1992. év

(Jeszenszky Géza külügyminiszter tájékoztatja a Kormányt, hogy az úgynevezett pótmegoldás, vagy C-megoldás Dunacsúny térségében befejezéséhez közeledik.? Elkészült a főmeder elzárását szolgáló gát, és az építkezés finanszírozását is megoldották. Hivatalosan bejelentették a Duna Bizottságnak a Duna elzárását, és pozsonyi értesülések szerint Magyarország kivételével minden érintett ország közölte, hogy tudomásul veszi a Duna elzárását és elterelését. A szlovákok szerint a magyar fél saját hibájából már eleve vesztes pozícióba került. Véleményük szerint Magyarország számára nem marad más hátra, mint hogy beletörődjék a megváltoztathatatlanba, hiszen úgysem tudja meggátolni az építkezés befejezését és a Duna elterelését. Jeszenszky önkritikusan kijelenti, hogy a mi mulasztásainkat is meg kell állapítani. A mostani helyzetben jogi és diplomáciai lépéseket javasol, de igazi megoldást nem tud ajánlani, mert legfeljebb a kérdés az, hogy tiltakozással és nemzetközi fórumokkal érjük-e be, vagy pedig keresünk valami olyan megoldást, ami ellentétes a parlament eddigi, érvényes határozatával?)

Antall József: Mielőtt átadom a szót, szeretném elmondani, bennünket parlamenti határozat kötelez, aminek van egy tartalmi része, és van egy jogi része. A parlamenti határozat azt jelenti, hogy a parlamenti bizottságot, akár hármat, nem tudom hány bizottság ült össze, össze kell ahhoz hívni és esetleg még az Országgyűlésnek a plenáris ülését is. Nem léphet a Kormány anélkül, és a Kormány semmiféle tárgyalást addig nem folytathat ilyen ügyben, ameddig a parlamenti döntés meg nem változott. Ez az első. A második, fel kell tennem a kérdést, a szlovákiai alkotmányos helyzet után és ez után a lépés után ne mondjuk-e le, ne kérjük-e a Mečiar-látogatás elhalasztását, ha ilyen drámai a helyzet? Harmadik, hogy a múltkor megszavazta a Kormány, hogy elmenjek Nürnbergbe a Duna–Majna–Rajna-csatorna megnyitására. Abban az esetben, ha a Duna Bizottság erre így reagál, akkor ezt is lemondjam-e? Ezek mind felmerülnek, mert a Kormány parlamentnek felelős kormány. És emellett ezek a kérdésnek a politikai és a jogi részei. Ahhoz, hogy felrobban, vagy nem a paksi atomerőmű, nem tudok hozzászólni. Sajnálom, hogy az „atomerőelnök” nincs itt, de mindenesetre a következő kérdés pedig az, hogy a Tudományos Akadémia és az érdekelt minisztérium mit mondanak ezekre a műszaki kérdésekre, és van-e akkor bármilyen alternatív program. Tessék, akkor erre kell az Országgyűlés döntése. Mi nem tárgyalhatunk parlamenti kormányként olyan kérdésről, amiben köt az országgyűlési határozat, illetve csak azt, azon a körön belül, ezért a parlamenthez vagyunk kénytelenek fordulni. Ezeket szerettem volna előrebocsátani, köztük esetleg annak kockázatával, hogy Mečiar úr megsértődik, vagy nem. De most ebben a szituációban, ezt is el tudom képzelni, és beleértve a Duna Bizottságnak a részvételem lemondását is, hiszen annak is van nyilván előnye. De én akár a Duna–Majna–Rajna-csatorna megnyitásán is – ha mégis úgy dönt a Kormány, hogy részt vegyek – elmondhatok bármit. Ezek mind felmerülő kérdések, ha ilyen a helyzet. Megkérdem a felelős közlekedési minisztert, hogy tudja-e ezeket koordinálni? A másik dolog pedig, hogy akkor mi ténylegesen a helyzet? Oda tartozik a Duna Bizottság ügyeinek az intézése, hát egyáltalán hogy vannak a „pozsonyi hírek”? A Kormány így nem tudja ezt tárgyalni. tessék!

(Bába Iván, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára kompromisszumot javasol, melynek lényege a prioritások átrendezése: első, a hajózás biztosítása a csatornában. 2-es, a megfelelő vízmennyiség biztosítása az Öreg-Dunában, ami az általa ismert vízügyi szakértők szerint egy 1000–1200 köbméter per szekundum, ami egy kicsivel nagyobb, mint amennyi most van a vízben. Tehát a folyó marad folyó, és a harmadik elem az áramtermelés. Vagyis az energiatermelés harmadik helyre kerülne, és azt rendelnénk alá a mindenkori vízállásnak. Egy ilyen ajánlatot kellene tenni a szlovák kormánynak, amit remélhetőleg el is fogadnának.)

