Az 1992. július 30-i kormányülésen Antall József érdemi hozzászólása amelyben a miniszterelnök tájékoztatja a Kormányt a kis-jugoszláviai miniszterelnökkel történt tárgyalásáról, továbbá Antall József érdemi hozzászólása a Világkiállítás megvalósításához szükséges döntésekkel, valamint a cseh és szlovák állami vezetőkkel folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban
Antall József: Most csak tájékoztatóul annyit, hogy azért nem voltam itt, mert fél tíz óta Milan Panić kis-jugoszláviai miniszterelnökkel tárgyaltam.? Vele volt a kíséretében Várady, az igazságügy-miniszter, de nem ebben a minőségében, hanem mint a kormány magyar tagja. velük mostanáig tárgyaltam, és Jeszenszky Géza még folytatja a szerb–jugoszláv külügyminiszterrel a tárgyalást. Ők Londonból jöttek egy ilyen európai útról, és rendkívüli látogatást kértek, és ennek megfelelően került most sor erre. Ha megjön Jeszenszky Géza, és minden együtt van, akkor fogunk közösen is egy tájékoztatót adni, hogy hogy és mi történt. Tehát együttesen majd akkor tájékoztatjuk a Kormányt a tapasztalatainkról. Azt is meg kell említenem, hogy ez egy nagyon kérdéses politikai személyiség, a sarlatánság, a tájékozatlanság és ugyanakkor egy ilyen amerikai üzletemberi naiv optimizmus között. De hát itt nem ez a lényeg, hanem hogy milyen politikai erők mozgatják, kikre támaszkodik, és kik vannak mögötte. A tárgyalásokat megelőzően valamennyi nyugati kormánnyal, aki érintve van, kapcsolatban voltunk. Úgyhogy a tegnapi nap folyamán, a legfrissebb megkeresés alapján, Major 30 perc alatt, a tőle való kimenetele után már küldte is a tárgyalási feljegyzést, és ugyanígy a németek is, akik bár nem tárgyaltak velük, de annak megindokolásával, hogy miért nem tárgyalnak, és hogy ők mit javasolnak felvetni. Ugyanígy a franciák, spanyolok, mindenki, úgyhogy itt egy teljes összhangban tudtuk ezt csinálni. Így ugyanazokat a kérdéseket is tettem föl neki, amiket ők is feltettek, hogy itt lássa, hogy milyen összhang van. Nem mondtam azt, hogy ez a tárgyalás valami nagy reményre jogosít fel bennünket, de annyi biztos, hogy jelenleg láthatólag Belgrádban sincs semmiféle más pillanatnyi megoldás, ezért mindenki tárgyal vele. Úgyhogy ma reggel még az amerikai külügyminisztérium is értesített, annak ellenére, hogy ők külön nem tárgyaltak. Baker csak Helsinkiben tette ezt meg, ennek ellenére fontosnak tartják, hogy mi tárgyaljunk velük. Úgyhogy most készülnek a tájékoztatók erről, amikből még több majd megtudható.
(Boross Péter belügyminiszter megkérdezi, hogy ki ez a Várady?)
