1991. év

Miután igényként merül fel, hogy a kormányülésre meghívott szakértő miután elmondja a szakmai véleményét, ne maradjon az ülésteremben a kormánytagok vitája során. 
 
Egyetértek Siklós Csabával. Hozzáteszem, a Magyar Távirati Iroda? vezérigazgatóját elvileg köti az esküje. ha a kormányülésen hallottakról külön nyilatkozik, akkor ez felmentésre okot adó körülmény. Ez az egyik része. Elvileg ez nem történhet meg. A kérdést azért tartom jogosnak, mert bár formálisnak tűnik, megítélésem szerint a Kormány előtt nem tehet előterjesztést csak miniszter vagy államtitkár. Már legalábbis előterjesztés formájában. Természetesen az ülésen meghallgatható a Távirati Iroda vezérigazgatója, de miután a Miniszterelnökség alá tartozik, és mindent le kell fednie egy hivatalnak, ezért kérdeztem, hogy hogy lehet előterjesztő az MTI vezetője, és nem a felügyeletét ellátó miniszter. Kormány-előterjesztést nem kormánytag nem tehet. Ha ez mégis lehetséges, akkor rossz az ügyrend. Nagyon élesen megfogalmazom, akkor a jogászoknak kellett volna, hogy annyi esze legyen, hogy a magyar Alkotmány alapján, aki nem tagja a Kormánynak, az nem tehet előterjesztést. Ilyen alapon nem ülhet be előterjesztést tenni senki. A Rádió elnöke sem tehet előterjesztést a kormányülésen. Ez akkor is a miniszterelnök alá tartozó hivatal, ezért az előterjesztést a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára teheti meg. Ő is csak azért, mert miniszterelnökségi államtitkár, akire a miniszterelnök által át van ruházva politikai akaratként ez a jog. Azért is néztem rád, mert a jogérzékem azt diktálta, hogy te bevezeted előbb ezt az előterjesztést és nem a vezérigazgató. Na már most, ha ezt elvileg felvetjük, amit Siklós Csaba mond, ennek a következőképpen kellene festenie. Amikor a Kormány alá tartozó szervről van szó, akkor annak vezetője a témát bevezetheti, és úgy mint szakértő, akit meghallgatunk. Akkor azt mondjuk neki, hogy elmondhatja. De az előterjesztés hivatalos, formai bevezetését más, mint miniszter vagy államtitkár nem teheti. Mert, ha ez az ügyrendben így is szerepel, akkor ez ellentétes egy parlamentáris demokrácia jogszemléletével. Kormányülésen előterjesztést csak olyan tehet, akinek az intézménye nincs a kormányzat zempontjából lefedve. Ha a Kormány alá tartozik, az azt jelenti, hogy közvetlenül te gyakorlod adminisztratíve felette a felügyeletet, és akkor neked kellett volna vagy elvileg nekem vagy valamelyik miniszterelnökségi politikai államtitkárnak bevezetni az előterjesztést. Ez a Statisztikai Hivatal elnökére vagy a Rádió elnökére is vonatkozik, hiszen ők nem kormánytagok, és esetükben nincs meg a kormánytagsággal járó átruházási lehetőség sem. Ha ennek ellenére az így szerepel, akkor rossz az ügyrend, de mindenesetre ebben a formában kell ezt a jövőben érvényesíteni. Egy pillanat alatt hatályon kívül helyezzük az ügyrendnek ezt a hibás részét. Ki kell javítani. Ez a másik dolog. A harmadik az egy tárgyalásvezetési kérdés, ami sokszor felmerül, ami a meghallgatott szakértőkkel kapcsolatos. Be lehet vezetni azt a rendszert, hogy kormányhatározat, vagyis a Kormány döntése előtt – és kérem is majd a Kormány ez irányú döntését – meghallgassuk a szakértőket, vagyis a meghívott szakértők a vita lefolyásában részt vehetnek, de amikor a kormányhatározat meghozatalára kerül sor, akkor már a meghívottak ne legyenek jelen. Ez a gyakorlat megoldási lehetőséget ad még a Kormány tagjainak olyan megjegyzések megtételére, amik már csak a Kormányra tartoznak. Általában fontosnak tartom azt is, miután a Kormány üléséről jegyzőkönyv készül, hogy általában olyan kérdéseknek és olyan megfogalmazásban kell mindennek elhangoznia a kormányülésen, ami kormányzati jellegű. Ami pártjellegű, annak a pártelnökségek ülésén kell elhangzani, nem kormányülésen, annál is inkább, mert több pártból álló koalíciós kormányunk van. Úgyhogy Siklós Csaba felvetését nagyon fontosnak tartom. Az eddig elmondottak alól a Magyar Nemzeti Bank sem lehet kivétel, mert az is a Kormány alá tartozik. Akkor az MNB anyagát formailag bevezeti a pénzügyminiszter például vagy bevezeti a bankügyekkel megbízott miniszter. Itt egy elvről van szó! Itt arról az elvről van szó, hogy kormánytag vezeti be a témát, mond három mondatot, majd utána átadja szót, és azt mondja, hogy részletekben ismerteti a jegybank elnöke vagy alelnöke. Annál is inkább, mert hogyha a Nemzeti Bankról is egy új törvény születik, akkor már nem így lesz. Tehát ez kormányülés, és a kormányülésen az terjeszthet elő, aki a Kormány tagja vagy a Kormány tagja által átruházva a miniszteri felelősség alapján. Ebben az esetben is még a miniszter vagy a politikai államtitkár is egy miniszter nevében jár el, a közigazgatási államtitkár előterjesztéséért is a miniszter felelős. Ha pedig magáról a Kormányról van szó, akkor pedig közvetlenül a miniszterelnök az előterjesztő. Ha a Nemzeti Bank anyagáról van szó, akkor sem a Nemzeti Bank elnöke fog a Nemzeti Bank nevében előterjeszteni, hanem erre a pénzügyminisztert kérem föl. Lehet, hogy azt fogja mondani a pénzügyminiszter vagy ha más bankok-ról is szó van, hogy inkább Botos Katalin legyen az előterjesztő, akkor én azt is elfogadom. Természetesen a Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondhatja az álláspontját. Tehát a kormánytag a Nemzeti Bank anyagát – a példa kedvéért – nem utólag fogja kritizálni, hanem már a bevezetőben, ami után a Nemzeti Bank elmondhatja a véleményét. De hát a kormányzatot már állítsuk helyre, ezt már sokszor elmondtam, mindez a kormányzati és miniszteri felelősség kérdése. Még egy pillanat! A legfőbb ügyész már nincs jelen. Az eredeti konstrukcióban az is benne volt, hogy az ülésen köteles részt venni. Ez nem így van – és ez a Nemzeti Bankra is vonatkozik –, ő csak részt vehet, ha az általa érdekelt, vagyis az igazságszolgáltatást, az ügyészséget érintő pontokhoz meghívjuk. Ő nem kormánytag, az levezethető a magyar Alkotmányból, hogy nincs kormányzati felelőssége jelen pillanatban. Jelenleg Kormány alá rendelt szervezet, tehát fel sem merülhet ezzel kapcsolatban vita. A második kérdésben, hogy amikor majd a jegybank függetlenedik, akkor a kérdés újra felvezethető, de például a német jegybank elnöke soha nincs a német kormány ülésén. Ez csak a kommunista országokban volt szokás, hogy még a tanácselnökök, meg még nem tudom kik is részt vettek. A Kormány az ülésére szakértőként meghívhat bárkit. De ilyen nincs, tehát ők, vagyis a legfőbb ügyész és a jegybank elnöke a kormányülésen állandó meghívottként nem vehetnek részt. Hát azt hiszem, hogy akkor ezt tisztáztuk.
 
