1991. év

Nem szeretnék érdemi tárgyalásba belebocsátkozni addig, amíg nem döntünk erről a kérdésről, hiszen itt van egy nyitott kérdés. Én feltettem két kérdést, és addig a Kormány nem tárgyalhatja, amíg egy ilyen alapvető kérdést és egy ilyen alapvető fontosságú törvényjavaslatot nem tárgyalt meg a Gazdasági Kabinet. Ha ezt nem tárgyalja meg a Gazdasági Kabinet, akkor mit tárgyal meg? Minden körülmény között a Gazdasági Kabinet állásfoglalására van ahhoz szükség, hogy a Kormány ezt tárgyalhassa. Ami a formális részét illeti vagy nem formális, hanem alkotmányjogi szempontól fontos, hogy csak kormánytag terjeszthet elő Kormány nevében a parlament elé törvényjavaslatot az Alkotmányból következően. Tehát sem a Legfelsőbb Bíróság elnöke, sem az Alkotmánybíróság elnöke, sem a Nemzeti Bank elnöke nem. Ez nem személyre szóló korlátozás, hanem egyszerűen a parlamentáris kormányzásból következő. Ebből következően ennek elsődleges előterjesztője a pénzügyminiszter úr lehet, úgy is mint a Gazdasági Kabinet elnöke. Tehát ezt a pénzügyminiszter úr terjeszti elő a parlamentben, és természetesen a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelen van az Országgyűlésen, ahol kérhet felszólalást saját álláspontjának a kifejtésére. Ugyanígy azonban természetesen a Kormány nevében egy álláspontot kell képviselni egy törvényjavaslat előterjesztésénél, aki az igent és a nemet kimondja ebben a kérdésben. Ez esetben az igazságügy-miniszter a második előterjesztő a törvényalkotási jogrendnek megfelelően. Úgyhogy ezt a kérdést most el tudjuk dönteni, tehát ebben a szellemben kell a kérdést megtárgyalni. A Gazdasági Kabinetben viszont mindazokban a kérdésekben dönteni szükséges, amik itt elvi kérdésként is felmerülhetnek, beleértve a bank belső szervezetét, szerkezetét, irányítását. Külön megnéztem magam is összefoglalóan az 1924-es magyar nemzeti banki törvényt,? amely olyan bankrendszert és olyan bankszerkezetet hozott létre, ahol kormánytól független bank működik, de még ott sincs ilyen súlyú elnöki hatáskör, mint ebben a tervezetben. Az eredeti Nemzeti Banknál is egy nagytanács működött, amin belül szerepel az elnök. El kell dönteni, hogy a Nemzeti Bank egy kormány alá tartozó és a kormányzat nagyarányú befolyása alatt lévő szervezet-e, mert akkor ez nem személy szerinti kérdés, hanem egy szervezeti kérdés. Ha a banknak függetlenséget és önállóságot kívánunk nagymértékben nyújtani, akkor viszont egy kollektív testületi irányba kell menni. Ez az egyik alapelv, amit a kérdésben érvényesíteni kell. A második dolog, ha ez a szöveg – és ez az én alapvető kérdésem – nem volt Gazdasági Kabinet előtt, és az államtitkári értekezlet is, mint szakmai jellegű törvényjavaslattal részleteiben nem foglalkozott, hanem úgy foglalt állást, hogy ez politikai döntést igényel, akkor az a lehetséges és járható út, hogy a Gazdasági Kabinet valamennyi érdekelt gazdasági tárcának a képviselőivel, a pénzügyminiszter elnöklete alatt és természetesen a bankreformért felelős tárca nélküli miniszter, valamint a Nemzeti Bank elnökének részvételével, meghallgatva valamennyi szakértői véleményt, foglaljon úgy állást, hogy a Kormány itt dönteni tudjon egy fél óra alatt. Nem mi fogunk itt ezekről a kérdésekről vitatkozni. Néhány elvi kérdést fel tudunk most itt vetni, ami útmutatóul szolgálhat általános politikai és egyéb vonatkozásban a Gazdasági Kabinet üléséhez. Az első ilyen az, hogy most kimondtuk azt, hogy a jegybankról szóló törvényjavaslatot a pénzügyminiszter terjeszti elő. Második az igazságügyminiszter, és természetesen szakmai hozzászólási joga van a Nemzeti Bank elnökének, de a Kormány képviselője a pénzügyminiszter. Van-e ezzel kapcsolatban ellenvetés? Van-e a pénzügyminiszter úrnak ehhez kérdéshez? Nincs. Akkor a második kérés, hogy kérem a pénzügyminiszter úr és Botos Katalin miniszter asszony hozzászólását röviden, hogy mik azok a kérdések, amiket ebben az ügyben a Gazdasági Kabinet számára elvileg útmutatónak kívánnak, amihez most a Kormány elsőolvasatú tárgyalásnál szükség van. Mielőtt továbbadom a szót, megjegyzem, hogy a jegybanktörvény nem 2/3-os, nem tartozik abba a körbe, csak a végén lévő jogalkotási törvényre utalás 2/3-os. A korábbi megállapodásban, az MDF, SZDSZ megállapodásban érintve volt a jegybank kérdése általánosságban, de ez a megállapodás egyébként már nincs, az SZDSZ szeptemberben bejelentette, hogy megszűntnek tekinti. Erre való tekintettel nem foglalkoztunk tovább a televízió- és egyéb pártatlansági kérdésekkel sem. Akkor visszaadom a szót Surányi elnök úrnak.

