tájékoztatót, amit a kormánytagok szintén meg fognak kapni. Továbbá a tájékoztatással kapcsolatban a feladatok, amelyek előttünk állnak, amelyek részben ugye összefüggenek, hogy vagy meg tudunk oldani most egy kérdést, vagy kiküldünk egy bizottságot című kategória. Ebből az első feladat, hogy a parlamenti bizottságokra vonatkozóan javaslatot teszünk a parlamentnek. Erről a parlament elnökét levélben fogjuk tájékoztatni, és kérjük, hogy álljon fel ez a bizonyos vegyes bizottság, amelyik a kapcsolatrendszer egészét áttekinti. A másik a bősi erőmű. Itt már volt egyszer egy parlamenti bizottság, amelyik járt is Prágában. Ezt mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy ne a Kormánynak kelljen mindent vállalnia, miközben itthon ülnek képviselőink, és bennünket cseszegetnek, hanem közvetlenül ők tárgyaljanak a szlovák parlament tagjaival, és reméljük, hogy eredményes lesz a tárgyalásuk. Ebben ugyanúgy, ahogy az előzetes tárgyalásnál a Gazdasági, a Külügyi és a Környezetvédelmi Bizottság vezetőit kértük fel, és ezt fogjuk javasolni most is, hogy ilyen összetételben üljenek le. A szakértői tanulmányi bizottság volt az egyetlen lehetőség arra – miután a kétoldalú szlovák–magyar kisebbségi kérdéstől ugye a szlovák kormány mereven elzárkózik, de ezt el tudtuk érni, hogy készül egy ilyen szakértői tanulmányi bizottság, melynek ülésére ők is jöhetnek külön, de mi is –, hogy ez a bizottság együttesen ülésezzen, ettől nekünk nem kell félni. Az elkészült jelentést pedig akár külön, akár együttesen – reméljük együttesen, de közös megállapodás alapján – letesszük az EBEÉ kisebbségi főbiztos asztalára és az Európa Tanács elé. Ezzel segítséget nyújtunk a határon túli magyar pártoknak is, amiben az is benne van, hogy meg fogjuk hívni a magyar pártokat teljesen hivatalosan egy megbeszélésre, hogy hogy gondolják, hogy tudunk bármilyen irányba mozogni. A háromoldalú szakértői bizottság, ez pedig az eredeti Andriessen-féle elképzelésnek a felújítása, ami jelzi, hogy ez kifejezetten az ökológiai, vízgazdálkodási stb. kérdéseket tekinti át. Ez nem döntőbírószerepet, hanem szakértői szerepet tölt be, hiszen egy szakmai bizottságról van szó. Negyedik pont a cseh és szlovák szövetségi kormány. Tehát itt utalni kell a hágai Nemzetközi Bíróság előtti fellépésre két egymással összefüggő kérdésben, tehát az 1977-es államszerződés megszűntnek nyilvánítása, továbbá az országhatár megsértése a C-variáns által. Ebben a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulunk. A szlovák fél felvetette azt a problémát, nyilván időhúzó célzattal, hogy december 31-ig a szövetségi kormány gyakorolja a nemzetközi jogalanyiságot, és január 1-től van egy átmeneti idő. Nekünk ezt úgy kell áthidalni, hogy a legsürgősebben lépést teszünk, hogy a szövetségi kormánnyal és a szlovák kormánnyal is erre vonatkozóan megkezdjük a tárgyalásokat. Megvan mindenkinek a tájékoztató, amivel együtt ez az intézkedési terv érvényesül. A magyar–szlovák bankra vonatkozóan itt sajnos nem kaptunk arról előzetes tájékoztatást, vagy a Külügyminisztériumban siklott el, vagy a Pénzügyminisztérium nem adta hozzá az információt az előkészítés során. Nem tudtam róla, hogy Kupa miniszter úr Szlovákiába megy. Szóval a találkozó nem volt benne a jelentésben, a közlekedési miniszter útja az benne volt. Mindenesetre ezt az általános szövegben, amikor felvetettük ugye a bankrendszer kialakulását, ami náluk teljesen kezdeti stádiumban van, hiszen most teszik meg a szükséges lépéseket, a jegybank különválasztása, külön szlovák korona, s a többi, tehát most ezeket készítik elő. Itt a kölcsönös gazdasági kapcsolatok érdekében merült fel ez a magyar–szlovák banknak az esetleges létrehozása, és ezzel kapcsolatban ők ezt felvetették, hogy mi lenne, ha ez szlovák területen lenne. erre azt mondom, hogy rendben, akkor ez legyen szlovák területen, de ez Révkomárom. tehát azzal a kikötéssel mentünk ebbe bele, hogy ez mindenképpen csak Révkomárom lehet, nem messzebb. Nekünk ez azért lenne jelentős, mert nem tudom, megfelel-e a valóságnak, azt állította a Mečiar, hogy relatíve magas művelődési szintje van a magyaroknak, tehát ami megvan, amit ő elismer, de ennek ellenére a vállalkozások és a befektetések kisebbek a magyarlakta területen, mint a szlovák területen. Jó lenne ezt megnézni, hogy ez igaz-e.
(Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere megjegyzi, hogy nagyon erős a határ menti kereskedelem, amit nem jegyeznek be. Ez a vállalkozás fő formája.)
Antall József: Azért mondom, hogy ő ezt mondta, hogy ennek ellenére nincs elég, ezen a területen kevés. Ő ezt azzal magyarázta, hogy ennek oka az etnikai feszültség, a nemzetiségi konfliktus, amiket részben mi keltünk, részben a magyar pártok. Az nem jó, ha valóban ilyen borzasztó a magyarlakta területen a vállalkozás. Hát ezt nézzük meg. Mindenesetre egy ilyen magyar–szlovák banknak az alapítása, ami nyilván nem máról holnapra történik, ez talán nem lenne rossz, ha egy ilyet létre tudnánk hozni. Ezzel nagyon meg tudnánk erősíteni Komárom térségében is az ottani magyarságot. Sóval ezért is van értelme annak, hogy az ő oldalukon legyen ez a bank, de mielőbb. Úgyhogy kérem akkor ezt is figyelembe venni. A hatodik pedig, ami szintén együttesen a másik tájékoztatóval értendő, hogy itt egy többoldalú gazdasági, közlekedési, s a többi kérdésről van szó. Itt az autópálya, amit ők Mosonmagyaróvár és Pozsony között képzelnek el, most már ezt támogatják. És támogatni szeretnék, szeretnék elérni, hogy az M3-ast, amelyik most Ukrajna felé megy, hogy ezt lerövidítve hogyan lehetne bekapcsolni, Kassa–Eperjes irányába és Lengyelország irányába, hogy ebbe ők is bekapcsolódhassanak. Végezetül a publicitás az utolsó pontja, amit Katona Tamásnak folyamatosan kell végeznie. A személyes benyomásom az, sőt ez nem is annyira személyes, hiszen tulajdonképpen Mečiar juttatta kifejezésre, hogy a csehekkel szemben külön sérelme, hogy a gonosz csehek ezt már jóval előbb előkészítették, hogy őtőlük megszabaduljanak. Körülbelül ezt mondta, és a hadsereg szintjén, valamint gazdaságilag ő csak most jött rá arra, hogy ezt a csehek már előre megtervezték, hogy tőlük megszabaduljanak, mert így gondolnak előbb bejutni az Európai Közösségbe stb. vagyis őket nagyon rútul cserben hagyták, s a többi. Úgyhogy ezt, mondjuk, előadta. Én azt hiszem, hogy velük is lehet bizonyos eredményeket folyamatosan majd elérni, ezért az ő kezelése ilyen szempontból lehetséges. Egyre törekednünk kell, annál inkább, mert a román miniszterelnök lesz a legközelebbi, akivel találkozik. Úgyhogy szerintem folyamatosan ügyelnünk kell minden tárgyalásnál, hogy most egy ilyen bizonytalansági állapotban vannak.
(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 825-828. oldalán megjelent szövege)
