1992. év

Végül kihasználva ameddig nagyjából együtt vannak még a miniszterek, a koalíció kérdéséről szeretnék elmondani valamit, amit sokszor figyelmen kívül hagyunk az érvelésben is, és hiába mondom a PR-osoknak, és mondom azoknak, akik tájékoztatnak. Ebben a Kormányban azok a kérdések is tárgyalásra és eldöntésre kerülnek, amelyekre a korábbi rendszerben politikai bizottság volt és központi vezetőség. Ezzel kapcsolatban arról az apparátusról is szó van, amelyik mindenhol párhuzamosan is megvolt, és az elvi legfontosabb politikai döntéseket nem itt hozták a kormányüléseken. Közigazgatási kérdésekben is egy másik apparátus készítette elő a politikai döntéseket, és a Kormányra már csak a politikailag eldöntött kérdések végrehajtása maradt. Éppen ezért sokkal nagyobb a politikai felelőssége ennek a Kormánynak, és ezért nem értelmetlen, és ezért is igyekszem mindig minden lehetséges, kül-, bel-, biztonsági kérdést itt szóba hozni, hogy a Kormány igen tisztelt tagjai érezzék és tudják azt, hogy igenis a kormányfelelősségünk érvényesül e téren is, és erre nagy szükség van. Ugyanígy kormánykérdés az is, ha pártonkívüli egy miniszter, mert tőle is függ a kormányzat sorsa. Végezetül pedig kormányzati működés szempontjából alapkérdés az, hogy a három koalíciós párt együttműködését hogyan tudjuk biztosítani. Ezért természetesen igen sok energiát és időt vesz igénybe a koalíció együtt tartása. Éppen ezért kérem, ezt mindenkinek nagyon komolyan venni, hogy nem kis dolog a koalíció együtt tartása. Nem kis dolog, ugyanis igen gyakran a koalíció esetében nem lehet varázsszóval bizonyos kérdéseket elintézni. A képviselők önmagukat is képviselik. Még a saját pártjainkon belül is, értem ez alatt az MDF-et is, olyan belső nézetkülönbségek, viták vannak, amik ellenére meg kell tudni győzni a képviselőket. de például az MDF-es minisztereknek, politikai államtitkároknak a kisgazdákat és a kereszténydemokratákat is meg kell szükség szerint győzni, és szükség esetén rendelkezésre kell állni. Surján miniszter úr itt van a Kormányban mint pártelnök, itt van Füzessy Tibor is. A Kisgazdapárt részéről ugye itt vannak a kisgazda miniszterek, így az általános dolgokról tudják tájékoztatni a frakciójukat. De, ha ők szükségesnek látják, a más párti miniszter biztosan készségesen áll rendelkezésre, akár külön frakcióülésen, akár hármas, együttes frakcióülésen, ami még praktikusabb a tájékoztatásra. De nagyon kérem, hogy érezzék annak a fontosságát, hogy a frakciókat tájékoztatni kell, mert a képviselők egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve. Most majd úgy fognak visszajönni, megsértve, hatása alá kerülve a saját választókörzeteiknek, ahol veszekedni fognak velük, minden szemrehányást meg fognak kapni, ezért szinte kormányzatellenes hangulatban fognak őszre visszatérni. Erre fel kell készülni, mert nem lesz az itteni napi kiegyenlítődés, hanem annak a hangulatnak a hatása alatt lesznek, amit otthon fognak tapasztalni. Tehát a képviselőket folyamatosan meg kell győzni. A koalíció együvé tartozását csak úgy tudjuk biztosítani, ha igyekszünk egyrészt önfegyelmet tanúsítani, a koalícióval folyamatosan egyeztetni, mert egyszerűen a Kormány léte múlik ezen. Lemondhatunk, ezt bármikor megtehetjük, de ha arra esküdtünk fel, és azt határoztuk el politikailag és erkölcsileg, hogy megpróbáljuk ezt az országot négy éven át kormányozni, akkor mindenkinek kutya kötelessége a koalíció együtt tartása mellett maradni, és a koalíció érdekében kifejteni a további cselekvést. Igen gyakran, számtalan tapasztalatból tudom, hogy egyszerűen informálatlanság, vagy sértettség, vagy egyéb okokból olyan következtetéseket vonnak le az egyes pártok, amit öt mondattal esetleg el lehet intézni. Viszont azt is kérnem kell, hogy a Kormányon belül a három pártnak a miniszterei, államtitkárai egyértelműen álljanak ki a Kormány mellett. A Kormány politikáját ne kritizálják, pláne, hogyha azzal ellentétesen nem nyilatkoztak, nem vitatkoztak a Kormányban, még akkor sem, ha a saját pártjuk eltérően foglal állást. Akaratlanul is visszakerülnek hozzám különböző képviselői kérdések és egyéb formában, hogy gyakran miniszterek vagy államtitkárok úgy beszélnek a saját frakciójuk vagy pártjaik előtt, hogy hát ez nem így van, ők mást képviselnének, de. Hát ilyen nincs, ez egyik pártnál sem lehetséges. A miniszterek, államtitkárok a Kormány tagjaiként, amikor már döntés született, akkor kötelesek azt képviselni. Ameddig nem született döntés, addig legalább közvetítsék, ha valami probléma van. Tehát a Kormány, a frakciók és a pártok együttműködését ilyen szem-pontból is együtt kell kezelni.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 782-783. oldalán megjelent szövege)