1990. év

Antall József: Nem tudom, hogy a KGST-tárgyalásokkal kapcsolatban milyen információt tudsz szerezni? Ez májusban Moszkvában mikor van? Azért kérdezem, hogy a Kormány lássa, hogy miről, milyen keretekről van szó.

(Bogár László, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának politikai államtitkára elmondja, hogy a tárgyalásokra majd május 17–20. között kerül sor. Gyakorlatilag február óta nem történt semmi, vagyis nincs információja.)

Antall József: Milyen egyeztetés történt a többi európai KGST-tagországgal?

(Bogár László elmondja, hogy elsősorban a lengyelekkel és a csehekkel történtek tárgyalások, és a bolgárok álláspontja közeledett.)

Antall József: Igen, de most nagyon diplomáciai nyelven beszélsz velem. Szóval konkrétan be kell hívatni a nagyköveteket, közölni velük ezt, és várni a választ. Hát erre kérem a külügyet.

(Bogár László szerint ez majd csak Moszkvában fog kiderülni.)

Antall József: Azért kell ezt csinálni. Mindig abból erednek azok a zavarok, hogy ott várjuk, hogy szint valljon. Ezt előre kell. Azért kell előre, mert ha nem így csináltuk volna, akkor most már Kubával együtt és Vietnámmal együtt tagjai lennénk egy szervezetnek. Ezt nem lehet, hogy rábízzuk, hogy majd ott kiderül. Ez nagyon fontos. Idejött a Visinszkij ezért szombati napon. Itt zajlott a tárgyalás, és amikor az egész kérdés elhangzott, akkor azt mondta, hogy nincs mozgástere. Így ért véget a tárgyalás. Nem tudom, mikor jön Kádár Béla vissza, de addig is nagyon kérem ezeket a kérdéseket tisztázni, annál inkább, mert ebből mindig zavarok keletkeznek. A román miniszterelnök telefonon kifejezésre juttatta egyetértését. Erre lehet hivatkozni. Ez megvan, Forraitól elő kell keríteni, van egy rögzített telefonbeszélgetés Petre Románnal. Tehát erre is lehet hivatkozni. A bolgár elnök itt nyilatkozott, hogy teljesen egyetért velünk. Nem úgy van, hogy majd ott nyilatkozik valaki. Előre kell tudni, hogy milyen utasítással menjen oda az illető, és ott azt kell mondani, hogy az önök elnöke ezt mondta. Ezt pontosan rögzíteni kell. Behívatni a nagykövetet, és közölni, hogy ez volt, itt a bolgár elnök ezt mondta, a román miniszterelnök ezt mondta. Kérd el Forraitól, hogy a tájékoztatás során pontosan lehessen megmondani, és rögzíteni kell a lengyelekkel, a csehekkel, mindenkivel. Amikor ez az egész ügy felmerült, Wałęsa azt sem tudta, miről van szó. Ugyanígy a lengyel miniszterelnök is akkor kezdett tájékozódni, amikor elmondtam. Havel nem mert szólni, fel kellett szólítani a csehszlovák küldöttséget, hogy nyilatkozzanak ebben a kérdésben. Utána megkaptuk az információt, hogy a COCOM-ból? ki lennénk zárva, ha akkor aláírtuk volna. A másik oldalon viszont ott áll az, hogy most a szovjet–magyar kapcsolatokban ez az egyik elem. Ebből biztos, hogy rendkívüli feszültség lesz. Rendkívüli feszültség lesz ebben a periódusban. A másik kérdés. Ezért lenne jó nagyon határozottan ezt az egész KGST-dolgot előre is jól kiépített állásponttal képviselni. Ebben az összefüggésben említeni lehet a csapatkivonást és a varsói katonai szerződés kérdését, és itt vannak a kereskedelmi kapcsolatok. Ezeket mind együttesen kell kezelni. Még az előző témához a kormányzatnak még egy információ. Egymás után jön az országból mindenhonnan a kezdeményezés a szovjet csapatkivonulás alkalmából rendezendő ünnepségekről. Tehát itt tulajdonképpen meg kell fontolni, és egy héten belül meg kell kezdenünk valamilyen magatartásnak a kialakítását erre vonatkozóan. Valahogyan ezt mérsékelnünk kell, mert ilyen körülmények között nem lehet azt várni, hogy egyszerűen szakítunk, ezt csinálunk, azt csinálunk, közben akár sírrombolás, vagy nem a megállapodás szerinti dolgok történnek. Abban maradtunk a múltkor, hogy a szobrok, műemlékek ügyében egy bizottság alakul. Nem tudom, hogy ebben történt-e valami?