Antall József: Várady jogász, jogászprofesszor. Kodolányi Gyula ’68 óta ismeri. Időnként láthatólag elröstelkedett, amikor hülyeségeket mondott a miniszterelnök. Na most itt az a fontos, hogy bizonyos kérdésekről – ebben maradtunk –, ha továbbmennek, ővele, a Váradyval kellene tárgyalnunk. Őt fogadjuk Pesten, azt viszont már nektek kellene, Istvánnak [ez Balsai István igazságügy-miniszternek szól]. abban maradtunk, hogyha olyan jogi kérdések merülnek fel, amelyek lakosságot érintenek, de nem nemzetközi megállapodás a tárgy, nem embargó, s a többi, akkor ővele ezen a szakmai vonalon az igazságügy-miniszter tárgyal, mert ez nem okoz félreértést politikai és nemzetközi kapcsolatokban, amire ügyelnünk kell. Ő, mármint Panić hangsúlyozta, hogy ő egyben honvédelmi miniszter is, de hát arra a kérdésre, hogy a jugoszláv hadsereg fölött tényleges ellenőrzéssel és hatalommal rendelkezik-e, arra azt mondta, hogy ebben nagy segítséget vár tőlünk. Mondjuk így tudom a logikáját jól bemutatni, ezzel tudom praktikus megfigyeléssel leírni a helyzetet, amit érdemes megjegyezni, de hát ezt úgy is tudjuk. Azt mondta, hogy szerinte a Jugoszláv Néphadsereg problémája az elsősorban pénzkérdés, mert ezek a saját tábornokai, ezredesei, meg katonái azért harcolnak tulajdonképpen, és azért nem engednek, mert nem tudnak nekik nyugdíjat fizetni, nem tudják őket ellátni. Már rég abbahagynák abban az esetben, ha fizetni tudnának nekik stb. Tehát ugyanaz, amit egyébként itt elmondtak az orosz tábornokok is, a lakás stb. Szóval egy alapvető egzisztenciális kérdés is van. De mindenesetre a beszélgetések alapján itt sokkal többet mondott ki vagy tagadott meg, tehát több dologban foglalt állást valamilyen formában, mint amit a Major feltett neki, és amiből a Major azt írta, hogy kitért a kérdés elől. Mondjuk Kelet-Közép-Európában keményebben tudnak kérdezni, talán ennyi előnyünk van. Úgyhogy nem kell annyira udvariasnak lenni. Össze fogják állítani a feljegyzést, és természetesen a teljes tájékoztatást megadjuk. Szóval a vele kapcsolatos helyzet aggasztó mint jelenség, miközben egyértelmű is. Na most ezt azért szeretném elmondani, mert ő ezt többszörösen hangsúlyozta, hogy gyógyszervállalkozó, és a tisza-vasvári Alkaloida és az EGIS-nek az egyik pályázója. Erre különbözőek az információk. Ő a belgrádi Galenika gyárat megvette.? Bennem őszinte és mély aggályok merülnének föl, ha egy-két hónapon belül megnyerne Magyarországon egy tendert. Úgyhogy nagyon kérem erre odafigyelni, mert a kapott jelentések szerint egyesek itt jobban értékelik őt, Kaliforniában a külképviseletünkön is, és a külgazdasági képviselet is jobb hírt adott róla, mint megbízható partnerről. Úgyhogy kérem, hogy ezt azért nagyon alaposan nézzük meg, mert egyrészt abszolút mértékben nem hiszem, hogy ez egy megbízható férfiú, a nemzetközi besorolása a vállalkozásának kétes.
(A kormányülés vége felé a Kormány visszatér még a témára.)
