Az 1992. október 8-ai kormányülésen Antall József érdemi hozzászólása az 1944-es esztendő eseményeinek 50. évfordulójával, valamint Kossuth Lajos halálának centenáriumával kapcsolatos megemlékezések előkészítésére létrehozandó emlékbizottságokkal kapcsolatban.
A következő. Mindenki kézhez kapta Horváth Balázsnak a levelét, amiben október 15-ével? kapcsolatban ír. Mivel itt konkrét javaslatról van szó, én nem vagyok ellene annak, hogy egy ’94-es évfordulót már ’92-ben megnevezzünk és előkészítsük, ha úgy gondoljuk, hogy ez politikai szempontból a jelen körülmények között indokolt. De hát ez egy összetett évforduló. Összetett évforduló egyrészt Magyarország háborús kiugrása, illetve a fegyverszünet kérése, továbbá a Horthy-proklamáció? szemszögéből, másrészt Szálasi hatalomra kerülése szempontjából.?tehát most jeleztem ennek a közjogi, államjogi stb. vonatkozásait. Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg akkor tulajdonképpen felvetődik ebben az évben ugyanígy a március 19-e, ami Magyarország szuverenitása elveszítésének a dátuma,? mert nem október 15-e az, hanem március 19-e, és több szempontból is ezt vettük figyelembe más alkalmakkor is. Ténylegesen az ország szuverenitásának a megszüntetése, és ha természetesen a holokauszt szempontjából is figyelembe vesszük a ’44-es esztendőt, az is június.? Tehát Budapest vonatkozásában jelentkezik még külön az október 15-e és egy nyilas uralom. Tehát én úgy gondolom, hogy ez nem egy október 15-i megemlékezés csak, hanem ha egy ilyet akarunk, akkor az 1944-é, vagyis Magyarország szuverenitásának elvesztésével és az egész ’44-es esztendőnek az 50. évfordulójával összefüggésben jelentkezik. Tehát erre van értelme egy ilyen bizottságnak a kiküldésére, amelyik részben történeti, politikai, az ország függetlensége, a nyilas-uralom szempontjából mindazokat a kérdéseket együttesen vizsgálja, amik itt lehetségesek. Úgyhogy én ideértem természetesen a deportálásokat stb.-t, tehát valamennyit, a hadifoglyok tömegeinek az elhurcolását is. Tehát ez alkalom arra, hogy amit mindenkor hangsúlyozni szoktunk, és amivel, úgy gondolom, hogy a Kormány tagjainak is az alapvető felfogásához tartozik, hogy az egész folyamatot együttesen kezeljük. tessék!
(Többen hozzászólnak, kiemelve azt, hogy a holokausztra kellene különösen fókuszálni.)
Én éppen azt nem tartanám helyesnek, ha ezt ilyen szempontból, egyedül ebből a szemszögből vizsgálnánk, ha ebből az egészből csak október 15-e és ebből egy ilyen típusú megemlékezés lenne, az csak egy részét képezi. Ez legkevésbé a magyarországi zsidóság érdekeit szolgálná. Ebben az egészben természetesen a kormányzat is, az akkori kormányzat is, és nyilvánvalóan részt vesz az Országgyűlés is, és minden érintett szervezet, de ebben a keretben kell. Hát ez egy magyar történelmi fordulópont, és nem ok nélkül Macartney Aylmer ezen a címen írta ugyan a könyvet,? de az is pont így tárgyalja. Egyébként, ha én jól értem, akkor Horváth Balázs arra gondol, és a felvetésében az a motívum, a cél, hogy valószínűleg hamarosan elkezdik a megemlékezéseket szervezni más szervezetek, és jó lenne, ha a kormányzat tulajdonképpen megelőzve bármilyen mást, erre indítson el egy munkát. Én azt javasolnám, hogy a Kormány egy olyan állásfoglalást hozzon, hogy javasolja az 1944-es esztendő, március 19-e, október 15-e és az egész ’44-es esztendővel kapcsolatban mindenképpen sorra kerülő megemlékezésekkel, kutatásokkal összefüggésben egy ilyen történeti emlékbizottságnak a létrehozását, megfelelő időben. Úgyhogy ezt kellene a sajtótájékoztatón bemondani, hogy a Kormány ezt javasolja, természetesen az Akadémiát és a parlamentet is bevonva. Tehát mi ennyit mondjunk mint Kormány.
(Surján László népjóléti miniszter és Katona Tamás MEH-politikai államtitkár is felveti, hogy az 1994-es év Széchenyi-év, valamint Kossuth halálának a centenáriumi éve is.)
Tehát akkor az alapgondolatot a Kormány elfogadta. Kérjük, hogy dolgozzon ki a két kormányszóvivő Katona Tamás részvételével egy olyan rövid állásfoglalást írásban, amit közölni fognak a mai kormányülés állásfoglalásaiban, amiben tehát benne van, hogy egy olyan emlékbizottság felállítását javasoljuk – ebben még személyekről nem kell szólni egyáltalán –, amelyik 1994-re előkészíti a március 19-ével kezdődő időszaknak a történeti eseményeit, beleértve az ország szuverenitása stb. Nem kell még egyszer elmondani, az október 15-e és mindezzel összefüggő kérdéseket, a deportálásokat, elhurcolásokat Magyarországról, beleértve a koncentrációs táborokat stb. Tehát ezt így együttesen. Ez az egyik emlékbizottság. A másik pedig a Kossuth halála centenáriumára vonatkozóan is javaslom a rövid határozatot, ami annál indokoltabb, hogy a Kormány tegye, miután akkor, a temetésekor a Kormány nem képviseltethette magát, ugyanis ez volt Ferenc József kívánsága.
(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 826-829. oldalán megjelent szövege)
