1990. év

(Boross Péter belügyminiszter tájékoztatja a Kormányt, hogy az egyik Barcs melletti megfigyelő lokátorállomásnál egy fiatal katona lövéseket hallott és árnyékokat vélt felfedezni, ezért riadóztatta a parancsnokát, a parancsnok riadóztatta a rendőrséget, és riadóztatták a határőrséget is, a későbbiek során még a Honvédséget is. A körülbelül a 8 perc alatt odaérő rendőrjárőr már nem tapasztalt semmit, és a vizsgálat kiderítette, hogy csak stresszhatás alá került a fiatalember, és azokat a lövéseket hallotta, amik körülbelül két kilométerre a Dráván túl történtek. A lényeg az, hogy semmi nem történt.)

Antall József: Lényege az, hogy abban az esetben, ha rákérdeznek, mert ez elterjedt, miután a külügy ügyeletétől a miniszterelnökségi ügyeletig a harcállásig mindenhol körbement a hír, engem is háromszor vagy négyszer kerestek ez ügyben éjjel. Tehát, ha ezt kérdezik, akkor a következő a közlés. A határon határsértés nem történt, a túloldalon lévő lövésekről adott jelentést, mint tűzharcról a határon szolgálatot teljesítő egység parancsnoka. Ebből ennyi a hír. Ha kérdezik, nem történt határsértés, csak a túlsó oldalon történt lövöldözés. Ami a kérdés itt, hogy augusztusban bevonult katona, miért az van ott. Kérem a honvédelmi miniszter urat, kérdezze meg a Honvédség parancsnokát. Szóval a lokátor őrizetére miért ilyen első újoncot tesznek oda, ennek azért érdemes utánanézetni.

(Boross Péter még megjegyzi, hogy mikor meghallgatták ezt a kisgyereket, még akkor is teljes stresszhatás alatt volt. Tehát egy városi gyerek erdőben egyedül…)

Antall József: Jó, de nem ez az érdekes. Én most nem ezt kívánom részletezni. Ez így volt a mi időnkben is, hogy kiküldtek bennünket az erdőbe. Mindenesetre azt azért érdemes megnézni, hogy hogy vannak ezek kiképezve ilyen szempontból, annak érdekében, hogy ne legyen hasonló eset. Másik dolog. Ténylegesen a sajtó részére kérek valamit mondani, mert az ország elvárja, hogy időnként e tárgyban valamit mondjunk.

(Boross Péter elmondja, hogy a határon különösebb esemény nem történt az elmúlt napokban. A hétfői nap folyamán a kormányőrség parancsnoka, továbbá a Külügyminisztérium és a Belügyminisztérium képviselője Belgrádba utaznak a Határbizottság soros ülésére, és kedvező jel, hogy a jugoszláv hatóságok Belgrádban fogadják ezt a küldöttséget, mert a közvetlen személyes tárgyalásoknál remélhetőleg sok kérdés tisztázható lesz.)

Antall József: Változatlanul megerősített a határőrség?

(Boross Péter elmondja, hogy változatlanul megerősített a határőrség, a polgári védelem a helyszínen van, ha szükséges. A menekültügyben számottevő változás nincs. A jelenlegi menekülttáborok befogadásra alkalmasak.
Für Lajos honvédelmi miniszter kérdésre válaszolva elmondja, hogy a Honvédség megtett minden szükséges intézkedést honvédségi alakulatok esetleges igénybevételére, és tovább folyik a megfigyelőrendszer megerősítése a határ mentén, amiről a másik fél is tud.)

Antall József: A barcsi ledobott gránátra nincs még válasz?

(Für Lajos elmondja, hogy az volt az álláspontjuk, hogy készek egy közös kivizsgálóbizottság létrehozására.)

Antall József: Tehát akkor még nem adtak rá választ.

(Gálszécsy András tárca nélküli miniszter tájékoztatást ad arról, hogy jelenleg a menekültek száma körülbelül 35-40 000. Ennek természetesen csak egy töredéke él a menekülttáborokban, vagy jelentkezett menekültként.)

Antall József: Kifelé, a sajtóban azt kell akkor hangsúlyozni, hogy a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a nemzetbiztonsági ügyekért felelős miniszter tájékoztatta a Kormányt a kialakult helyzetről, és ezzel egyidejűleg az egyes egységek együttműködéséről, a katonai, a rendőri alakulatok és a határőr-alakulatok együttműködéséről, megerősítéséről stb. és az említett tárgyalásokról. Most akkor még a közlekedési miniszter adjon valamit, amit a sajtónak el lehet mondani.

(Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter kérdésre elmondja, hogy mind a közúti, mind a vasúti forgalom változatlanul zavartalanul bonyolódik le a nyitott határállomásokon. Légiforgalomban tulajdonképpen nincs zavar, illetve Horvátországban és Szlavóniában nincsen forgalom.)

Antall József: Adria-olajvezetéken változatlanul nem jön olaj. Mióta?

(Valaki bemondja, hogy sérült.)

Antall József: Sérült. Az adria-olajvezeték sérült, tehát változatlanul nem jön az Adria-olajvezetéken, és jelenleg semmi ez ellen nem tehető.

(Jeszenszky Géza külügyminiszter a sajtó számára azt teszi hozzá, hogy a Kormány foglalkozik az Európai Közösség által elrendelt szankciók hatásának felmérésével, és ebben az ügyben egyeztető tárgyalásokat folytatunk a visegrádi másik két országgal.)

Antall József: Tehát akkor Európai Közösséggel kapcsolatban azt kell közölni, hogy először is elrendelte a Kormány az Európai Közösség támogatása hatásának felmérését és a hatásvizsgálatát. Egyébként erre vonatkozóan hétfőn lesz a Nemzetbiztonsági Kabinetnek az ülése is, ahol felmérjük, hogy ennek mi a hatása az Európai Közösséghez való csatlakozás szempontjából, egyidejűleg a visegrádi hármassal foly-nak erről az egyeztető tárgyalások.

(Jeszenszky Géza megjegyzi, hogy új helyzetet teremthet, ha a Biztonsági Tanács rendel el szankciókat.)

Különfélék között a szovjet–magyar szerződéssel kapcsolatban.

(Jeszenszky Géza külügyminiszter tájékoztatja a Kormányt arról, hogy a szovjet–magyar szerződés előkészületei a puccs előtti helyzetben megrekedtek a biztonsági klauzula miatt, amely a szuverenitásunkkal nem lett volna összeegyeztethető, ezért ennek elfogadása nem lett volna lehetséges. A puccs után sem kívánunk többet, mint a puccs előtt, vagyis azt a szerződéstervezetet, amelyet mi még januárban javasoltunk, ezt tartsuk fenn, mert ezt egy jó szerződésnek találjuk. A szovjet részről a korábbi fenntartások, igények megszűntek, és a változások óta a Szovjetuniónak és a gorbacsovi vezetésnek, úgy tűnik, hogy szinte fontosabb ez a szerződés, mint számunkra. Szinte ezzel is akarják igazolni a szovjet külügyminisztérium fontosságát.)

Antall József: De azért még kisebb ország vagyunk mindig, mint a szovjetek. Esetleg rossz perspektívában maradna itt az utókor számára.

(Jeszenszky Géza még elmondja, hogy milyen indokok szólnak amellett, hogy ezt a szerződést megkössük. Az alapvető, hogy van egy jogi helyzet, ugyanis jelenleg még érvényes jogilag a két ország közötti 1967-ben kötött barátsági és együttműködési szerződés.? Tehát ennek a felmondása, megszüntetése helyett egy másik, jobb szerződés megkötése kívánatos. Továbbá mindenképpen érdekünk egy olyan szerződés megkötése, ami egyfajta keretet ad a jövőben megkötendő, a Szovjetunió köztársaságaival megkötendő hasonló szerződésekre. A szerződés figyelembe veszi a Helsinki és a Párizsi Chartát, az európai normákat és összhangban van más kétoldalú szerződésekkel, és megfelelő garanciákat biztosít az ország biztonsági érdekeinek érvényesítéséhez is. E szerződést röviddel követve tervezik, hogy az Orosz Köztársasággal is és Ukrajnával is hasonló jellegű szerződést kössünk.)

Antall József: Kérdése van bárkinek? Ezzel kapcsolatban viszont a holnapi sajtótájékoztatón felmerülhet, hogy a Kormány előtt ez volt, amit most röviden nem érintenek. Arra kérlek, hogy azt, hogy ebből mit szükséges elmondani, akkor László Balázzsal meg kell beszélni, hogy állítsuk ezt be. Nem kell túl sok variáció. A külügyi szóvivő eddig annyit bejelentett, hogy novemberben vagy ebben az évben megkötésre kerül.