Antall József: Akkor befejezésül, bár azt mondtam délelőtt, hogy még visszatérünk a részletekre, de úgy gondolom, hogy a végén rövid tájékoztatást, amit adtam a kis-jugoszláviai kormányfővel való tárgyalásról, az a lényeget tartalmazta. Jeszenszky Géza Jovanović külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat.? lényeges új elemeket ez a tárgyalás már nem tartalmazott, valamivel jobban rögzítette a korábbi, tehát a Miloševićhez közel álló álláspontokat, vagyis az jobban kifejezi a valóságos szerb politikát. Panić pedig inkább a kifelé szóló propagandát mondta el. Úgyhogy az elhangzottakról, amiben szerepelt egyébként az a javaslat is, hogy esetleg Magyarországon, Budapesten rendezzenek a helyzet rendezéséről egy nemzetközi konferenciát; ezek ilyen feleresztett léggömbök természetesen. Azt mondtuk, ha minden volt jugoszláviai köztársaság kéri, akkor nem zárkózunk el attól, hogy Budapesten legyen egy ilyen békemegbeszélés, aminek persze semmi reális alapja nincs, ez csak egy kijelentés volt a részéről. A másik, hogy leszögeztük, hogy mind az embargó, mind egyéb vonatkozásban az ENSZ-határozat fenntartása mellett vagyunk. Amennyiben teljesítik a feltételeket fegyverszünet tekintetében, a homogenizálás, a lakosság kitelepítésének megakadályozása terén, mert ezek azok a feltételek, amik nélkül elképzelhetetlen, hogy bármilyen megállapodásra kerüljön sor. Azt hiszem, hogy túl optimista képet nem nyertünk a külön folytatott megbeszéléseken. Mindenesetre attól nem zárkózunk el, hogy Várady igazságügy-miniszter idejöjjön. Ez szerepel is a megállapodásban azzal, hogy ezt akkor Balsai miniszter úrral majd külön bonyolítja le. Ezt, gondolom, a külügyön keresztül, diplomáciai úton kell egyeztetni. Na most az adósság tekintetében, ugye ezt jeleztük nekik. Ő, Panić persze mindenre vállalkozott. Vállalta, hogy majd mindent kifizetnek, ami fennáll. Ezt viszont, úgy tudom, Jovanović árnyaltabban fogadta már. Ezt azért hozzá kell tenni, hogy ő nem csak ebben volt meglehetősen tájékozódott. A káosz az látszik, hogy egy manifesztált káosz tetején ülő kormány van, nem pedig egy rendezett káosz tetején ülő kormány. Úgyhogy ez mondjuk a két delegáció tárgyalásaiban megnyilvánult.
Különfélék között a Világkiállítás megvalósításához szükséges döntésekkel kapcsolatban.
Antall József: Tisztelt Minisztertanács! Akkor a napirend szerinti menetrendet most felfüggesztjük a tizenkettedik pontnál, és közbevesszük a Világkiállítás főbiztosának előterjesztését. Köszöntöm Barsiné Pataky Etelka államtitkár asszonyt. A Kormány tagjai megkapták a kiosztott előterjesztést, amiről most nyilván szólni kíván. Elöljáróban azt szeretném ehhez hozzáfűzni, amit kérek rendkívül figyelmesen, egyrészt tanulmányozni is. Szeretném a következőkre felhívni a figyelmet az Expóval kapcsolatban, az Expó sikere vagy bukása most már nem a fővárosé vagy a Kormányé és az államé, hanem ez mindnyájunké. A Kormány felelőssége ebben különleges. Ezért az Expóért van egy külön felelős miniszter, Kádár Béla miniszter úr, aki a Kormány nevében ezzel külön felelősséggel tartozik. Azok a miniszterek, akik ebben a kérdésben érintve vannak, azok természetesen saját miniszteri felelősségi körükön belül szintén felelősek ezért. Nem kell beszélnem az Expó főbiztosáról, akire ennek az elsőrendű és konkrét feladatköre hárul. Nagyon fontosnak tartom annak hangsúlyozását, hogy Expókérdésben semmiféle koordinálatlanság ne történhessék, semmiféle olyan külön tárgyalás, amiről az Expófőbiztos nem tud, és amiben nem működnek együtt az érdekelt miniszterek. Tehát kormányzati kérdésnek azt tekintem ebben külön, hogy a Világkiállítási Tanács az egyik, ami működik a meghatározott körben, a másik pedig a kormánytagok felelősségi köre. Az Expó csak akkor lehet sikeres, ha az Expó főbiztosa minden ismeret birtokába kerül, és az érdekelt miniszterek ezt folyamatosan egyeztetik. Nyilvánvaló, hogy az expó kérdésében most a legutóbbi látogatások alapján is ugye látjuk, hogy a sajtó azonnal Demszky–Barsiné-vitát Exponál, és az egész kérdést folyamatosan felszínen tartják. Azt is tudjuk, hogy a főváros vonatkozásában, a vállalkozók vonatkozásában milyen háttérmunkálatok folytak, és milyen háttérmunkálatok folynak negatív értelemben is, és tudjuk azt is, hogy az egész Bécs–Torontó-problémakör milyen. Magam a korábbi időszakban elégszer tárgyaltam ebben a kérdésben, és volt szerencsém olyan személyiségeket megismerni, akiket kihagytam volna szívesen az életemből. Úgyhogy ez egy olyan terrénum, ami rendkívül kritikus, és azt szeretném, ha mindenki érezné, hogy a kormányzat ezt folyamatosan elsődleges feladatai közé sorolja. Ezt nagyon fontosnak tartottam elmondani, hogy ezt a legszorosabban érdekelt tárcák vezetői pontosan tudják, és Kádár miniszter úr is mint Expóügyekben felelős miniszter külön is. A Világkiállítás főbiztosától pedig kérem, hogy akkor az előterjesztéséhez néhány szót fűzzön.