(Jeszenszky Géza külügyminiszter közli, hogy tárgyalt erről a szovjet nagykövettel, aki azt kérte, hogy ez a bizottság inkább a csapatkivonás után jöjjön létre. Elmondja, hogy ma újra elment hozzá a nagykövet, és tiltakozott a szegedi szovjet emlékmű? bontásának megkezdése miatt, mert szerinte alatta sírok vannak. Egyébként egyetért azzal, hogy a Kormánynak állást kell foglalnia, és irányvonalat, irányelveket kell adnia az egész ország számára, ugyanis a pártoknál ezzel kapcsolatban már szinte licitálás van. Megpróbálnak versenyre kelni, ahol még nem hirdetett az ellenzék utcabált, ott ő hirdet utcabált. Ez elég szerencsétlen helyzet.)

Antall József: A köztársasági elnök úrtól kaptam egy levelet korábban, hogy legyünk tekintettel a szovjet érzékenységre. Úgyhogy fontosnak tartanám, hogy ő is nyilatkozzék ebben, és ne csak nekem írja a levelét, hanem egy elnöki megnyilatkozást tegyen. Hogyha egyetért a Kormány, akkor felkérjük erre, és esetleg az utcabál vagy hasonlók ügyében közvetlenül szóljon. Nem tudom, hogy a Demszky-féle elgondolás a fővárosi utcabálra,? az folyik-e? Lehet, hogy a főpolgármesternek ez egy saját ötlete volt minden jóváhagyás nélkül.

(Boross Péter belügyminiszter szerint már nagyon szervezik, de meg kell kísérelni leállítani.)

Antall József: Szóval egyet nem lehet, hogy egyszerre akarunk jó üzletet kötni, egyszerre akarjuk fokozni a külkereskedelmet, egyszerre akarjuk a csapatkivonást barátságosan végrehajtani, nem akarunk fizetni, hanem nullszaldót akarunk, és közben a lehető legjobb viszonyban legyünk. Amit az ellenzéki pártok nagyon szépen össze tudnak hozni mint kívánságlistát, azt együttesen nem lehet teljesíteni. Tehát úgy gondolom, hogy erről a kérdésről mindenképpen most, tehát egy tágabb keretben beszéljünk, mert tegnap is, az MDF elnökségi ülésén is felmerült ez a kérdés. Tehát én mindenképpen a Kormány elé is akartam hozni ezt a kérdést, hogy egyetért-e a Kormány azzal, hogy erről a jövő hétre egy elgondolást kellene készíteni, mert ezt kezelni kell. Ezt kezelni kell, hogy a koalíciós pártok hogy foglaljanak állást. Benne lehet valamilyen formában nyilván a szuverenitás örömének a kinyilvánítása, benne lehet sok minden elem. De benne kell lennie a Szovjetunió felé tett gesztusnak is. Tehát benne kell a búcsú gesztusának is lenni valamilyen formában, de semmiképpen nem megalázóan, semmiképpen nem az emocionális érzékenységüket sértve akár egy nyilatkozattal. Annál inkább, mert szeretném azért felhívni a figyelmet, hogy egyrészt Aboimov azt mondta, hogy egyetért azzal, amikor egy hónappal előtte erről beszéltünk, valamint arról, hogy ezek az emlékművek és egyebek helyett, amik alatt halottak is vannak, hogy hősi temetőt kellene létrehozni. Erre ők érzékenyek, ezért ezt meg is kell csinálni, de viszonossági alapon. Ahol fellelhető magyar katonasírok vannak, ott is. Ő elvileg ezzel egyetértett. A másik dolog pedig, hogy nem szabad elfelejteni, hogy azon az útvonalon mennek ki, ahol a szomszédunkban 200 000 ember van Kárpátalján. Nem úgy van, hogy most elmentek, és teljes felelőtlenséggel lehet bármit tenni. A Szovjetunióhoz tartozó magyarságnak van most egy kivívott pozíciója, amit bármelyik pillanatban lényegesen el tudnak rontani. Az egyórás harangszó, az elmegy.