(László Balázs külügyi kormányszóvivő bejelenti, hogy a sajtóban szaporodnak a találgatások a miniszterelnöki látogatással kapcsolatban. Erre kell összpontosítani, mert biztos erre fognak irányulni kérdések.)

Antall József: Akkor az kell, hogy tárgyalások folynak a szovjet kormánnyal, hogy a kormányfői látogatás egybeessék ennek aláírásával, és egyidejűleg mód legyen az orosz föderáció elnökével és kormányával folytatott tárgyalásra. Ez tulajdonképpen a tárgya, hogy egyszerre kerüljön erre sor. Továbbá azt is be lehet jelenteni, hogy Jelcinnek érvényes meghívása van Budapestre. Ezt meg lehet említeni, hogy Jelcinnek közvetlenül, miután még nem járt itt, érvényes meghívása van. Az ukrán ügy viszont felmerülhet, mit mondjon a szóvivő?

(Jeszenszky Géza szerint Ukrajnával kapcsolatban minél kevesebbet mondunk, annál jobb. Tehát Ukrajnával és Oroszországgal a szerződés és a diplomáciai viszony előkészítése folyik.)

Antall József: Ukrajnában december 1-jén lesz népszavazás az ország függetlenségéről.? Ezt követően a Magyar Kormány megfontolja a diplomáciai kapcsolat létesítését.

Még mindig a Különfélék között újra a jugoszláv helyzettel kapcsolatban.

Antall József: Van még egy kérdés, ami felmerült a jugoszláv helyzetet illetően, hogy abban az esetben, ha úgy látjuk, hogy a jugoszláv–magyar határon a lakosságban nyugtalanság állna fenn, akkor esetleg, mivel Nagy Ferenc miniszter úr nemcsak az ottani képviselő, hanem ottani lakos is, esetleg egy ilyen szimbolikus és demonstratív céllal is elképzelhető lenne, hogy a határt végigjárja, és a falvakban, a köztársasági megbízottat is magával víve összegyűjtik a helyi problémákat. Ez nem a katonai része a dolognak, azt nem érinti, sem a belügyit, de a lakosság hangulatát így fel lehetne mérni. Bár úgyis megy oda határőr, vagy rendőr, de így egy kormánytagtól tudnánk meg azt, hogy milyennek látják az ottani helyzetet.

(Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter nagyon szívesen vállalja ezt.
Boross Péter belügyminiszter elmondja, hogy Magyarországon, Pakson a lakásokban vannak a gázálarcok, és kitelepítési terv van, de Százhalombattán is, ugyanis Szabadkától 5 km-re van egy óriási vegyi gyár,? amelyet légitámadás, vagy bármi érhet, és csak széljárás kérdése, hogy merre fúj.)

Antall József: Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy egyik oldalon meg kell erősíteni ezeket a katonai fegyveres erőket, a másik, hogy a lakosság folyamatosan érzékelje, hogy törödnek vele. Miután a Feri ˙(Nagy Ferenc Józsefről van szó) minden héten hazamegy, erre lenne lehetősége, hogy amikor sok ember van otthon, például vasárnap, akkor ezt megtenné. Úgyis ott van a kocsi, és lenn maradsz hétfőn és meg
nézed, és elrontod a Bőgnernek, a köztársasági megbízottnak a hétvégéjét is, és megnézitek, mi a helyzet. Egy-két faluba tényleg bemenve, hogy lássák, hogy a Kormány törődik velük. A helyi sajtóban is szerepeljen. Lehívjátok a Fekete Gábort Kaposvárról, hogy lássák az emberek, hogy járőrözöl.

(Nagy Ferenc József úgy érzi, hogy ez valóban megnyugtató lenne.)

Antall József: Akkor ez egy kormány-állásfoglalás, hogy te e szerint cselekszel. Ezt is meg lehet beszélni a holnapi tárcaértekezleten, hogy Nagy Ferenc tárca nélküli miniszter a Kormány külön felkérésére folyamatosan járja a határ melletti területet. Nem kell kiállni a Dráva-partra, a falvakba menj csak.

(Kodolányi Gyula, a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója tájékoztatja a Kormányt, hogy az Amerikai Nagykövetségtől származó információ szerint az amerikai kormány tiltakozó jegyzéket intézett a szerb kormányhoz és a Jugoszláv Néphadsereghez a magyar légtér megsértése miatt.)

