1992. év

(Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter tájékoztatást ad arról, hogy a Magyar Kormány 1989-ben a Soros Alapítvánnyal egy olyan szerződést írt alá, ami szerint, ha a Soros Magyarországnak juttatott különböző segélyei, ösztöndíjai stb. a 3 millió dollárt meghaladják, a meghaladó résznek a forint-ellentételezését a mindenkori kormány utólag évről évre megfizeti. Ez az összeg ’89-ben 128 millió forint,’91-ben 165 millió forint volt, és ezenfelül Soros minden évben 200 millió Ft adó- és vámkedvezményt kap. Az adományok jelentős része kormánykritikus szervezeteknek ment az elmúlt két évben, így az a sajátos helyzet áll elő, hogy a konstrukciónak köszönhetően ezt maga a Kormány is anyagilag támogatja.)

Arra azért felhívnám a figyelmet, hogy ez az ügy, vagy bármi, ami e névvel összefügg, ez bizonyos izgalmakat fog kiváltani a magyar szellemi és közéletben. Tehát ennek az egész napirendi pontnak a legfontosabb része, hogy ezt nagyon jól felépítve kell tájékoztatásul kiadni. Most itt, ha hozunk egy határozatot, és erről semmiféle tájékoztatás nem születik meg, hogy itt miről van szó, akkor ezt is visszafelé lehet fordítani. Ezért itt el kell akkor azt mondani, hogy ezt a kérdést hogy oldjuk meg. El kell mondani, hogy értékeljük, hogy az elmúlt években milyen eredményeket nyújtott az alapítvány. De világosan kell tisztázni a magyar adófizetők előtt azt a tényt, hogy ennyit fizetett a magyar állam. Tehát ez egy magyar állami és egy közös alapítvány, amiről egy kuratórium dönt. A kuratóriumnak számos kiváló, ismert tagja van, ezt is valahogy azért be kell mutatni. véletlenül ott van a Gombár is, a Hankiss is, ott van Litván György is, Tardos Márton, Vámos Tibor stb. Sólyom már nincs ott, mert amikor alkotmánybíró lett, lemondott, tehát ő még az ellenzéki időkben volt a kuratórium tagja. Tehát azért ezt a dolgot be kellene mutatni, és jól kell eladni, mert különben visszafordítják. Ez hogy fog történni, ez a kérdésem? Fontos, hogy mindenképpen erről világos képe kell, hogy legyen a lakosságnak, hogy ez miből keletkezett, és van még egy, hogy közben a forint ilyen vonatkozásban konvertibilis lett. Amikor ez a megállapodás megszületett, ez az egész Soros-féle dolog, ez tulajdonképpen egy államilag engedélyezett forint ki- és beajánlási mechanizmus volt, ez erre ment ki. Tehát a kérdés, hogy ki fogja ezt nyilvánosságra hozni, mert ezt nagyon jól meg kell fogalmazni. Ennek van egy ilyen nimbusza, most már a Kolozsvárott és Erdélyben is, már hazafias célokról stb.-ről szól. Szóval borzasztóan vissza lehet ezt fordítani.

(Andrásfalvy Bertalan közli, hogy Soros létre akarja hozni a Közép-európai Egyetemet, amihez épületet akar vásárolni, úgy, hogy ennek vételárába majd be akarja számíttatni a magyar állam által fizetendő összeget is.)

Ott kezdődik az első kérdés, hogy a jelenlegi törvények, jogszabályok alapján egyetemnek mit nevezünk. Tehát el lehet-e nevezni bármit egyetemnek? Az egyetem alapítását nem a parlament engedélyezi? Ki az egyetem alapítója? Hol kezdődik az egyetem elnevezés? Már az Orvostovábbképző Intézet külön egyetemmé válásakor is már ugye ez nagyon furcsának találtatott, mert posztgraduális intézetet önmagában nem tekinthetünk egyetemnek. Itt kezdődik. Attól, hogy egyetemi tanár ott oktathat, attól még nem lesz egyetem. Természetesen egy más kategória, ami egy posztgraduális intézet, de nem egyetem, az klasszikus egyetem utáni továbbképzést jelent. Ez legfeljebb tehát valami olyan, mint a Kollégium Budapest. Ez egy ilyen továbbképző intézet. Ezt Soros Amerikában az életrajzában úgy szeretné rögzíteni, hogy egyetemet alapított. Azt szeretném még mondani, már közben itt Kajdi Jóska mint jogász is egyetértett, hogy az alapítvány is egy épületre igényt tarthat. De ha nincsen Országgyűlés által kimondott egyetem, amit megalapítottak, azt mi ne vegyük bele egyetemként egy kormányhatározatba. Tehát a szövegnél maradjon csak az, hogy alapítvány.

(A vitában többen hozzászólnak.)

