Az 1991. április 18-ai kormányülésen Antall József érdemi hozzászólása a főiskolákról szóló 1048/1990. (III.21.) MT. határozat módosításával kapcsolatban
(Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatásügyi miniszter ismerteti, hogy a hatályos jog szerint főiskolát a Kormány alapíthat, vagy az alulról jövő kezdeményezésként létrejöttet jóváhagyja, amely ezáltal normatív alapon költségvetési támogatásban részesül. Három ilyen kezdeményezés már van, a buddhisták, a metodisták és a HIT Gyülekezete? részéről. Több hozzászóló is szükségesnek tartja bizonyos megszorító feltételek meghatározását a kormányjóváhagyás vonatkozásában.)
Megítélésem szerint akkor ennek szellemében már ebbe is bele kellene venni a megszorítást. Akkor bele kellene venni, hogy a Magyarországon működő állami stb. egyetemekkel, főiskolákkal azonos, nem tudom én mi. Ezt kell megfogalmazni valahogy szakszerűen. Tehát az adott egyház nemzetközileg, vagy nem tudom én, egyéb helyen meglévő egyetemi, főiskolai színvonalú tanintézeteivel azonos keretek és tanrend szerint működő főiskolák értendők ez alatt. Ez azt jelenti, hogy ha a buddhista, vagy a nem tudom én, a muzulmán, vagy iszlám főiskola nyílik, akkor annak az iszlám főiskolának azonos értékűnek kell lenni az isztambulival. Ha nem felelnek meg azoknak a feltételeknek, és azt a diplomát az Isztambuli nem fogadja el, akkor mi sem fogadjuk el, akkor mi sem tekintjük annak, vagyis főiskolának. Egyébként ilyenekre nagyon ügyelni kell, mert buddhista misszió a Rákosi-érában is működött Magyarországon. Volt nyolc ember, aki ezt elhatározta, és csak ők tudtak kiutazni külföldre. Az állatkert utánpótlásáról rajtuk keresztül gondoskodtak Kelet-Ázsiából. Ez sokféle lehetőség. Erre azért vigyázzunk. Még egy van, a HIT Gyülekezete. Bár nem akarok egyházi ügyekbe belemenni, de mi történik olyan esetben, amikor az alapító okirat nem mondja ki, hogy főiskolai képzettségű lelkipásztorra van szükség, akkor hogyan értelmezzük, a szombatosoknál? például. Azért kell most kimondani, mert vannak olyan bevett felekezetek, amelyeknél nincsen hivatásos lelkész. a szombatosoknál vagy egyéb szektáknál ez fel sem merül. Nem tudom, hogy ezt átnézték-e? Ki készítette elő ezt?
(Andrásfalvy Bertalan megjegyzi, hogy a kérdést igazából a készülő felsőoktatási törvény fogja rendezni. A mostani feladat csak az, hogy a Kormány elfogadja-e ezeket a konkrét kezdeményezéseket vagy nem. Kupa Mihály pénzügyminiszter viszont óva int, hogy a Kormány automatikusan e kezdeményezéseket jóváhagyja, mert akkor holnap 50 újabb kezdeményezés fog érkezni, aminek viszont nincs meg a pénzügyi fedezete a költségvetésben.)
Alakítsuk úgy, hogy biztosítva legyen a megfelelő színvonal elérése, és legyen megkötés, hogy realitása legyen annak, hogy ebben az évben nem állhat össze öt ember a Széll Kálmán téren, hogy most alapít egy új főiskolát. Jövőre pedig már a felsőoktatási törvény szabályozza ezt.
(Kajdi József, a MEH közigazgatási államtitkára azt javasolja, hogy a Kormány a jóváhagyás során ne azt nézze, hogy ki az alapítója a készülő főiskolának, hanem azt, hogy az oktatási törvény szerint a főiskolává minősítés feltételeinek megfelel-e.)
Tehát még egyszer. Ezt meg lehet. Ha nincs is kéznél most az oktatási törvény, akkor is kimondhatjuk azt, hogy mi nem azt vitatjuk, bármilyen egyház, ami hivatalosan működik vagy legálisan felekezet, a szombatosoktól kezdve, ez nem érdekel bennünket. Ez az egyik kérdés. A másik kérdés a főiskolai jelleg, mert az állami költségvetés támogatása szempontjából most ez a lényeg. Nem egy meghozandó törvényre kell hivatkozni, hanem a jelenleg hatályos törvényt kell megnézni, hogy az alapján hogyan fogalmazzuk meg azt, hogy olyan intézmény minősülhet főiskolának, ami a jelenleg hatályos jogszabály szerint főiskolának tekinthető, és csak az kaphat pénzt.
(Andrásfalvy Bertalan szerint ezzel viszont egy nagyon súlyos csapdába megy bele a Kormány, ugyanis a Pázmány Péter Hittudományi Főiskolán vagy a protestáns főiskolákon nincs kandidátus és doktor, márpedig a minősítésnek ez feltétele.)
Mindezeknél eleve nem lehet ilyen jellegű probléma, hiszen ezek hagyományosan mentek az egyetem fejlődésével együtt. Tehát itt csak az lehet, hogy például a veszprémit az minősíti, hogy a budapesti központi hittudományi főiskolával azonos oktatási rendben működik, és ugyanúgy működik Pannonhalma is, tehát ennek megvan a metodikája. Ehhez viszonyítható, ezek mind megfelelő főiskolai jelleggel működnek. De ugyanígy a református, a Ráday vagy bármelyik, vagy a rabbiképző, ezek egyetemi rendszer szerint működő tanintézetek. Ha elkezdi egy ilyen iszlám főiskola, az megfelel-e egy ilyennek?
(Müller György, a MEH helyettes államtitkára megjegyzi, hogy a hatályos jog szerint az egyházi főiskolák alapításának feltételeit az állam nem határozhatja meg. Kajdi József MEH-közigazgatási államtitkár ezt megerősíti azzal, hogy az oktatási törvény főiskolák, egyetemek tekintetében előírt kritériumai nem érvényesek a hittudományra.)
Igen, ez az előző parlament utolsó működése, amikor ész nélkül jöttek ki a honvédelmi törvény és az egyéb olyan jogszabályok, amelyekkel most mi küszködünk. Ez is ahhoz tartozik. Én abból indulok ki, hogy régen a különböző hittudományi főiskolák először is egyetemi karokat alkottak. Az állam bevette vagy megalapította a budapesti egyetemen a katolikust, református volt a debrecenin, állami evangélikus volt a soproni, és a pécsi egyetem része volt az országos rabbiképző, amit szintén az állam alapított. Ebből fakadóan a következő összes jogszabály azt mondta ki, hogy minden egyházi alapításúnak ezt kellett tennie, ez volt a modell. Ehhez kellett igazodni, és ha nem érte ezt el, akkor nem adhatott azonos diplomát. Egyházi kezelésben volt a miskolci jogakadémia, de az nem volt azonos a jogi karral. Pesten doktoráltak, és utána még a hiányzó tantárgyakat elvégezték. Vagy a kecskeméti református, tehát még a jogakadémiánál is ez volt éppen a különbség, hogy nem volt azonos színvonalú. Nem tudom, hogy nem kellene-e ezt megnézni most újra.
(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 608-610. oldalán megjelent szövege)
