1991. év

[…] A formára vonatkozólag, azt hiszem, hogy egy országgyűlési határozat nem ártana. Egy országgyűlési határozat lenne a megfelelő forma. Nem? Gondolom, ebben a koncepcióban lehet feltüntetni, ha jogalkotási szükségletek vannak, akkor viszont a jogalkotási elképzeléseket is tartalmazza a koncepció. Tehát ez megfontolandó, hogy egy mellékletben rögzíteni, hogy milyen módosításokra van esetleg szükség akár az Alkotmányban, akár más vonatkozásban. Mielőtt továbbadnám a szót, egy kérdésem lenne. itt van egy pont, a 13. oldalon, a Magyar Honvédség irányítási és vezetési rendje. Szerintem ez jogi, törvényi tisztázást igényel. Úgy látjuk, hogy a Magyar Honvédség megfelelő szerve, a Magyar Honvédség Parancsnokság helyett célszerű, ha a vezetési funkciókat egy egyesített vezérkari szervezetben integrálják, melynek élén a honvéd vezérkar elnöke áll, aki egyben a Magyar Honvédség parancsnoki tisztét is betöltené. A vezetési struktúra megvalósítása érdekében további konzultációkra és jogi állásfoglalásokra van szükség. Ha ez így van, én egyetértek ezzel a megszövegezéssel, de ha ez így van, akkor ez tipikus esete annak, hogy itt törvénymódosításra van szükség. Tehát ennek akkor már így kell jelentkeznie, tehát nem úgy, hogy csak beszélünk erről, hanem ennek a koncepciónak úgy kell a parlament elé kerülni, hogy az országgyűlési határozatban elfogadható legyen. Az országgyűlési határozatban való elfogadáshoz ezt stilárisan másképpen kell akkor megfogalmazni, ha ez a koncepció része. Ugyanúgy szerepel ennek megfelelően még a következő anyagnak a 14. oldalán az, hogy a Magyar Honvédséget hadászati szinten a honvédség parancsnoka (a honvéd Vezérkar főnöke), illetve a Honvédség Parancsnoksága (a honvéd Vezérkar vezeti), és a Vezérkar a Honvédelmi Tanács megalakulását követően annak hadászati tervező törzseként is működik. Ennél is megfogalmazási kérdés, ha ez parlament elé kerül. Nem tudom, hogy a létszámnál hogy van. Lőrincz altábornagy úr mondta, hogy ez központi? Tehát nem volt világos a létszám előttem. A 90 000 fő bontása, az hogy van?

(A válaszban elhangzik, hogy ennek 22%-a civil, és gyakorlatilag csak 50 000 fő az igazán katona.)

Én azt hiszen, hogy a számarányok, azok körülbelül a hadsereg és egy ország fejlettségétől és igényességétől függenek. Angolszász hadseregekben egyharmad a harcoló és kétharmad a kiszolgáló. A szovjet hadseregben egyharmad a kiszolgáló és kétharmad a harcoló, és egy nyugat-európai reál, középutas hadseregnél egy ilyen 40-50% között vannak vagy fele-fele.

(A közlekedési miniszter kéri, hogy ha már minden újragondolásra került, akkor gondoljanak a légi irányításra is.)