(Barsiné Pataky Etelka, a Világkiállítás főbiztosa elmondja, hogy elérkeztünk egy bizonyos fázishoz. 4 hónap telt el azóta, hogy ezzel a munkával foglalkozhat. Stabilizálták a helyzetet, az irodát. Egy ötpontos feladattervet szabott meg a BIE nekünk, ebből négy pontot a BIE teljes megelégedésére teljesítettünk, most van soron a finanszírozás kérdése. A témát azért kérte napirendre tűzni, mert a júniusi finanszírozási modell elképzelései több szempontból sajnos fölborultak, egyrészt nem lettek végrehajtva, másrészt pedig a fővárossal kapcsolatos tárgyalások nem vezettek eredményre. Ezért egy új finanszírozási alapelvet kellett kidolgozniuk, és ezzel kapcsolatban kér kormánydöntést.)
Antall József: Úgy gondolom, hogy jobb, ha mindenki elolvassa, és utána úgyis a kérdés úgy merül fel, hogy most döntést tudunk-e hozni, vagy pedig felkérjük azokat a közvetlenül érintett minisztereket, akiknek a feladatköre itt szerepel, és a Kormány arra ad felhatalmazást, hogy akkor a két ülés között az érdekelt miniszterekkel jövő csütörtökig ezt ki tudjuk adni. Ha itt bármilyen probléma merül fel, akkor a Kormány erre tud most állást foglalni. Tehát akkor a Kormány döntését az irányban kérem, hogy akkor a kiállítási főbiztos az érintett hét miniszter úrral üljön össze. Tehát én csak azt tudom javasolni, hogy ma minden körülmények között le kell ülni, és ezt tisztázni, mert lehet, hogy átdolgozásra kerül valami, de valamilyen döntést kell hozni, mert a működése csak ilyen koordinációval képzelhető el a főbiztosnak. Elvileg a Kormánytól azt kérem, globálisan arra hatalmazzon fel bennünket, hogy abban az esetben, ha az érdekelt miniszterekkel sor tud kerülni erre a megállapodásra, abban az esetben az állásfoglalás két ülés köztiként jelenhessen meg. Abban az esetben, hogyha nem tudunk megállapodni, akkor a legközelebbi kormányülésre az a része, ami vitatott, az visszajön. Természetesen én az érdekelt miniszterek aláírásával adok csak ki bármit, tehát előzetes ellenjegyzésével. A kormányszóvivő pedig legfeljebb annyit mondjon, hogy a kiállítási főbiztos tájékoztatta a Kormányt az Expó jelenlegi helyzetéről. Ennél többet nem kell a kormányszóvivői tájékoztatóban közölni, és a többi pedig ennek a bizonyos délutáni megbeszélésnek lesz a függvénye.
Napirenden kívül a cseh és szlovák állami vezetőkkel folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban.