(A nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének még lenne néhány szakmai észrevétele, amit persze a Gazdasági Kabinet ülésén is elmondhat.)

Jó. Olyan nincs, amit most kívánnál az alapirányba elmondani? Tudniillik azt szeretném, hogy itt most exponáljunk annyit, amennyi összkormányzati, gazdaságpolitikai szempontból útmutatóul szolgál a Gazdasági Kabinet további vitájához. De ehhez olyan Gazdasági Kabinetet kell összehívni, ahol rendelkezésre állnak a szükség szerinti szakértői vélemények, és jelen vannak a Kormányban felelősséggel tartozó, az ügyben leginkább érdekelt gazdasági miniszterek.

(Több hozzászólást követően Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára arra az ellentmondásra is felhívja a figyelmet, hogy a tervezet a Kormány parlament által elfogadott gazdasági programját említi, ami nincs, ugyanis az Országgyűlés a Kormány általános programját fogadja el.)

Az Alkotmány szerint a kormányfő megválasztásakor egy kormányprogramot kell előterjeszteni. Az előterjesztett kormányprogrammal kapcsolatban a házbizottsági elvi állásfoglalás az volt, hogy ennek a kormányprogramnak irányelveket kell tartalmaznia. Hiszen elképzelhetetlen lenne, hogy, mondjuk, akár egy konstruktív bizalmatlansági indítvány esetén a jelölt egyidejűleg letesz egy kétkilós könyvet ahhoz, hogy megválaszthassák. Tehát az Alkotmány értelmezésében ez úgy jelentkezik, hogy a Kormánynak egy irányvonalat kell jóváhagyatnia. Ezért a Kormány működését mindenkor a törvényben jóváhagyott költségvetés határozza meg. Tehát a költségvetést kell alapul venni és az általános irányelveket. Tehát ez az egyik, amit itt jogilag meg lehet – azt hiszem – állapítani, és így tovább. Végezetül úgy gondolom, hogy akkor a következőkkel tudom zárni az eddig lezajlottakat. Formális jogi okokból a jogalkotási törvény szerint eleve nem hozhatunk olyan döntést törvényjavaslatnak parlament elé terjesztéséről, amiben az igazságügy-miniszter nem szerepel, és ahol az előterjesztés nincs tisztázva. Ez önmagában szükségessé teszi azt, hogy most az első analízis után egy második, vagyis két részletben tárgyalja ezt a Minisztertanács. Most a bevezető tárgyalás elhangzott, elhangzottak azok a vélemények, amelyek rámutattak több neuralgikus pontra. Tehát megállapítottuk, hogy a törvényjavaslatot a pénzügyminiszter fogja előterjeszteni, és az igazságügy-miniszter a második előterjesztő a jogalkotási törvénynek megfelelően. A második kérdés, ami a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozik. A Minisztertanács egy ilyen horderejű kérdésben csak úgy dönthet, ha politikai, gazdaságpolitikai, pénzügyi előkészítést a Gazdasági Kabinet az utolsó szövegnél elvégezte, annál a szövegnél, ami a Kormány elé kerül. Ennek következtében a Gazdasági Kabinetnek ahhoz, hogy a két miniszter képviselni tudja az Országgyűlésen a Kormány álláspontját, egy olyan szöveget kell a Kormány elé hozni, amelyiket a Gazdasági Kabinet ajánl. A pénzügyminiszter a Gazdasági Kabinet elnöke, ennek következtében most akkor a pénzügyminiszter urat felkérjük arra, hogy a Gazdasági Kabinetet hívja össze, ami a szokásoknak megfelelő tárcák képviselői mellett feltétlenül legyen jelen az igazságügy-miniszter is. Javaslom Mádl miniszter úrnak a részvételét is, hogy egy erős jogászcsapat is képviselve legyen. Alkotmányjogi szempontból több kérdés is felmerül szakértői szinten is, de ők is nyilván ebben tájékozódtak. Felkérem pénzügyminiszter urat, hogy a lehetséges legrövidebb időn belül, amikorra össze tudja hívni, és amikor jelen tudnak lenni a felelős miniszterek, a legrövidebb időn belül tárgyalja meg a Gazdasági Kabinet, hogy az anyag mielőbb a Minisztertanács elé kerülhessen. Kérem, hogy informális úton, külön, minisztertanácson kívül most beszéljék meg, és szervezzék meg ezt. Amikor pedig a Gazdasági Kabinet megtárgyalta, akkor közvetlenül a minisztertanácsot megelőzően az államtitkári értekezletnek természetesen át kell tekintenie, mert az meg egy másik alapvető kérdés, hogy az államtitkári értekezlet képviseli a végső tárcaegyeztetést e szempontból. Tehát ezt a két lépést nem kerülhetjük el. Úgyhogy ezeket kérem megtartani, és közben a szakértői bizottságok meghallgatása ez már mind a Gazdasági Kabinet vezetőjének a feladatköre. Általános intencióként javaslom, hogy a Kormány arra kérje a Gazdasági Kabinetet, hogy lehetőleg az A-B-variációk helyett törekedjék arra, hogy csak egyet hozzon, ne tegyen alternatív javaslatot, csak ott, ahol valamilyen különleges indoka van ennek. Általában fontolják meg, hiszen nem itt kell eldönteni, legfeljebb, ha valami különleges jogi vagy politikai mérlegelés ezt indokolja. Egyébként egy változatban hozzák a Minisztertanács elé, mint ahogy a Kormány feltehetően egy változatban fogja a parlament elé is terjeszteni. Ezzel kapcsolatban most már lezárom a vitát, hogy folytathassuk az ülésünket. A többit a pénzügyminiszter úrra és az igazságügy-miniszterre bízom. Kérdem, a Minisztertanácsnak van-e ez ellen ellenvetése vagy észrevétele? Nincs. Akkor a felhatalmazást megkapták, és a többit kérem minél gyorsabban, ahogy lehet, és ahogy a jelenlét ezt lehetővé teszi.