(Boross Péter megjegyzi, hogy az valóban elmegy, de nem is passzol hozzá.)

Antall József: Maga az utcabál az ízléstelen, de hát ez természetes. Nagy baj is lenne, ha a magyar nép egyáltalán nem örülne. Hiszen a másik oldalon éppen azt mondjuk, hogy nem igazán érzékeli a nép, hogy milyen óriási dolog történik. Hát ezek egyike. Ezért van szükség arra, hogy valamit kell mondanunk. Hát először is tisztázni kell, hogy mi lesz a protokoll. Ezt is a kormányzat részéről nagyon fontos lenne eldönteni – a külügynek, a honvédelemnek – azt a kérdést, hogy mi a búcsúzásnak a koreográfiája és protokollja. Tehát hol búcsúztatjuk az utolsó katonát Budapesten, és milyen nyilatkozatot tegyünk? Ezt ki kell dolgozni. Második. A Belügyminisztérium a határőrséget is beleértve, azért tekintettel legyen arra a napra, hogy ezt követően mindenféle szélsőséges megmozdulás is lehetséges, ugyanis 2% esély erre is van. A berúgásoktól kezdve, amin nem lehet csodálkozni adott esetben, de a szélsőséges dolgokat nem engedhetjük meg. Tehát erre a napra, mialatt folyik az alkudozás az árak és egyebek felett, az X napra fel kell készülni. Teljes rendőri és határőrségi, mindenféle, sőt a honvédséget is figyelembe véve, készenléti állapotra van szükség. Másodszor pedig arra, hogy megfelelő diplomáciai kereteket adjunk.

Napirenden kívül a Világkiállítással kapcsolatban.

Antall József: Közben bejelentem, hogy a fővárosi tanács vagy közgyűlés elutasította a Világkiállítást.

(Forrai István, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára, a Miniszterelnöki Titkárság vezetője tájékoztatja a Kormányt, hogy a Híradó szerint a kerületi képviselők már támogatni akarták, kértek szót, de nem kaptak szót. Tehát leszavazta a közgyűlés, hogy szóhoz jussanak a kerületi képviselők, és ők erre kivonultak, ami miatt szünetet is rendeltek el. De később – hiszen az SZDSZ és Fidesz egyre határozottabban volt ellene – megszavazták, hogy sem ’95-ben, sem ’96-ben nem támogatják a Világkiállítás megrendezését.)

Antall József: Barsi Etelkát hívjátok föl. Utána a kerületiek visszavonták, vagy mi történt?

(Forrai István elmondja, hogy nem vonták vissza, és a sajtótájékoztatón egyesek elmondták, hogy ők szeretnék a bécsihez kapcsolódóan a megrendezést, ha nem is egy nagy világkiállítást.)

Antall József: Ez azért olyan kérdés, hogy ezzel a Világkiállítási Bizottságot a legsürgősebben tájékoztatni kell és a véleményét kérni. Az erre vonatkozó anyagot kérem azonnal kidolgozni. Kérek választ arra is, hogy mikor terjesztjük ezt a parlament elé. Mikor jár le nekünk a világkiállítási bejelentésre vonatkozó határidő?

(Szabó Tamás pénzügyi politikai államtitkár bemondja, hogy júniusban.)

Antall József: Na most ebben mindenképpen az Országgyűlésnek kell határozni a végső soron, az Országgyűlésnek kell kimondania az ezzel kapcsolatos döntést.

(Forrai István tájékoztatásul még elmondja, hogy a Fidesz szerint, amennyiben a Főváros „nem”-je ellenére a Kormány mégis a megrendezést támogatja, akkor ennek jóváhagyásához a parlament kétharmados döntése szükséges, mert önkormányzati döntéssel ellentétes döntés születne.
Boross Péter belügyminiszter szerint ez egy nem veszélytelen álláspont, sok logika van benne.)