Antall József: Na most, a cseh és szlovák kormánnyal kapcsolatban megemlítem, hogy egyszerre történt a két kormánnyal való kapcsolatfelvétel. Úgy tűnik, hogy Klaus cseh elnök egy rövid látogatásra fog előbb idejönni, és utána pedig a Mečiar. Azt valószínűnek tartom, hogy szeptember előtt semmiképpen. Az ellentét láthatólag a cseh kormány és Havel, valamint a köre között kiéleződött. Tehát ennek ellenére nem kizárt, hogy Havel cseh elnök lesz, de jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a két korábbi együttműködő csoport között meglehetősen elhidegült a viszony, és kérdéses, hogy hogy tudnak megegyezni. A mi vonatkozásunkban mindegyik csoportja a cseh politikának mindenképpen nagyon barátinak és együttműködőnek, sőt, hangsúlyozottan együttműködőnek mutatja magát. Mečiar részéről is ugyanez elhangzott, kivéve ezt a kaszárnyanézegetést, de egyéb vonatkozásban a szlovák kormány részéről is megnyilvánult ez. Természetesen a szlovákiai tárgyalásoknál Katona Tamás találkozott az ottani magyar politikusokkal is.? Tehát amit mondott, és amit kimondott, az azokkal való egyeztetés révén történt. Ezért is ott több hangzott el, mint az azt megelőző két napon folytatott prágai tárgyaláson. Ezzel mindenképpen az volt ugye a cél, ahogy ez már a múltkor is szóba került, hogy a csehszlovák kormány az átmeneti időt vezényli le. Nem tudjuk, hogy milyen irányba fog végül is kifejlődni ez, azért nem 100% az azonnali elválás, csak nagy valószínűsége van ennek, viszont láthatólag a szövetségi kormánynak rendkívül kicsi a tényleges hatalma. Tehát mindenképpen célszerű volt, hogy mi a cseh és a szlovák kormánnyal külön is folytassunk ilyen megbeszélést. Semmilyen vonatkozásban nem vagyunk abban optimisták, hogy máról holnapra a Mečiar megváltozik, vagy valamilyen más helyzet alakul ki, de a magyar kisebbség is ugyanezt kérte, hogy tartsuk a kapcsolatot. Androsch viszont a legújabb hírek szerint is tárgyal Pozsonyban a bősi erőművel kapcsolatos költségek fedezéséről és erre megfelelő hitelnyújtásról. Azon kívül itt van a DunaMajna–Rajna-csatorna megnyitásának a kérdése. Tehát itt egyáltalán nem elhanyagolható feszültségek következhetnek be a következő hetekben. Ezt szerettem volna még elmondani, és utána azt hiszem, hogyha más nincs a minisztertanácson, akkor kerüljön sor a korábban elhatározott egyeztetésre a Világkiállítással kapcsolatban.
(Jeszenszky Géza külügyminiszter még konklúzióként megjegyzi, hogy olyan országokkal vagyunk körülvéve, Szlovákia, Románia, Szerbia, amelyeknek az élén alig jobb politikusok állnak, mint a korábbi időszakban. Más elveket hirdetnek, más elvekre esküsznek, de éppen olyan a mentalitásuk, éppen olyan a politikájuk a kisebbségekkel szemben, legfeljebb ezt kevésbé nyíltan tehetik. Tehát tényleg egy elszigetelt helyzetben vagyunk, ezért még fontosabb az, hogy ebből a kitörési pontjainkat szilárdan tartsuk.)
Antall József: Főleg azt kell elkerülni, hogy egyáltalán olyan helyzetbe kerüljünk, hogy ellenünk, velünk szemben a körülöttünk lévő országok révén kialakulhasson egy bármilyen szövetség vagy blokk, vagy bármilyen együttműködés. Tehát minden ilyen cselekedetünk, amikor tárgyalunk, világos, hogy erre kell, hogy irányuljon.
(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 811-817. oldalán megjelent szövege)
