1990. év

 

Akkor, ha megengedik, mégis inkább elmondanék egy rövid bevezetőt, és akkor utána egyszerűbb lesz az igazságügy­miniszternek ismertetnie a jog­szabály tervezetét. A következő van. Mi ugye azt az álláspontot képviseltük, hogy a helyhatósági választást jó lenne szeptember 23-án megtartani. A helyhatósági választás kiírása az köztársasági elnöki jogkör, és hasonlóan a másik kérdés is, a népszavazás kérdésének kiírása is. Mai nappal ezzel kapcsolatban behozták a hitelesített 100 ezer fölötti aláírást, amit ellenőriztek is. Tehát kötelező a népszavazást kiírni, vagyis népszavazást kell tartani a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. Eredetileg Göncz Árpád október 14­-ére írta ki a helyhatósági választást. Azt, hogy a népszavazásra azt követően kerüljön sor, három hónap vagy akár két hónap múlva, tehát mindenképpen december–januárra, ő ezt semmiképpen nem akarja. Ezt végiggondolva úgy érzi, hogy az ő köztársasági elnöki funkciójának ellátása az a személyes reputációja. Bár zavarja ez a jelenlegi ideiglenesség állapota, ennek ellenére nem akarja, hogy a parlament megválassza őt a köztársasági elnök megválasztásának módjáról szóló népszavazás előtt, ugyanis ennek a támadásnak nem kívánja magát kitenni. Ezért a népszavazásra való aláírás után úgy döntött, hogy ennek minden körülmények között aláveti magát, és azt az elgondolást, hogy őt még ezelőtt megválasszák, semmiképpen nem vállalja. Másik dolog viszont az, hogy azt, hogy ugyanakkor erre csak december végén vagy januárban kerüljön sor, ezt a hosszú átmeneti időszakot szintén nem kívánja vállalni, mert ezt más szempontból nem érzi saját személyére vonatkozóan kellemesnek. Én most csak a tényeket mondom el. Másik dolog, a Szabad Demokraták Szövetsége is úgy értelmezi a közöttünk meglévő megállapodást, hogy mi minden körülmények között elősegítjük a köztársasági elnök minél gyorsabb megválasztását, ezért ezt a megállapodás részének tekintve ezt szorgalmazza. Ennek következtében az a helyzet állhat elő, vagy az állt elő, hogy Göncz Árpád hajlandó az október 14-­ét megváltoztatni, és vállalta azt, hogy ezt előre hozza a mi kérésünk szerint korábbra. Tehát megváltoztatja a korábbi elnöki kiírását október 14­-ről szeptember 30­-ra. Tehát két héttel előre hozza az önkormányzati választás napját, az is egy vasárnap. Ez a kormánypártok szempontjából és a Kormány szempontjából feltétlenül fontos, hogy a helyhatósági választásokra előbb ke­rüljön sor, s lehetőleg minél gyorsabban. Ez nem igényel miniszterelnöki ellenjegyzést. Tehát ez a köztársasági elnöknek az önálló jogkörébe tartozik. De ennek megfelelően az, hogy két hónappal előbb tartsuk meg a népszavazást, ami július 29­e lenne, az csak úgy oldható meg, ha bizonyos jogszabály­módosítást végzünk. Tehát a menetrend most az lenne, hogy július 29-­ére az Országgyűlés kihirdetné a népszavazást, és azt követően, szeptember 30­án tartanák meg az önkormányzati választásokat. Én azt hiszem, hogy a koalíciós pártok egyetértenének azzal, hogy semmit nem kívánunk tenni a népszavazásnál. Nem hívjuk fel arra a lakosságot, hogy ne menjen el, de arra sem, hogy elmenjenek. Egyszerűen nem foglalkoznánk vele. Ez lenne az egyetlen helyes magatartás. A Magyar Szocialista Párt és vele Király Zoltán szorgalmazták a népszavazás kiírását. Mi ezt tudomásul vesszük, és alávetjük magunkat ennek a kialakult helyzetnek, és megvárjuk, hogy mi történik. Azt hiszem, hogy nem fogja elérni a népszavazásban résztvevőknek a száma azt a számot, ami az érvényességhez szükséges, de ezt nem merem biztosra mondani, bár ezt tartom valószínűnek. Ha ez így történik, akkor az Országgyűlés a legközelebbi ülésszakában meg tudja választani a köztársasági elnököt. Ha nem, akkor ki kell írni a közvetlen elnökválasztást, és akkor azt meg kell tartani. Göncz Árpád azt mondta, hogy miután ő pártok felett álló köztársasági elnökként kívánja bemutatni magát, ezért akkor indul a közvetlen elnökválasztás esetén is. Ez tehát a kialakult helyzet. Ez egy kompromisszum, amely kompromisszumnál jobbat jelen pillanatban elérni nem tudunk mint kormánykoalíció. Úgy gondolom, hogy a szeptember 30-­a az feltétlenül alkalmas időpont az önkormányzati választásra. 