A következőt, mert láthatólag nem tudunk most ebben megállapodni. Jövő csütörtökre, vagy szerdán lesz a minisztertanács, jövő szerdára a Művelődési és a Pénzügyminisztérium hozza vissza ezt, és tisztázzák ezeket a dolgokat, mert ez tényleg most már parttalanná válik. Kérjük visszahozni a határozattervezetet. Információs céllal, kérjük megvizsgálni pénzügyi szempontból is, ezzel az egész épülettel, továbbá ennek az egésznek a technikáját is. A másik pedig az, hogy a Soros Alapítvány kiadja minden évben a támogatásait. Nem érdemes nagyobb nyomozást folytatni, de azt hiszem, ebből nem nehéz ténylegesen megállapítani a témák alapján, hogy az valóban mit is fed. Én nem hiszem, hogy abba most érdemes lenne különösebben belemenni, hiszen nem arról akarunk dönteni, hogy a jövőben igazából most nekiállunk fejleszteni ezt az alapítványt. Akárhogy nézzük ezt az alapítványt, ha ez működik magától, akkor működik, megakadályozni nem lehet. De azt a különleges többletet, amit a magyar állam nyújtott neki éppen abban a szituációban, azt ma már nem indokolt fenntartani sem valutáris okokból, sem egyéb okokból. Úgyhogy jobb visszamenőleg nem feszegetni a létrejöttének körülményeit, mert akkor több politikai ügyet képzelnek belőle csinálni. Gondolom, Soros ezt Amerikában leírta az adójából. Az egész ebből az ötletből született.

Napirenden kívül a Kisgazdapárt különböző frakcióival kapcsolatban.

Most még egyet szeretnék, és ez a koalíció szemszögéből rendkívül lényeges kérdés. Adva van a 35-ös képviselőcsoport, egyszer. A harmincötös képviselőcsoport jelenleg a mi koalíciós partnerünk. Mi eddig a 35-ös csoporttal tárgyaltunk, azért is mindig úgy csináltuk, hogy ezt a csoportot Pásztor Gyula testesítette meg, és éppen emiatt a sajátos helyzet miatt mi a tárgyalásokat frakciók közötti tárgyalásként kezeltük. Most jelentkezett a Torgyántól kilépett, de egy formailag még ellenzékben lévő kisgazdapárti csoport, Cseh, Németh stb., akik most tulajdonképpen a Kisgazdapártnak mint pártnak jelenleg a hordozói, ha elfogadható a hordozó szó, amennyiben elfogadja a bíróság a Torgyán-féle pártalkotmány alapján az ő kizárásukat. És ezenkívül maradnak még a Torgyánék. Ebből következik, hogy jelenleg három kisgazdapárt is van a parlamentben. Na most tehát azok jelentkeztek, akik kizárták a Torgyánt, de akiket a Torgyán is kizárt. Ebből nem szeretnénk olyan helyzetbe kerülni, hogy mi kapcsolatban vagyunk Németh Bélával, Cseh Sándorral stb. stb., és ezt tőlünk zokon vegye a 35-ös csoport. Tehát mi ezt kérjük előbb rendezni, mert mind a kettőre szükség van, ugyanis a 35-ösök alkotják a koalíció parlamenti bázisát és a történelmi tagozatot, a Németh Béláék pedig tulajdonképpen fél lábbal benne vannak a Kisgazdapártban, tehát az a cél, hogy az ajtót ne tudják rájuk csapni. Tehát akkor ti egyesüljetek, ha lehet, nagyon gyorsan. Azért nagyon gyorsan, mert még mindig az történik, hogy a 35-ösök megvetéssel nyilatkoznak az újabb Torgyán-féle ellenfelekről, és azok is a 35-ötökről, mi pedig a háromfélével nem bírunk, hogy teljesen világos legyen. Mi értjük azt, hogy a Cseh Sándoréknak az a szerepe, hogy megmentsék a Kisgazdapártot a mostani pártalkotmány segítségével is, és az épületet is. Ők tudják, mivel ők még megelőzték az eseményeket a Torgyán kizárásával. Ha az a jogi hipotézis válik valósággá, hogy ők zárhatták ki a Torgyánt, akkor azzal meg van mentve a Kisgazdapárt székházastól, pártpénzestől. Akkor ez a Kisgazdapárt, akik most ugyan ki vannak szorítva az épületből. De ez a csapat egyesüljön már végre a harmincötökkel, hogy akkor ez a kettő egy legyen. Akkor Torgyán marad az embereivel. Azért is kellene ezt minél előbb rendezni, mert például, ha bennünket felkeresnek, mondjuk a Cseh Sándor, Németh Béla stb. társaság, bármilyen formában, mint MDF-et vagy a kereszténydemokratákat, akkor utána ezt zokon veszi a harmincötök egy része.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 784-786. oldalán megjelent szövege)