Az egyes társadalmi szervezetek Kormány által gyakorolt törvényességi felügyeletének megszüntetésével kapcsolatban.

Tehát akkor három szervezetről volt szó. Az Akadémia, amely Kormány alá tartozó szervezet, már nem is került ide, mivel az Akadémiáról, mint Kormány alá tartozó szervről készül az akadémiai törvény,? sőt már el is készült, és Kosáry Domokos nagyon is szorgalmazza. Nem tudom, hogy a Tudománypolitikai Bizottság elé került-e már? Holnap kerül. Tehát a Magyar Tudományos Akadémia, amelyik szintén ellát állami feladatokat, sőt kutatásfejlesztési minisztériumi funk-ciót is betölt a különleges helyzete következtében. Ez az egyik, tehát az Akadémiát nem tárgyaljuk. Második kérdés a Gazdasági Kamara, amelynek törvényességi felügyeletével kapcsolatban van-e ellenvélemény. Most csak ezzel foglalkozunk. A Gazdasági Kamaránál a törvényességi felügyelet megszüntetésének indokoltságában van-e véleményeltérés az előterjesztőtől? Tehát nincs. Tehát a Gazdasági Kamarák vonatkozásában az előterjesztést a Kormány elfogadja, tehát megszűnik a törvényességi felügyelete. A következő kérdés, hogy a Vöröskeresztnél is azt az eljárást alkalmazzuk, amit az Akadémia esetében, hogy különleges állami feladatokat lát el, különös tekintettel a jelenleg kialakult súlyos szociális helyzetben. Jól megfogalmazott és kialakított, Vöröskereszttel kapcsolatban törvény nélkül nem tűnik célszerűnek az egyetlen eszközt és lehetőséget megszüntetni, ami rendelkezésére áll a népjóléti miniszternek, hogy felügyeli a Vöröskeresztet. Jelen helyzetben nem tűnik feltétlenül indokoltnak lemondani a felügyeletről, mielőtt egy jó Vöröskereszt-törvény lenne.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 212-216. oldalán megjelent szövege)