1991. év

(Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere röviden ismertet egy vizsgálat eredményeként készült anyagot, aminek elkészítését a Kormány rendelte el, mert a külkereskedelmi statisztika és az MNB által nyilvántartott statisztika között jelentős eltérések vannak. A külkereskedelmi statisztika, amely a határon átlépő, tehát a kimenő és belépő áruk forgalmi értékét rögzíti, míg a fizetésimérleg-statisztika, valamint az a cash flow, pénztári statisztika, az pedig a befizetések és a kifizetések egy adott időszakban való állapotát tartalmazza. Tehát egyik sem valótlan adatokat tartalmaz. Kéri, hogy a Kormány fogadja el ezt a tájékoztatást, másrészt kérje fel a KSH elnökét is, hogy gyorsítsa fel azokat a munkálatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a jelenlegi nemzetközi fizetési és külkereskedelmi mozgásokban ne csak érték-, hanem ár- és volumenvizsgálatokra is lehetőséget adó módszerek kerüljenek kialakításra.
Ezt követően személyeskedést sem nélkülöző vita alakul ki Kádár Béla és az MNB képviselője, valamint Kupa Mihály pénzügyminiszter között.)

Antall József: A kérdés úgy merült fel, hogy a Kormány ezekkel a kedvezőtlennek tűnő gazdasági jelenségekkel kapcsolatban, az ipar védelmében tehet-e lépést, vagy nem? Két álláspont merült fel. Az egyik egy kritika az elmúlt hónapokért, hogy túlliberalizáltunk. Kádár miniszter úr részéről hangzott el, hogy a 90% sok, ennek káros hatása van a hazai termelésre, az iparra. Kupa miniszter úr, augusztusban 3-án lesz Gazdasági Kabinet? 5-én lesz a Gazdasági Kabinet ülése, ahol át kívánják tekinteni ezt a kérdést. Erre Kádár miniszter úr azt mondta, hogy a visszalépés a 90%-os liberalizáció kérdéséről az hátrányos lenne. Tulajdonképpen akkor most ez diagnózisként felfogható, de ettől még nincs terápia. Tehát, akkor a kérdésem az, hogy amennyiben ez így vetődik föl, hogy sok volt a 90%, akkor ez történelmi ténymegállapítás, amit elfogadhatunk kritikának az akkori gazdaságpolitikai működésünkkel kapcsolatban? De most, ha teszünk lépéseket, akkor Kádár miniszter úr véleménye szerint hátrányos, ha szelektíven alkalmazunk megszorítást?

(Kádár Béla szerint lehet valami minimális piacvédő intézkedéseket bevezetni, de ezek nem változtatják meg ezt a jelenlegi trendet.)

Antall József: És mit tudunk tenni?

(Kádár Béla szerint a vámnál nem lehet változtatni, mert kötelezettségeink vannak. A másik dolog az, hogy vagy erősíteni kell az exportérdekeltséget, és ezzel csökkenteni az importérdekeltséget, ez szokta a leértékelést szolgálni. Továbbá ki kell dolgozni valamiféle akcióprogramot arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet átállítani a keleti piacról a nyugati piacra a vállalatokat, mert magától nem tud átállni egy túl szigorú pénzügyi környezetben.)

Antall József: Kérem szépen, akkor miután jelen minisztertanácsi ülésen nem hiszem, hogy ezen túl tudunk jutni, ezért a Gazdasági Kabinetben kérem, hogy miniszteri szinten tartsák minden körülmények között a részvételt, mert ha a Gazdasági Kabinet alászáll a miniszteri és politikai államtitkári szint alá, és a tárcák csak alacsonyabb szinten képviseltetik magukat, ráadásul szakértők sokaságával együtt, akkor a szakértők 20-as, 25-ös csoportjai között nem lehet tárgyalást folytatni. Tehát az a kérésem és javalatom, hogy főleg ilyen gazdaságpolitikai stratégiai jelentőségű kérdéseknél miniszteri, politikai államtitkári szinten hozzák meg az állásfoglalást, és tárgyalják meg, amire szükség van. Kérem akkor erre az augusztus 5-e körülire ezt úgy hozni a Kormány elé, hogy itt döntést lehessen ebben a kérdésben hozni, minisztertanácsi döntést. Mert azzal most nem megyünk semmire – nyilvánvaló –, hogy ha megállapítunk csak tényeket, hiszen ősszel valóban megvan az esély arra, hogy szociális-politikai feszültség keltésével nehézségek teremtődjenek, és erre kell több szempontból is felkészülnünk. De most a visszamenőleges elemzést is elfogadva mint tanulságot, de jelen költségvetési évben, jelen helyzetből kiindulva kell megtenni azokat a lépéseket, amit lehet. A leértékelést viszont nem mondtad.

(Kádár Béla megerősíti, hogy valóban ezt nem mondta. Szerinte ilyet kimondani nem szabad, de a Kormánynak a különféle lehetőségek között mindent figyelembe kell venni.)

Antall József: Köszönöm, akkor ezen túl vagyunk.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 264-265. oldalán megjelent szövege)