1991. év

(Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter elmondja, hogy az olajtermelés, -feldolgozás és -kereskedelem örökölt struktúrája korábban arra épült, hogy alapvetően szovjet forrásból jön az alapanyag, és miután a magyar termelés gázban, olajban korábban is korlátozott volt, aránya csökkenő, ezért ellenőrzött, irányított külkereskedelem folyt. Ez az egész modell került válságba tavaly, és új helyzetbe léptünk. A tavaly októberi feszültségek után felgyorsult a liberalizálás iránti társadalmi igény, lényegében liberalizálás következett be ezen a területen, a külkereskedelem területén is, a forgalmazás területén is. Megindult az ÁFOR,? tehát a kiskereskedelmi ág előprivatizálása és vegyesvállalatok elterjedése, és cél a Nemzeti Olajvállalat Részvénytársaság megalakítása.
Többen hozzászólnak a vitában, köztük Szabó Tamás pénzügyi politikai államtitkár is, aki azt javasolja, hogy úgy oldódjon meg ezeknek a cégeknek a társaságosítása, hogy ne államigazgatási irányítás alá vegyük ezeket, hanem egyszemélyes állami társaságként alakuljanak át.)

Antall József: Van egy formális kérdésem és ellenvetésem. Azt, hogy Nemzeti Olajvállalat Részvénytársaság, két okból nem tartom helyesnek. Egyrészt voltak Magyarországon nemzeti vállalatok, az volt az államosítások első formája, ez még a kisebbik probléma. A másik, a termelőüzemek és vállalatok esetében idegen nyelvi fordításban is stb. mi nem használtuk az elmúlt időszakban a nemzeti szót. Bár Nemzeti Múzeum van, Nemzeti Színház van, de ezzel egy magyar vállalat esetében olyan inflációt indítunk el, hogy holnap minden ilyen nevet fog felvenni, át fog alakulni a Villamosipari Tröszt? is nemzeti trösztté, nemzeti vállalattá. Tehát a nemzeti szó az közintézményekre és intézményekre való, amelyiknek különleges súlya van, ha ezt a nevet adjuk. Ne adjuk iparvállalatoknak és üzleti vállalatoknak ilyen elnevezést. Ha azt mondjuk, hogy Magyar Olajvállalat Részvénytársaság az is jobb, ezzel ki fejezésre juttatjuk, hogy ez jelenleg állami vállalat, de ne használjuk a nemzeti szót.

(Bod Péter Ákos ezt elfogadja, amúgy is ez csak egy ideiglenes név volt. Vita alakul ki arról, hogy a létrehozandó vállalat egyszintű vagy többszintű legyen. Ő az egyszintű belső szerkezetű vállalatot javasolja, vagyis egy központból álló vállalatot hozzunk létre, két vagy három divízióval, ahol központi vállalatirányítás hat.
Szabó Tamás szerint nem kellene dönteni a belső szervezeti struktúráról, a lényeg az, hogy jöjjön létre a részvénytársaság.)

Antall József: Szerintem sem kell belevenni, hogy egyszintű, mert abban a pillanatban, ha ez átalakul Magyar Olajvállalat Részvénytársasággá, akkor nincs róla mit beszélni. Az a rész, hogy egyszintű-kétszintű, az nyitva marad, az már az átszervezési vagy egyéb stratégiának fogja a részét alkotni. Jelenleg közös igazgatást, nyilvánvalóan közös irányítást jelent. Ebben egyetértünk?

(Bod Péter Ákos az igenlő válasza után elmondja, hogy szervezés kerete most egy integrált, azaz egyszintű szervezet. Ha nem mondjuk ki, hogy hány szintű, értelemszerűen egy rt.-ről van szó, ami majd bontható még akár 22 rt.-re is, ami jó volna 22 felügyelőbizottság létesítésére.)

Antall József: Igen de, ha nem mondjuk ki, nem mondunk mást, akkor jelen pillanatban a szervezés ezen stádiumában ez ezt jelenti, vagyis egy részvénytársaságot, és nem jelent külön felügyelőbizottságokat, igazgatótanácsokat, a különállók, azok mind alárendelt részlegigazgatók magyarul. Az, hogy utána mi lesz, erre kell kidolgozni a koncepciót, ebben most nem tudunk dönteni, ezt a döntést halasztanunk kell.

(Többen hozzászólnak, néhányan aggályukat kifejezve amiatt, hogy részvénytársasággá alakulás esetén az állam mennyire fogja tudni befolyásolni a vállalat működését, ami nemzetbiztonsági szempontból is fontos.
Martonyi János külügyi közigazgatási államtitkár szerint jelenleg a tröszt kizárólagos állami tulajdonban álló részvénytársasággá alakul át, későbbre halasztván azt a döntést, hogy egy vagy két vagy esetleg több egységet hoz-e létre. Ennek a részvénytársaságnak a kizárólagos tulajdonosa az állam lesz, és az állam tulajdonosi jogait a Vagyonügynökség gyakorolja, így a társaság vezetőinek, felügyelőbizottságának, igazgatótanácsának a megválasztása az államot, illetőleg az állam tulajdonosi jogait gyakorló Vagyonügynökséget illeti. Úgyhogy ezen a téren különösebb nehézség nem merül fel.)

Antall József: Tehát akkor visszatérnék a következőre, amit Martonyi államtitkár úr mondott, és ott egy kérdést szeretnék csak feltenni. Ha az első pontban felsorolt vállalatokat, gyárakat végignézzük, akkor a laikus is azt látja, hogy most nem a gáz- és a kőolajipari vállalatok közötti különbségtétel érvényesül, hanem itt van még kőolajvezeték-építő vállalat, van tervezővállalat, van kutató-fejlesztő intézet, tehát vannak profitot kevésbé hozó vállalkozások. Én gondolom, hogy az előterjesztő szándéka az kiterjedt arra is, amikor egy rt.-ben kívánta tartani ezeket, hogy a profitot nem hozó vagy esetleg kevésbé hozókat is, tehát egy egész láncolatot tartson egyben. A privatizálásnál a befektetés és a privatizálás folyamata az nem egyformán érintené ezeket a vállalatokat, ha ezt az egységet ilyen szempontból bontaná meg. Milyen problémát okozhatna adott esetben az, hogy ha szétszedve privatizálásra kerülne a felsoroltakon kívül mindaz, ami komoly profittal kecsegtet, és mi történik azokkal, amik fejlesztési, kutatási célt szolgálnak? Ez egy kérdés részemről. Tehát a privatizáció szempontjából nem az­e az összetartó cél, hogy ezek így együtt maradjanak, és együttesen, egy vállalatként kerüljenek adott esetben privatizálásra, hogy magukkal vonzzák ezeket is? Ez a kérdésem.

(Botos Katalin tárca nélküli miniszter szerint csak három funkció, a szállítás, a finomítás és az értékesítés marad egyben.)

Antall József: Tehát a három különböző funkciójú vállalkozások maradnak meg az rt.-ben. akkor a Kormány a határozati javaslatot az említett módosításokkal elfogadja. Egyben az ipar és kereskedelem irányítására készüljön konkrét átalakítási, átalakulási program, illetve dolgozzák ki az átalakuláshoz szükséges dokumentumokat.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 232-234. oldalán megjelent szövege)