Antall József: A kétharmados többség, akkor ez azt jelenti, hogy dönteni kell a parlamentben az MSZP-nek, és a függetleneknek is dönteni kell ebben a kérdésben, hogy meglegyen a kétharmad. Akkor van még egy lehetőség, az a lehetőség, hogy akkor valóban Budapest közigazgatási területén kívül kerülne megrendezésre, hiszen felmerült ez a kérdés is. Vagy pedig a kerületek állásfoglalása, ha a kerületek közgyűlése másként dönt. Mikor van a bécsi népszavazás? Május 22.?? Úgy gondolom, hogy nekünk az a helyes magatartás, hogyha mindenre felkészülünk, és május 22-ig, a bécsi népszavazásig nem élezzük a helyzetet. Bár az osztrákok szerint nagy valószínűséggel mellette szavaznak, de helytelen lenne kitenni magunkat, hogy mi most rákezdünk, és utána esetleg az osztrákok leszavazzák. Tehát ameddig a bécsi, az osztrák népszavazás nem történik meg, addig mi egy ilyen visszafogott magatartást tanúsítsunk.

(Forrai István megjegyzi, hogy a Kormány bejelentette a 16-át, vagyis azt, hogy a jövő héten erről dönt. Ez megjelent a sajtóban, és az is, hogy a törvényjavaslatot beviszi.
Kodolányi Gyula, a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület vezetője, a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója szerint, ha a Kormány akár csak egy hétig is hallgat, az a hír, hogy Budapest önkormányzata nem támogatja a világkiállítás megrendezését, és ez rontja a bécsi népszavazás esélyeit.)

Antall József: Mi 16-án megtárgyalhatjuk a törvényjavaslat tervezetét, vagy ezt az egész kérdést. Megtárgyaljuk azzal, hogy állást foglalunk amellett, hogy amennyiben az osztrák népszavazás és Ausztria véglegesen eldönti, akkor a Kormány a parlamentnek javasolja a megrendezését, esetleg Budapest határán kívül. Ezt lehet mon-dani.

(Boross Péter megjegyzi, hogy nem hiszi, hogy ezt lehetséges, ugyanis Bécs–Budapest Világkiállításról van szó.)

Antall József: Azt is meg lehet tenni, hogy még nem fejezzük be 16-án a vitáját, és visszaadjuk a közigazgatási államtitkároknak. Ha a kerületek tényleg akarják, és a kerületek megszervezik, mi ezt figyelemmel kísérjük.

(Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára emlékezteti a Kormányt arra, hogy június 5-én véglegesen nyilatkoznia kell a Magyar Kormánynak a magyar állam nevében a világkiállítással kapcsolatosan. Ha a Kormány május 22-ig vár az országgyűlési határozatban kötelezettségként előírt törvényjavaslat beterjesztésével, a közelgő nyári szünet miatt egyszerűen a parlament nem lesz igazán fogadókész.)

Antall József: Hát kérem szépen, ez rendkívül leegyszerűsíti a mi helyzetünket, mert ha országgyűlési határozat van arra, hogy nekünk törvényjavaslatot kell benyújtani a világkiállításról, akkor mi benyújtunk egy törvényjavaslatot, és az az indoka a benyújtásnak, hogy országgyűlési határozat van arra, hogy benyújtsuk ezt. Utána az Országgyűlésnek javasoljuk, hogy az Országgyűlés foglaljon állást, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy közben van a bécsi népszavazás. Ezenkívül felhívjuk a figyelmet arra, hogy bár Budapest főváros így foglalt állást, de azért közben történhet valami. Mindenesetre a Kormány eleget tesz az Országgyűlés határozatának, mert az bennünket kötelez. Na most utána, ha az Országgyűlés úgy foglal állást, hogy nem, a Kormány ettől még nem tett semmi presztízsveszteséget jelentő dolgot, mert mibennünket kötelez a határozat. Úgyhogy, ha interpellációra kerül sor, és ez még meggondolandó, hogy esetleg egy kormánypárti képviselő előre ne kérdezze-e meg a Kormányt, hogy mi az álláspontja, és ez már egy interpellációs válaszban elhangozhatna, hogy a Kormányt kötelezi az Országgyűlés határozata arra, hogy beadjon egy törvényjavaslatot.