Antall József: Most parlamenti időszak van, ezért össze lehet hívni a három bizottságot, és akár a parlament rendkívüli ülését, és akár zárt ülést lehet kérni, mert ez egy ilyen szituációban nyilvánvaló, hogy ha ez nyílt ülésen megy, akkor a szlovák fél teljes egészében minden elgondolásunkat megismeri. Vagy esetleg a három bizottságot zárt, együttes ülésre kellene összehívatni. A Külügyi, Gazdasági, illetve Környezetvédelmi Bizottság, ez a három volt együtt? Jogi nem volt megbízatva? Hát akkor ezt a három bizottságot össze kellene, rendkívüli ülésre hívni.

(Horváth Balázs tárca nélküli miniszter megjegyzi, hogy ezekben a bizottságokban annyira erősek a környezetvédők, hogyha csak ez a három bizottság jön össze, akkor minimális az esély arra, hogy puhítani lehessen az eredeti országgyűlési határozatot. Ezért ő vagy 6 párti, vagy egy zárt plenáris ülést javasol.)

Antall József: Jó, de mindenesetre először is itt el kell dönteni azt a kérdést, hogy az érdekelt miniszterek adják meg a tájékoztatást természetesen szakembereikkel együtt, tehát az a bizonyos kijelölt miniszteri bizottság. Most még egyelőre belső tárgyalásról van szó. Milyen körű legyen a bevont parlamenti előkészítő bizottság, amit követhet a plenáris ülés? Ez lehet a frakcióvezetők bevonása, és lehet a megjelölt bizottságok elnökeinek, alelnökeinek, titkárainak a bevonása, ahol föl lehet tárni azt a kérdést, hogy a Kormánynak nincs további mozgástere, és ezek és ezek az esélyek. Azt, hogy most visszafelémenőleg elkezdjük marcangolni magunkat, nincs sok értelme, ugyanis ez történeti kérdés, aminek az ellenkezőjére sincs bizonyíték. Ha az „Eurolánchoz” még odaküldtünk volna 500 embert vagy tízezer embert, akkor se történt volna semmiféle dolog. Nem tudom, hogy az Európai Közösségnél, Andriessen úrnál hol történt volna itt a tévedés, amikor felajánlottuk a hármas tárgyalás lehetőségét. Ez sem olyan mértékben tisztázott. Voltak kétoldalú tárgyalások a kormányoknál, de ennek sincs se pro, se kontra bizonyítéka, hogy lehetett volna több eredményt elérni. Végezetül a Duna Bizottságnak a tárgyalásai, nem tudom, hogy a Duna Bizottság elnöksége által hogy folyt ez a tárgyalás, és mennyire volt egzakt.

(Bába Iván mint Magyarországnak a Bizottsághoz akkreditált nagykövete elmondja, hogy a Duna Bizottságban írásban folyik az információcsere, tehát tárgyalások nem folynak, beküldött dokumentumok alapján konzultálnak.)

Antall József: Tehát nem lehet összehívatni. Akkor az a kérdésem, hogy mód van-e arra, hogy a nagyköveteket hívjuk itt össze, az érdekelt országok nagyköveteit, és a nagykövetek számára kérünk ebben egy konkrét anyagot, hogy milyen kérdések, milyen problémák vannak, mire alapoztuk nemzetközi jogi szempontból a felmondást, továbbá azt is, hogy ez a lépés határsértő stb. Az egy kérdés, hogy amennyiben azt elfogadtuk, hogy a hajó arra megy, akkor ezzel elfogadtuk a határmódosítást is? Tessék, Mádl miniszter úr.

(Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter szerint nem lesz könnyű a belpolitikai harcot megvívni, azt nevezetesen, hogy mi feladjuk eddigi pozíciónkat, és a parlamentet próbáljuk arról meggyőzni, hogy ebben a helyzetben vállaljunk egy kompromisszumot, ami egyfajta üzembe helyezést jelent. A tény az, hogy ezt nem lehet megcsinálni az Országgyűlés hozzájárulása nélkül. Nagyon komolyan fel kell készülni a közvéleménynek, a parlamentnek a megdolgozására. A javaslata az, hogy forduljunk a hágai bírósághoz, illetőleg keressük meg a két miniszterelnököt, és kezdeményezzük a hágai bíróságnál való eljárást.)

Antall József: Ez alkalmas külpolitikai, jogi eszköz arra, hogy belpolitikailag az egész kérdés bemutatható legyen. Még nem oldottunk meg semmit, csak azt, hogy egy jogi, külpolitikai eszközzel belpolitikailag e pillanatban az ügyet a PR-munkában, első lépésként kezeljük. Ez erre, utána a 15 év várakozás.

(Mádl Ferenc ezt nem tartja valószínűnek, ugyanis elképzelhető, hogy egy év alatt születik egy ítélet ebben. Különösen az előzetes döntés, mert a Bíróságnak joga van ideiglenes döntést hozni azonnal, amely a C-variációt azonnal felfüggeszti.
Jeszenszky Géza megjegyzi, hogy a víz attól még ott fog menni.)

