1993. év

(A szó szerinti jegyzőkönyv a hangfelvétel megszakadása és ugrása miatt a hozzászólások közül csak a miniszterelnöki hozzászólást tartalmazza.)

Antall József: Minisztertanács megnyitása utáni általános tájékoztatás keretében a Kormány meghallgatta a pénzügyminiszter úr által adott tájékoztatót, és azt a döntést hozta, hogy egyrészt tartalmilag a felmerült 20 milliárdban meghatározott összeg pontos magyarázatára, az ezzel összefüggő valamennyi kérdés tisztázására az érdekelt tárcák, illetve a Nemzeti Bank a kormányzatnak adjanak egy részletes tájékoztatást. Természetesen arról, ami nem sérti a nyomozati szakaszban lévő ügyeket. Tehát egy általános tájékoztatást kérünk, hogy ténylegesen milyen összegről van szó, milyen intézményekről, és ez időben mit jelent, hogy visszafelé menőleg mik tartoznak ebbe bele. Tehát ez az egyik része a tájékoztatónak tartalmi szempontból, és erre felkérjük a belügyminisztert, a pénzügyminisztert, a privatizációs ügyekért felelős minisztert, ahová a bankok tartoznak, és a Nemzeti Bank elnökét, hogy együtt határozzák meg, hogy hogyan és milyen jelentést kívánnak a Kormány részére leadni. Ez a tartalmi része. A másik, a mai közleménnyel összefüggésben pedig azt kérem, hogy most ugyancsak ezen tárcák vezetői, tehát a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, a privatizációs ügyek minisztere, a Nemzeti Bank elnöke és a Bankfelügyelettől is kérhetnek egy szakértőt, úgyhogy kérem azt, hogy üljenek le. A 66-os biztosítva van? A 66-os helyiség üres? tehát a szakértők üljenek le a 66-os helyiségben, most értesítsék őket. Jelenleg negyed tizenkettő van, és fél vagy negyed négyre készítsék el azt a nyilatkozatot, amit a sajtóértekezleten ezzel kapcsolatban kiosztunk, ami jelzi, hogy a Kormány ezzel foglalkozott. Abben legyen benne pontosan, hogy miről van szó, mi ez a 20 milliárd, és hogy jön össze. Ezt nem lehet bagatellizáló hangon közölni, mert az irritáló, hanem pontosan felsorolva, hogy ez mit jelent, és ennek milyen konzekvenciái vannak. Úgyhogy én kérem akkor az érdekelteket, hogy jelöljék ki azokat a szakértőiket, akikkel ezt elkészíttetik, és utána a szóvivő gondoskodik arról, hogy ez majd szétosztásra kerüljön. Nem kell hozzá kommentár. A bevezető általános szavakon kívül legyen benne, hogy a Kormány ezzel is foglalkozott, beleértve ezt a nyilatkozatot, amit kiadtunk, és hát természetesen a Kormány folytatja minden ilyen ügyben ennek a vizsgálatát, illetve a jogalkotási konzekvenciákat is beleértve megtárgyalja az erre vonatkozó javaslatokat. Akkor ezt kérem összefoglalóan. tessék!

(Nagy Zoltán, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára javasolja, hogy a Bankszövetségtől is legyen szakértő ebben a csapatban, mert elsődlegesen ők rendelkeznek erről információval.)

Antall József: Legyen benne, ez természetes. A Bankszövetség legyen benne abban a csapatban is, amelyik elkészíti tartalmi vonatkozásban a jelentést. Hogy szükséges-e a Bankszövetség a kormánynyilatkozathoz, azt nem tudom, meg lehet kérdezni. Én eddig tudom, innentől felkérem a tárca vezetőit. És még egyszer felhívom arra a figyelmet, amit én nem most, hanem egy évvel ezelőtt már elmondtam itt és az MDF-ben is függetlenül attól, hogy ténylegesen milyen korrupciók vannak. Az világos volt egy-másfél évvel ezelőtt is, hogy az átalakulásban valóban meglévő korrupciók és korrupciógyanúk miatt az ellenzék, a sajtó még külföldön is olyan mértékben fog egy propagandát folytatni, amiben a korrupciós vád az egyik olyan lesz, amivel nyálazni lehet a kormányzatot, az egész kormánykoalíciót. Amit úgy is lehet időzíteni, hogy most a felőrlés állapotában mondják ezt, és adott esetben pedig majd a választásokat megelőzően, abban az utolsó egy hónapban, amikor ezt már nem is lehet kivédeni, mert mire kimagyarázza valaki, addigra folklórizálódva a korrupciós vád lesz a jellemző, és annak az eltűrése, részükről pedig a támogatása, nem is szólva a részvételéről. Úgyhogy ezt én nagyon egyértelműen akkor is megfogalmaztam, hogy ez világos, hogy ez a stratégiájuk lényege. Ezt a stratégiát természetesen meg kell fordítani, mert nem kerülhet semmilyen körülmények között a kormányzat ilyen látszatba, nemhogy ilyen helyzetbe. Úgyhogy akkor kérem a kormánynyilatkozat és a jelentés elkészítését.

