1990. év

(Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere felhatalmazást kér a Kormánytól egy olyan állásfoglaláshoz, ami a KGST feloszlatásáról szól, és amit két nap múlva szeretne képviselni Moszkvában. Ehhez a cseh–lengyel–magyar korábbi állásfoglaláshoz utólag már csatlakoztak a románok és a bolgárok is, sőt úgy néz ki, hogy a tagállamok között most már talán csak a vagyonjogi kérdésekben áll fenn nagy nézetkülönbség, amiben nem valószínű, hogy megállapodásra lehet jutni a szovjetekkel. Ezért arra is felhatalmazást kér, hogy amennyiben az alkudozás, a kupeckedés nem sikerül, akkor tudomásul vehesse, hogy a vagyonnak körülbelül 30-50 millió dollárra rugó minket illető része elveszik.)

Antall József: Jogutódlás ebben már nincs?

(Kádár Béla a kérdést megválaszolva kijelenti, hogy nincs, ez most egyszerűen felszámolás, megszüntetés 90 napos hatállyal.)

Antall József: Tulajdonképpen itt arról van szó, hogy a Közös Piacban a csatlakozó társulás formuláját vetik fel újabban, tehát társulás, a csatlakozás kilátásba helyezésével történő társulást. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy egy konzultatív fórum kilátásba helyezésével történő megszűnés.

(Kádár Béla: Igen.)

Antall József: Ez a formula, tehát tulajdonképpen jogi értelemben megszűnik. Most ezért javasolnám, hogy ne a szervezet szót használjuk, ennyi változtatást kérek még, hanem akár fórum, akkor testületmódosítás legyen, amivel jelezzük, hogy tulajdonképpen ez egy összejövő testület, amelyik konzultál ezekről a kérdésekről, hiszen akkor már nincs is szervezet. Ez tehát lehet, mondjuk, akár fórum, akár testület. De én a szervezetet nem szeretném, ha benne lenne, az túl erős kifejezés. Ez ellentétes a konzultatív szereppel.

(Kádár Béla megjegyzi, hogy most már ezen nehéz lesz változtatni, bár ő is a fórum szót használná szívesebben.)

Antall József: Akkor hagyjuk. Tehát akkor a Minisztertanács a felhatalmazást megadja Kádár Béla miniszter úrnak azzal a módosítással, hogy a francia bekezdés szerint, nem tudom itt a második, tehát amelyik úgy kezdődik, hogy bolgár, csehszlovák, lengyel stb., ott a felszámolási bizottsággal kapcsolatban szülessék meg az a végleges elvi megállapodás, hogy ez csak európai országokból álló konzultatív testület. Nem mondanám, hogy regionális, mert elvileg azt mondjuk, hogy bármelyik európai ország csatlakozhat hozzá. Tehát azzal a módosítással, hogy a csak európai országokból álló konzultatív fórum (testület) – bármelyik variációt javaslom –, a Kormány hagyja jóvá. Akkor ebben megállapodtunk. Akkor kimarad a regionális, mert annak más szempontból van rossz felhangja, viszont úgyis benn van az, hogy európai konzultatív fórum. A regionálisnak az is a hátránya – pont a külügyiek érvelése szerint –, hogy az akkor a Közös Piaccal szemben bennünket egy finlandizált területté,? térséggé alakít. Tehát ne legyen ilyen szó benne. A regionális szó benn van előtte, hogy regionális kérdésekről vitatkozunk, ezért akkor itt már nem kell megismételni, elég, hogy az európai országok, és ez lehet az előrelépés, ez a második. Konzultatív, egy európai konzultatív fórum létrehozásának a lehetséges formái és feltételei. Ez azért is fontos, mert itt van, hogy bármely európai állam, elvileg tehát Ausztria beléphet, vagy Finnország. Akkor utána az országok megállapodnak abban, hogy legrövidebb időn belül elkezdik a kormányközi tárgyalásokat az európai konzultatív gazdasági együttműködési, tehát egy gazdasági fórum létrehozásának kérdéséről. A szovjet javaslat akkor még tisztázatlan? Akkor ebben a formában, ebben a mozgástérben a magyar delegációt felhatalmazzuk a kormányképviseletre. Figyelembe veendő, hogy jelen pillanatban a szovjet fél keményítő magatartás stádiumában van számos vonatkozásban. Éppen ezért megvizsgálandó hátrány a 2 milliárdos hitel, szóval a kritikus pontok. Nem tudom, hogy Aboimovval szóba kerültek-e ezek? Vagy csak erre a megállapodásra korlátozódott.

(Kádár Béla elmondja, hogy Aboimov elsősorban a csapatkivonás kérdésében sürgetett pozitív magyar választ. Ő viszont felvetette, hogy választ szeretne kérni a tartozásrendezésről, másrészt pedig az akkreditívnyitás kérdésében a régóta és többszörösen megígért döntésekről, amire a nagykövet gyors választ ígért.)

Antall József: Ezt a Kormánynak tudnia kell, hogy csapatkivonással összefüggésben érvényesül egy ilyen irányú nyomás, hogy a határidőre történő csapatkivonás részét alkotja ugye a 90-ben megkötött egyezménynek azon pontja, hogy a csapat-kivonás határidejéig meg kell állapodni a feleknek a költségek elszámolásáról. Ez benne van a megállapodásban. Tehát nekünk az április 8-ai norma elfogadása után ezt végre kell hajtani. Erre kértem is már a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét, a honvédelmi minisztert is és külön a kormánymeghatalmazottat, Annus altábornagyot is. Kérem ezt megtartani és sürgetni ennek az elkészítését, annál inkább, mert ez beletartozik a megállapodásba. A másik dolog a közel 2 milliárd dollár, de lehet, hogy ezt már meg is haladta aktívumunk kezelése, amivel kapcsolatban van egy ellenzéki interpelláció is. Ismered? Bogár László írásbeli halasztást kért távollétedben a válaszadásra. Az volt a kérdés, hogy miért szállított Magyarország tovább a Szovjetuniónak, ha az nem tudott fizetni, hiszen ezáltal mi hitelt nyújtunk a Szovjetuniónak.

(Kádár Béla tájékoztatja a Kormányt, hogy ez a 2 milliárd dollár hogy jött össze. Többek között úgy, hogy ennek jelentős részét még az előző kormánytól örökölte a mostani kormány.)

Antall József: Akkor KGST-ügyben ellenvélemény nincs. Tartózkodás nincs.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 589-591. oldalán megjelent szövege)