1991. év

(Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter elmondja, hogy az anyag Kormány elé kerülésének oka az, hogy magyar járműipar két nagy vállalata a Csepel Autó és az Ikarus válságban van, csőd előtt áll, régóta fizetésképtelen, miközben a háttérbeszállítókkal együtt ez körülbelül 40 ezer munkahelyet érint. Valószínűleg a két gyár összevonása és a mostaninál kisebb autógyártásnak a kialakítása a feladat.)

Antall József: A MOGÜRT is benne van ebben?

(Bod Péter Ákos szerint igen, pont azért kerül ide. Olyan miniszteri biztos kinevezése szükséges, aki a két vállalatot átveszi, ezzel felfüggeszti az ott még hivatalban lévő vezérigazgatók döntési jogkörét, akik egymással nem tudnak kijönni, és nem kooperálnak. Előkészíti a privatizációt, és ez ügyben tárgyalásokat folytat. Ugyanakkor egy olyan koncepciót készít elő, amely kitér a dolog külkereskedelmi vonatkozására, hiszen itt a MOGÜRT miatt a külkereskedelem is szerepet játszik. Természetesen mindig együttműködve a privatizáció ügyében az ÁVÜ-vel, a külker ügyében az NGKM-mel és a Versenyhivatallal.
Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára közbeszól, hogy nincs lehetőség a perszonálunió megteremtésére. Vagyis az, amire utal az előterjesztés, hogy egy személyben vezérigazgató valaki, és egy személyben miniszteri biztos is.)

Antall József: Magyarul az a probléma, hogy megszervezhető-e úgy, hogy közvetlen miniszteri felügyelet alatt működő állami vállalat. Ez az. Ennek az élén vagy vezérigazgató állhat, vagy nem kerül sor vezérigazgatói kinevezésre, hanem miniszteri biztos irányítja. Tehát az képzelhető el, hogy a Csepel Autógyárnak van egy igazgatója. Személyi kérdésekről most nem beszélünk, csak a konstrukcióról, hogy milyen jogi lehetőség van a konstrukcióra. Ezt a hármat össze kell vonni. Eddig világos a kép. Utána lehet egy megoldás az, hogy vezérigazgató áll az egésznek az élén, együttesen, és a Csepel- vagy az Ikarus-részleg élén áll egy vezérigazgató-helyettesi besorolású. A MOGÜRT az részleg, vagy vele mi lesz?

(Bod Péter Ákos szerint a MOGÜRT az ÁVÜ-höz tartozik, és azt gondolja, hogy államigazgatási felügyelet alá vonja és kettévágja.
A MOGÜRT-kérdéshez többen is hozzászólnak, de Bod Péter Ákos szerint ezzel ráér később is foglalkozni. Ezzel viszont nem ért egyet Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, az ÁVÜ igazgatótanácsának elnöke, mert szerinte együtt kellene ezt az ÁVÜ-nek megtárgyalnia. Bod Péter Ákos viszont ezzel nem ért egyet, mert fél az idő múlásától, ami miatt közben működésképtelenné vállhatnak ezek a vállalatok.)

Antall József: A következőt szeretném mondani, mivel érvényes kormányhatározat van arra, hogy ez megtörténik. A következő lépés az, hogy itt van a határozat három miniszter javaslatával, de a Vagyonügynökség, miután arra is vonatkozik, a lehetséges legrövidebb időn belül üljön össze. A Miniszterelnökség jogi szakértői véleményével kérek arra vonatkozóan egy tájékoztatást, hogy miniszteri biztost kell-e kinevezni, vagy lehetséges vezérigazgatót? Ennek érdekében napokon belül üljenek össze a jogászok a Vagyonügynökséggel, Bod Péterékkel, és kérek variációkat arra, hogy kormánybiztost kell-e kinevezni, aki ezt az egészet végrehajtja, mert kikerül a minisztérium alól. Pontosan meg kell a szervezetet határozni, és azt is, hogy a szervezet élén milyen lehetőségek vannak, aki ezt végrehajtja, hogy utána lehessen a személyekben dönteni. Felmentések kellenek ehhez. Ebben most benne van az Ikarus, a Rába is?

(Bod Péter Ákos szerint csak az Ikarus és a Csepel.)

Antall József: Utána?

(Bod Péter Ákos: Ha van koncepció, utána meglátjuk.)

Antall József: Akkor, ha kormányzati szemszögből nézzük, kiemelünk egy iparágat, vagy területet, és azt mondjuk, hogy a magyar nemzeti járműgyártás lehetséges megmentése a cél, ennek érdekében majd a külföldi tőke beruházása. Ehhez viszont működtetni kell mindaddig, amíg nem privatizálunk. Addig legyártatunk x mennyiségű járművet. Ezt kormányzati jelentőségű feladatnak tekintjük. Nincs vezérigazgató, igazgatók vannak, gyárigazgatók, és föléjük kinevezünk egy kormánybiztost, államtitkári besorolásban. Ezt meg lehet csinálni. Akkor azt mondjuk, hogy a kormánybiztosnak ez és ez a feladata. Tessék ezt kidolgozni, és akkor e két állami felügyelet alatt álló vállalat fölé rakjuk a kormánybiztost. Ebbe bevonjuk a MOGÜRT-ből leválasztott valamilyen részt. Nem tudom, mit lehet, és a koncepció után azt mondjuk, hogy még a Rába is tartozzon ide, de ezzel már nem foglalkozunk. Amilyen rövid idő alatt lehetséges, kérem Bod Péter miniszter úrtól ennek végrehajtását. Miután itt van a három miniszter, kérdezem, hogy bírja-e ehhez az egyetértést? De kérem, hogy ez jogilag is rendben legyen, mert jogilag az nem lehetséges, hogy együtt legyen, hiszen nem lehet senki egyidejűleg saját maga beosztottja, nem lehet a saját főnöke. Itt van a munkajogi ellentét ebben az előterjesztésben, ezért ezt mindenképpen meg kell oldani. Ha szükséges, akkor kivételt teszünk, és ha nagyon
kényszerhelyzetbe kerülünk, akkor kinevezünk kormánybiztost, ha annyira szükséges. Ezt nem szívesen tesszük, de ha tényleg egy ipar, 40 ezer ember megmentéséről van szó, és ekkora nagyságrendű kérdésről, akkor megtesszük. Ezt kérem akkor mindjárt Mádl miniszter úrtól is, hogy jogi szempontból is ellenőrizzék le. Mi most egy alapkoncepciót adunk meg, hogy mi az, ami irányba kellene a legrövidebb időn belül haladni, ami viszont attól függ, hogyan tudunk jogilag továbblépni.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 257-259. oldalán megjelent szövege)