Az 1994. évi gazdaságpolitikával, és azon belül különösen az exportvisszaesés okaival és a szükséges kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban.

(A Kormány a címben feltüntetett témákat az 1993. évi gazdasági folyamatokról szóló, június–július havi információk alapján készült tájékoztatóval együtt tárgyalta.)

(Nagy Zoltán, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára szerint, azért kell ismételten tárgyalnia a Kormánynak a ’94-es gazdaságpolitikát, mert más helyzet alakult ki azóta, más számok jöttek elő, mint amit a májusi előterjesztésükben láttak. Más oldalról pedig a költségvetés beadása óta néhány olyan megállapodás történt a különböző érdekszervezetekkel, ami miatt át kellett alakítani néhány számot. Többen hozzászólnak, köztük Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is, aki támogatólag szól az anyagokhoz, de megjegyzi, hogy a nem túl távoli időben ismét esetleg árfolyampolitikai lépést kell a kormányzatnak megtenni, mert a Magyar Nemzeti Bank már kimerítette az ilyen keretét.
Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere is hozzászól, és örömmel jelenti ki, hogy egy hosszas vita után végül is közeledett egymáshoz a tárcák véleménye a magyar gazdasági fejlődés, a gazdaságpolitika, adott esetben a külgazdaság bizonyos problémáinak a megítélésében. A jegybankelnök árfolyamra tett megjegyzésével egyetértve három döntés meghozatalát kezdeményezi: külföldi befektetőknek nyújtott adókedvezmények lehetőségének egyéves meghosszabbítását; a bel- és külföldieknek nyereségből való beruházás esetén egyaránt nyújtott adókedvezmény biztosítását; és a gyorsított amortizációs kulcsok lehetővé tételét.)

Antall József: Köszönöm. Adom tovább a szót, de azt szeretném itt mindjárt mondani, hogy az árfolyammal most nem foglalkozunk, ezt külön elő kell készíteni, és egy x pillanatban megfelelő módon döntünk, ráadásul nem kormányülés napján. A másik kérdésem az egy kormányzati, metodikai kérdés. Szabó Iván távollétében ezeket a döntéseket csak úgy tudjuk meghozni, ha a Minisztertanácsban őt helyettesítő Szabó Tamás miniszteri felelősséggel a jelen lévő pénzügyi államtitkárral együtt vállalják a döntések felelősségét, mert nem tudom, hogy a pénzügyminiszter távollétében, a ti felelősségetekkel, meghozhatjuk-e ezeket a döntéseket. Úgyhogy akkor mennénk tovább. Tehát tessék akkor, jelentkezési sorrend volt.

(Többen hozzászólnak, de Szabó Tamás tekintettel arra, hogy nem tudott előzetesen a pénzügyminiszterrel konzultálni, nem vállalja a felelősséget az esetleges döntésekért, ezért kéri, hogy a döntés kerüljön egy héttel elhalasztásra.)

Antall József: Én ezért kérdeztem mindjárt az elején, hogy Szabó Tamás és államtitkár úr van-e abban a helyzetben, és konzultáltak-e olyan mértékben a pénzügyminiszterrel, hogy állást tudnak-e ilyen kérdésben foglalni. Tehát miután nem, akkor figyelembe véve azt, hogy a három napirendi pontot, az A-B-t és ezt együttesen kell az anyagot elkészíteni és a határozati javaslatot is, akkor valóban az érdekelt minisz-tereket arra kérjük, hogy lehetőleg a következő ülésre történjen meg az egyeztetés, közvetlen tárgyalás révén a bankelnök úrral is, és a Gazdasági Kabineten ez már úgy menjen át, hogy itt már ne adjon okot vitalehetőségre.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 444-447. oldalán megjelent szövege)