(Kajdi József még emlékezteti a Kormányt arra is, hogy a Kormány felhatalmazása alapján ő egy december 17-i levélben tájékoztatta Demszky főpolgármester urat a Kormánynak arról az elvi döntéséről, hogy a Kormány a fővárosi önkormányzat ellenében nem foglal pozitívan állást. A Kormány viszont most az országgyűlési határozat miatt kényszerhelyzetben van, mindenképp valamit tennie kell.
Többen hozzászólnak, köztük Szabó Tamás, aki elmondja, hogy elképesztő állapotok uralkodnak a világkiállítás előkészítésének ügyében, ugyanis semmi nincs összerakva, minden koncepció nélküli, szétfolyik, és megmondja őszintén, hogy a Kormány bakot lő, mert az előkészítés nincs olyan állapotban, hogy megalapozott döntést hozzon.
Schamschula György, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint, ha mégse sikerülne megrendezni a világkiállítást, akkor egy kelet-magyarországi fejlesztési programot kellene azonnal hirdetni, rászánva ugyanazt a 30 milliárd forintot, ami erre lett volna felhasználható. Az egész kelet-magyarországi régiónak – természetesen külföldi egítséggel – jó értelemben óriási propagandahatása volna.)

Antall József: Szóval még egyszer a következőt szeretném mondani. Az azért világos legyen, van egy országgyűlési határozat, amely úgy szól, hogy nekünk be kell nyújtani egy törvényjavaslatot a Világkiállításról. Ez az egyik része. A másik része az, hogy Budapest ellenére Budapesten a világkiállítást megrendezni lehetetlen. Ezt tartalmazza az említett levél, és bár ebben egy ellentmondás van, de ez így van. Nekünk el kell készíteni egy törvényjavaslatot, és hogy ez jó vagy nem jó, az most mellékes. Ezt a törvényjavaslatot be kell nyújtani a parlamentben, és a kísérőlevél pontokba szedve tartalmazza azt, hogy Budapest főváros nem támogatta, Bécs ekkor és ekkor dönt róla, az országgyűlési határozat viszont a Kormányt arra kötelezte, hogy benyújtsa a törvényjavaslatot. Ezért sürgősséggel benyújtjuk a törvényjavasla-tot, mert amennyiben az Országgyűlés úgy kíván dönteni, hogy a Világkiállítást mégis megrendezze Magyarország, akkor június 5-éig ezt be kell jelenteni. Ez a menetrend. Erről kell gondoskodni. Úgyhogy, akármi lesz most azután, ha az Országgyűlés most dönt, és az Országgyűlés azt mondja, hogy ha Budapest nem hajlandó, akkor Budakalász, vagy mit tudom én hol, és utána vállalkozói alapon, ami ebből lehetséges, el kell kezdeni megvalósítani, ha a megrendezést elfogadja az Országgyűlés. Én úgy gondolom, hogy ezt a kérdést azért be kell jelenteni a sajtótájékoztatón, mert most érkezett a hír. Ezt a hírt tudnia kellett a Kormánynak, mert enélkül a Kormány nem mehetett szét. Ha egyszer most történt a fővárosi döntés, akkor erre nekünk fel kell készülni. Többet most nem tudunk mondani. Mindenesetre a Kormány számára az is megoldás, ha most nincs világkiállítás, de az is, ha van világkiállítás. De most a vállalkozók nagy csoportjai – tessék megnézni a sajtót – ebben a kérdésben már nagyon szembefordultak azokkal a politikai pártokkal, amelyek emellett, vagyis a rendezés elutasítása mellett voltak. Tehát minekünk, most tulajdonképpen bármelyik megoldást is csináljuk, ebből kell kiindulni. Akkor most visszatérve a bejelentés előtti témához. Annus államtitkár úr előterjesztését a szovjet csapatkivonás kapcsán kiürített ingatlanok hasznosításáról és a benne lévő határozati javaslatot elfogadja-e a Kormány? Nincs ellenvélemény, tehát elfogadta.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 581-588. oldalán megjelent szövege)