Napirenden kívül a Kormány tagjai belföldi útjainak egyeztetésével, valamint a megyei közgyűlések visszáságaival kapcsolatban.
 
Akkor még szeretném megemlíteni, hogy kérem változatlanul a miniszterek és államtitkárok programegyeztetéseit a Miniszterelnökséggel, különös tekintettel egymás helyettesítésére a külföldi utak esetén, mint ahogy én teszem például Boross miniszter úrral a külföldi utaknak az egyeztetése esetén. Továbbá egy napirenden kívüli kérdés, az önkormányzatok kérdése, ugyanis a megyei közgyűlések és a megyei városok között komoly feszültségeket lehet tapasztalni vidéki útjaimon, aminek az a nyilvánvaló oka, hogy a kisebb helységekben nagyon nagy mértékben történt meg az újraválasztása az előző apparátusnak, és a városokban került sor részben kormánypárti, részben a korábbi vagy jelenlegi ellenzéki változásokra. Ez, mondjuk, a politikai tartalmi része az ellentétnek. Van egy jogi, mondhatni, hogy törvényes probléma is, mégpedig az, hogy viselkedésben, reflexekben a megyei közgyűlési elnökök nem egy helyen megyei tanácselnökök módjára viselkednek. Most én azt mondom el, amit mondanak. Erre kérem, hogy a belügyminiszter úr és a pénzügyminiszter úr is különleges tekintettel legyen figyelemmel, és erről majd kérnék alkalomadtán egy tájékoztatást. De ez más tárcáknak a leadott támogatását és pénzét is érinti, hogy a megyei tanács, szóval a megyei közgyűlések elnökei olyan helyekre nem adták ezeket tovább, vagyis olyan helységek nem kaptak – például Szabolcs-Szatmár megyében –, amelyek nem olyan kézben vannak. Én nem tudom, hogy ez így van-e, de ezt feltétlenül meg kell vizsgálni. Nem szeretek előre nyilatkozni, de egy biztos, hogy a megyei közgyűlési elnökök akár tulajdoni kérdésekről vagy támogatás osztogatásáról van szó a megyén belül, állítólag így járnak el. Nem tudom, nem ismerem ki magamat, ezért ezt meg kell vizsgálni, hogy mennyi ennek a realitása. Állítólag a megyei közgyűlések a közös tulajdonból megtartanak dolgokat, illetőleg átjátszanak, és olyan magatartást tanúsítanak, ami elfogadhatatlan, például berendelnek rendőrkapitányokat kvázi meghallgatásra. Szóval olyan reflexek figyelhetők meg, amelyek mellett nem mehetünk el. Ma úgy tűnik, hogy a megyei közgyűlési elnökök és a megyei közgyűlések összetétele nagyon nem szerencsésen alakult, a vidéki útjaimon – látom a fogadóbizottságokat, és csak Bartucz Lajosnál szerzett antropológiai ismereteimet alapul véve – tudom értékelni az összetételeket. Szóval kérem belügyminiszter urat, hogy nézzék meg ezt a pénzügyminiszter úrral. Reflexek, vagyonjogi átjátszási érdekszövetségek, érdekrendszerek. Tisztelet néhány kivételnek, a megyei közgyűlések, úgy ítélem meg, hogy átalakultak egy ilyen körré.
 
(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 251-254. oldalán megjelent szövege)