Függetlenül Siklós Csaba mostani hozzászólásától, már az előtt kértem, hogy nézzék meg, mert a koncepcióból hiányolom a közlekedés és a szállítás egész problémakörét, amelyik mindig nagyon integrált volt a hadsereggel kapcsolatban még a második világháború előtt is és alatt is. Tehát azért valahol erre utalni kellene. Egy ország biztonsága függ a mozgósítástól, valamint a közlekedéstől, a szállítástól, tehát az infrastruktúrától, amit a közlekedés jelenthet. Gondolom, jelenleg is ugyanolyan szoros kapcsolat van eleve a gyakorlatban a közlekedés és a HM között, mint volt minden időkben. Tehát – és ez a kérdésem tulajdonképpen, hogy – ezt nem lenne-e célszerű valamilyen formában mégis megjeleníteni, ha ez az Országgyűlés elé kerül. Szóval azért a szállítás az nemcsak a légi szállítás és irányítás, hanem az egész út-, vasúthálózat használata, ezért ezek mind olyan alapvető katonai és biztonsági, szállítási kérdések, amelyeket nem lehet kihagyni ilyen mértékben, amikor ráadásul a gyakorlatban, gondolom, hogy nincs ennyire kihagyva. Tehát azért egy utalást én azért gondolom, hogy kellene tenni ebben az anyagban. Hát nem tudom, van még hozzászólás? Annyit szeretnék akkor még, mielőtt visszaadom az előterjesztő miniszter úrnak a szót, hogy elmondták, nem ismétlem, hogy ez egy jól előkészített anyag. Ezeket a szerkesztési és stiláris kérdéseket kell megoldani egyik oldalon, hogy ez országgyűlési határozattervezettel együtt kerüljön az Országgyűlés elé. Na most, ha országgyűlési határozattervezettel készül, annak mellékleteként ott kell lenni a törvényhozás számára a javaslatoknak, hogy a koncepció elfogadása milyen jogalkotási feladatokat jelent. A másik lehetőség, hogy az Országgyűlés elé nem terjesztjük az egész anyagot, hanem esetleg csak egy szűkített változatot, ez is megfontolandó. De lehet a bővített vagy szűkített változatot, ezt még gondolják át, hogy melyik lenne célszerűbb, mert minél több, annál több ötletet ad. Tehát lehet esetleg csak egy országgyűlési határozattervezet, amely ennek a koncepciónak a kivonata, és mellékletként egy nagyobb háttéranyag, amit a kormányzat jóváhagy. Ami a szolgálati szabályzatnak törvényben való megjelenítését illeti, én is úgy gondolom, hogyha jogalkotási kötelezettségünk ezt nem írja elő, akkor a ma is agyonhajszolt parlamentet és a gazdasági törvények és egyebek miatt támadott parlamenti törvényhozói munkát ne terheljük még egy szolgálati szabályzattal is. Majd három év múlva lesz ebből is valami, ráadásul ez vég nélküli lehetőségeket adna arra – nem kívánok neveket mondani a parlamentben, kiknek milyen ötleteik lennének –, hogy milyen szolgálati szabályzatra lenne szükség. Na most ezért úgy gondolom, hogy van egy Alkotmány, van egy honvédelmi törvény, és ezekből már levezethető egy olyan kormányrendelet, amelyik életbe léptet egy szolgálati szabályzatot. Tehát egy szolgálati szabályzatot életbe léptető kormányrendeletre lenne csak szükség. Jelenleg erre honvédelmi miniszteri utasítás vagy rendelet volt eddig. Ha ezt emelni akarjuk, akkor a maximum a kormányrendelet. Úgyhogy nem látnám célszerűnek, hogy más legyen. A határőrség kérdése. Ez, ha a jelenlegi jogszabályokat és a módosíthatatlan jogszabályokat vagy nehezen módosítható jogszabályokat vesszük alapul, akkor a határőrségnek akár ezen a néven, akár más néven való fenntartása elsődleges határvédelmi és határrendészeti feladatokkal mindenképpen fenntartandó a belügyminiszter felügyelete alatt. Kérdés az, hogy pontosan megfelel-e az a tény, és a honvédelmi törvénnyel azért ez találkozik-e, hogy behívott sorkatonai szolgálatot teljesítenek a határőrök is, tehát mindenképpen ez a szolgálat is ebben az értelemben a honvédelmi törvény alapján történik, nem? Igen. Tehát ez nem lehet, egy kicsit – elnézést a hasonlatért, de – sok vonatkozásban ez egyrészt katonai, másrészt kicsit a csendőrség kettősségi felügyeletére emlékeztet. Itt felmerül az