Antall József: Várjunk, először ezt a jogi részt tisztázzuk! Tehát akkor ezt a hágait kell csinálni, de csak mondom, hogy a határaival legyünk tisztában, hogy mivel mit tudunk elérni.

(Mádl Ferenc szerint, ha ez nem sikerül, ha Hágához nem jönnek el, akkor áll be az a helyzet, hogy akkor mit lehet tenni. Az Európai Közösséghez nem lehet a parlament hozzájárulása nélkül visszamenni.)

Antall József: Igen, de a következő lépés lehet az, hogy a C-variáns, a határ megsértése miatt az EBEÉ-hez fordulunk, hiszen ennek van egy konfliktust megelőző hatásköre. Ezeket lehet megtenni. Ez mind azt bizonyítja belpolitikailag, hogy mi megteszünk minden külpolitikai és egyéb lehetséges lépést. Ettől persze még nem oldódik meg a helyzet.

(Mádl Ferenc még azt javasolja, hogy a Hágán kívül minden fórumon teadélutánt kell szervezni erről.)

Antall József: Ne minősítsük a teadélutánt, ezeket végig mind meg kell csinálni, de utána még marad az a kérdés, hogy a parlament elé kell mennünk a jövő héten. Most teljesen csapdahelyzetben vagyunk, amiből ki kell mászni, amihez el kell döntenünk, hogy egyáltalán mi a javaslatunk, ami előtt persze meg kell magyaráznunk, hogy most ez van, ezért tessék, akkor lehet dönteni. Azt hiszem, hogy ez tisztázott, hogy a magyar ellenzéknek egy szimbólum volt a Bős–Nagymaros, és a szlovákoknak fordítva. A magyar ellenzéknek ez a politikai mitológia része, nekik meg a Nyitrai dukátus? óta nem történt más, mint ez a bősi erőmű. Úgyhogy ez a másik nemzeti szimbólum.

(Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter szerint Hága nem segít rajtunk, az csak egy formalitás. A szlovákok el fogják terelni a Dunát, viszont egyet nem lehet megengedni, hogy Szigetköz? víz nélkül maradjon. Szerinte kivezető út csak az, hogyha az Európai Közösség részvételével egy háromoldalú bizottsági szakértői vélemény készül, amire tavaly december óta tulajdonképpen készülünk, de nem tudjuk elérni a parlament ellentétes állásfoglalása miatt. Ezért javasolja, hogy hétfőre a 6 párt vezetőjét és vezető politikusait össze kell hívni, és felelősséggel tájékoztatni kell őket arról, hogy mi van a kezünkben október után? Semmi nincs a kezünkben. Hadat üzenünk? Ami nyilvánvalóan képtelenség.)

Antall József: Hát pontosan. Kérem szépen, ezt pontokba szedve, alternatívát állítva az adott kérdéssel szemben, tehát bizalmas anyagként ez készüljön el. Tehát, ha nekem mégis szerdán tárgyalnom kell Mečiarral, akkor nekem kell ahhoz egy valamilyen parlamenti felhatalmazás, hogy egyáltalán tárgyalhassak erről. Pontokba szedve a Külügyminisztériumtól teljesen szigorúan titkos anyagként kérem a változatokat, hogy egyáltalán mit lehet felvetni, vagy mire kell kitérnem, vagy azt kell mondanom, hogy uram, erre még nem tudok semmit sem mondani, mert a parlament erre még nem adott felhatalmazást. amennyiben az a lépés következik, hogy Hágához fordulunk, ezt elmondhatom. Én mindent elmondhatok Szlovákia újjászületésének kapcsán, de ettől még ezt a kérdést nem oldjuk meg. Tehát akkor.

(Siklós Csaba azt javasolja, hogy ez a kért anyag Bába Iván vezetésével készüljön el, de ne kerüljön megküldésre a hat párt vezetőjének.)

Antall József: hát szerintem sem kellene megküldeni. Akkor itt az a kérdés még, hogy a hat párt-e a jó, mert a hat párt arra használja majd ezt az ülést, hogy elmondja, hogy a Kormány mit nem csinált. Itt erre felkészülve kell lenni, ezért a bevezetőben majd el kell mondani, hogy mi mindent tettünk meg, és amikor ezek nem vezettek eredményre, akkor felbontottuk a szerződést, továbbá mindig eljártunk a parlamentben. De mindezt nem önkritikusan. Most itt nem önkritikáról van szó, mert szerintem nincs is ok rá, hanem arra kell összpontosítani, amit csináltunk, tehát azokat a pozitív elemeket kell kiemelni, amiket a parlament döntése alapján megtehettünk eddig. De most ezek a lehetőségek vannak, és a lehetőségek alapján kell tovább tárgyalnunk, viszont a parlamenti döntés módosítása nélkül nem tudunk semmit sem tenni. Mi a cél? Politikai döntést fogunk kérni, mert eddig sem tudtunk mást csi-nálni.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 820-825. oldalán megjelent szövege)