Antall József: Van róla írásbeli értesítés, hogy az amerikaiak tiltakoztak a jugoszláv kormánynál.

(Kodolányi Gyula elmondja, hogy a szerb kormánynak már átadták, és ma délután fogják átadni a hadsereg vezetőjének.)

Antall József: Akkor még nem hír.

(Kodolányi Gyula szerint az amerikai követség azt mondta, hogy oly formában feltétlenül elmondhatjuk, hogy értesüléseink szerint az amerikai kormány tiltakozott.)

Antall József: Baltimore? összetéveszti a Magyar Kormányt egy sajtóügynökséggel. Az kevés, hogy értesülésünk van, vagy közlik velünk, vagy nem, mondd meg nekik. Egyébként László Balázs is mint kormányszóvivő felhívhatja és megkérdezheti Baltimore-t, hogy itt van ez a kormányülésen elhangzott a bejelentés, te tájékoztattad a kormányülést, és a fair play? szerint megkérdezzük, hogy ebben mit mondhatunk, mert mint kormányszóvivő tájékoztatni kíván. Ebben ez a hír.

(Jeszenszky Géza külügyminiszter még elmondja, hogy több ország komolyan fontolgatja Horvátország és Szlovénia elismerését december első napjaiban vagy második hetében. Bosznia-Hercegovina külön tiltakozott, hogy ne csak a kettő elismeréséről beszéljenek, hanem mindazokról, akik ezt kérik, hiszen ők maguk is a szuverenitásukhoz ragaszkodnak.)

Antall József: Akkor azt javasolom, hogy maradjunk egyelőre abban, hogy felhatalmazzuk a külügyminisztert, hogy folytasson tárgyalásokat az Európai Közösség tagországaival és a visegrádiakkal, felhívva a figyelmet arra, hogy kiterjesszük ezt az elismerést, amennyiben erre sor kerül. Ez az első, amit jelzünk. A második pedig az, hogy amikor az elismerésre sor kerül, akár Szlovénia, akár Horvátország elismerését egyeztetjük, akkor nekünk tekintettel arra, hogy ez a magyar kisebbséget érintően veszélyhelyzetet is jelent egyben, vagy megtorlási veszélyt is jelent a Vajdaságban. Ez olyan kérdés, hogy erre a Külügyi Bizottságot a parlamentben össze kell hívni, és esetleg a hat párt képviselőjét tájékoztassátok. Nem hatpárti tárgyalást kezdeményezünk, csak tájékoztatást, hogy ne az legyen, hogy a magyarságot veszélyeztető helyzeten vita alakuljon ki. De erről beszélni kell, vagy a Külügyi Bizottságban kellene felvetni a kérdést, hogy most érkezett el ez a helyzet, mert várható, hogy megkezdődik az elismeréssorozat, ezért kérjük a Külügyi Bizottság előzetes állásfoglalását arra, hogy adott esetben a Kormány e tekintetben mit tegyen. Ne legyen ez tipikusan olyan kérdés már, amit a parlament egészével egyeztetünk. Vagy a hat pártot pártként tájékoztatjuk, vagy a Külügyi Bizottságot esetleg.

(Jeszenszky Géza a Külügyi Bizottságot javasolja.)

Antall József: Akkor a Külügyi Bizottság, ott úgy is képviselve vannak a parlamenti pártok. Egyetértés van ebben? Egyébként ez fordítva is igaz, úgyhogy én is kérni fogok majd ilyen tájékoztatót. Még annyit a külügyi témákhoz, hogy Külügyminisztérium panaszkodott, hogy a más tárcák képviselői sokszor semmitmondó anyagokat adnak a tárgyalásra. Tehát, amikor egy nagyobb kormánydelegáció, vagy a miniszterelnök külföldi útra megy, akkor olyanok ezek a minisztériumoktól küldött tájékoztatók, hogy siralmas. Semmi nincs bennük. De ha van is, akkor rendszerint az van benne, hogy például 1972 óta van egy egyezmény, tehát ilyen megállapítások. De az, hogy mire irányuljon az adott területen a tárgyalás, mik a stratégiai célok, mik a rövid távú, a két országot érintő kérdések, mit kell megnyitni, miről kell szólni, az már nincs benne. Nekem nem az a dolgom, ha elmegyek egy harmadik országba, hogy fagyasztott csirkéről, vagy motoralkatrészről tárgyaljak.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 709-715. oldalán megjelent szövege)