 

 

Az elnökválasztás módjáról szóló népszavazásról van szó, nem magáról a köztársasági elnök választásáról. Nagy különbség! Itt csak a népszavazásról van szó, az, hogy legyen-e vagy ne, közvetlenül megválasztva a köztársasági elnök. A népszavazás valószínűleg érdektelenségbe fullad, bár a jelenlegi légkörben ezt nem lehet tudni, ezt nem lehet kiszámítani. Most ez egy adottság, pro és kontra végnélkül lehetne erről vitatkozni. Én magam elvileg amellett voltam természetesen, hogy utóbb legyen a népszavazás, és a helyhatósági választásoknak az előbbre hozatala mindenképpen fontos lenne, de ha nem tudunk más megoldást, akkor ezt kell elfogadnunk. Előállt egy ilyen helyzet. Láthatólag az MSzP­frakció, ezt már láthattuk a múlt heti magatartásukon is, tulajdonképpen az egész kérdésben pillanatnyilag enyhén szólva zavart állapotban van, mert ez nem úgy sikerült, ahogy elképzelték. Akkor az a kérésem, hogy mindez elfogadható? 

 

 

Akkor elfogadjuk úgy a döntést, hogy a két jogszabály módosítását kell végrehajtani. Abban a Minisztertanácsnak nem kell állást foglalni, amely a köztársasági elnök jogköre miniszterelnöki ellenjegyzés nélkül, az egyszerűen csak tudomásulvétel kérdése. Ennek a kivitelezése vonatkozik ránk. Van viszont még egy kérdésem. Lévén, hogy ezt így is, úgy is be kell terjeszteni, és erre a népszavazásra már nem vonatkozik, célszerű lenne most vagy később, de mindenképpen azt is szabályozni, hogy népszavazásnál legalább 500 ezer aláírás kelljen. Ha ebben egyetértés van, akkor szerintem ezt is be kellene iktatni. Ez a kérdés politikailag, hogy most, vagy nem most, egyszerre, vagy nem egyszerre. A 100 ezer aláírás ugyanis egy abszurdum, mert három hét múlva százezer aláírást mindenre össze lehet gyűjteni, és akkor jön a következő népszavazás folyamatosan.

 

 

Ehhez a következőt szeretném mondani, hogy ne legyen félreértés. Én azt mondom, és csak azt akartam érzékeltetni, hogy nem gondolom, hogy nagy kampányt kellene ebben az ügyben folytatni, mert feltehető, hogy érdektelenségbe fog fulladni. Állásfoglalás feltétlenül kell. Annyit szeretnék mondani, és ezt minden külön megjegyzés nélkül teszem, hogy a kampány alatt – tehát az aláírásgyűjtés alatt – a sajtóban, a rádióban, a nagygyűlésen, a televízión közvetítve és a parlamentben kategorikusan és egyértelműen az MDF elnökeként és a Kormány elnökeként kijelentettem, hogy a közvetlen választás ebben a kérdésben, és ennek a kitűzése és az aláírások gyűjtése ellenkezik az ország érdekeivel. Úgyhogy nemhogy hallgattam, hanem személyesen elmondtam erről a véleményemet. A Magyar Demokrata Fórum országos gyűlésén, amit a televízió közvetített, a sajtóban, mindenütt, sőt személy szerint is Király Zoltánnak, Pozsgaynak és másoknak is egyenesen, közvetlenül. Tehát annyira azért nem vagyok ebben a kérdésben semleges, és mind a Magyar Demokrata Fórum állást foglalt, sőt az elnökség be is jelentette az állás­foglalását ebben a tekintetben. Bejelentettük, hogy egy ellenszavazattal a Magyar Demokrata Fórum elnöksége ellene van ebben a helyzetben a közvetlen elnökválasztásnak. Úgyhogy azért mondom, mi száz százalékig ezen álláspont mellett vagyunk. Nem tudom a Kisgazdapárt foglalt­e állást hivatalosan? A Kereszténydemokrata Párt foglalt állást? Azért kérdezem, mert itt van a Kisgazdapárt és a Keresztény­demokrata Párt elnöke, és itt van a Magyar Demokrata Fórum elnöke a három koalíciós pártból. Mi nyilvánosságra hoztuk, hogy egy ellenszavazattal teljes egészében ellene vagyunk.

 

 

Tehát én úgy gondolom, hogy lezárhatjuk ezt a témát úgy, hogy hárman ebben az esetben azonos véleményen vagyunk, és egy esetleges közvetlen elnökválasztáson nem kell egymás ellen jelöltet indítani. A három párt végig és folyamatosan adjon ki egységes nyilatkozatokat, és alakítson ki közös álláspontot. Tehát hangoljuk össze, most ezt nem kormányként mondom. A Kormány természetesen ennek anyagi részét állja. Arra azért rámutathatunk, hogy végeredményben Király Zoltánnak az egyéni akciója teljesen háttérbe szorult, a Magyar Szocialista Párt teljesen kisajátította, miután a bepakolt aláírási csomagok is MSZP­jelvénnyel voltak ellátva. Nincs róla mit beszélni. Azt hiszem, hogy ebben nincs nézetkülönbség. Tehát akkor még egyszer, most szétválasztottuk a pártokat. A három koalíciós párt elnökeként akkor – a Minisztertanácstól függetlenül – elvileg most megállapodunk, hogy ezt saját pártjaink elnöksége elé terjesztjük, és ezt javasoljuk. Ez egy pártkérdés. A Kormány pedig hozzon a két jogszabály-módosításra elvi döntést. Utána következik a kivitelezés.