a kérdés, hogy ha ezt meg akarjuk katonai jelleggel tartani, érdemes lenne megvizsgálni hosszabb távon a határőrség helyzetét. A másik dolog, hogy a határőrséget azért is kell fenntartani, mert valóban olyan belbiztonsági feladatokat, rendészeti feladatok láthat el, amit a honvédség nem láthat el. Ebből következik, hogy a határőséghez mint szervezethez és mint belügyminiszter alá tartozó szervezethez nyúlni célszerűtlen. A másik a polgári védelem. Itt elgondolkodtató, hogy polgári védelem, területvédelem területén egy csomó dolgot akarunk, például milíciaszerű szervezést,? ezért erről itt együtt kellene egy koncepcióban gondolkodni. Mert volt itt egy elvi milícia, és egyúttal beszélünk polgári védelemről, mindegyiknek más a funkciója, de itt egy adottság van. Itt mondjuk ki, hogy a munkásőrség is be volt kalkulálva bizonyos időszakban bizonyos polgári védelmi feladatokra. Tehát ebből következik, hogy ezt a részét át kell gondolni, hogy milyen irányban kellene elmozdulni a polgári védelemre is vonatkozóan. Én ezeket szerettem volna elmondani és felvetni. A Vezérkar, Honvédség Parancsnokság így menjen-e a parlament elé, ebben a formában? Egy kicsit a parlamenthez kell idomítani a megfogalmazást, hogy mit is akarunk, és akkor a konkrét jogszabályi módosításokat is el kell dönteni. Ez már benne van a szövegben, de nem hangzottak el ezzel kapcsolatos kommentárok. Utoljára szeretném akkor a miniszter úrnak megadni a szót, de nem tudom van-e még megjegyzése az altábornagy uraknak. Még egy pillanat, visszatérve a szolgálati szabályzatra. A miniszterelnökségi jogászok vizsgálják meg a következőt: a feladat az, hogy azt vezessék le, hogy a szolgálati szabályzatot ne kelljen törvényben szabályozni, de ugyanakkor, ha a Btk.-ban szükséges módosítást végrehajtani, akkor azt ott helyezzék el, ami szükséges, és ne a honvédelmi törvényben. Miután a parlamenti gyakorlat alapján nincs reális lehetőség, hogy ezt a parlamenten keresztül lehessen belátható időn belül vinni, a szolgálati szabályzat hiánya nagy veszélyekkel járna, ezért ezt minél előbb meg kell csinálni. Egyébként a diszlokációnál is kell valamit tenni. Jelenleg nyilván objektív okai vannak, hogy egyelőre a dandárparancsnokságok és kerületi parancsnokságok ilyen többségbe esnek az ország nyugati felére, és vitán felüli, hogy Cegléd a legkeletibb terület, ahol parancsnokság van. Mondjuk, elképzelhető később, hogy ezen módosítunk. Egy kérdés itt nagyon gyakran felvetődik egymással ellentétes igénnyel. Az egyik az, hogy ki kell indulni a meglévő objektumokból, abból, hogy sokba kerül a költöztetés, sokba kerül az áthelyezés. Ez az egyik szempont. A másik szempont, amit hosszú távon nagyon figyelembe kellene venni, hogy maga a hadsereg az városfejlesztő, városépítő, az egy helység számára munkaalkalmat adó. Tehát tulajdonképpen a honvédség elhelyezése, majdnem azt lehet mondani, hogy szolgáltatóipar. Látjuk most az első városok, önkormányzatok részéről megnyilvánuló kéréseket, kívánságokat, hogy ragaszkodnának ahhoz, hogy ott maradjon a honvédség, mert a honvédség elhelyezése vagy elvitele vagy csökkentése meghatározó az egész város szempontjából. Régen is voltak katonavárosok, amik ebből éltek. Most itt kellene tulajdonképpen ezt együttesen vagy kellett volna még komplexen vizsgálni, hogy célszerűségből vagy nemzetgazdasági szempontból, egy-egy területfejlesztési szempontból hol lenne értelme vagy hol lenne célszerű ezt figyelembe venni. Hogy kapcsolódik ez össze a határőrség, a rendőrség és egyéb ilyen kiképzőhelyekkel. Egy-egy városnak igen nagy veszteség vagy nyereség lehet ez. Most nem akarom ezt részletezni, de azért tanulmányozni kellene, mert adott esetben egy katonai alakulat ott tartása, odahelyezése az ellensúlyozhat esetleg összeomló ipart, összeomló iparral rendelkező várost, ezért ezt egy kicsit átfogóbban kellene szemlélni. Annyit szeretnék még a jogi szabályozáshoz hozzátenni, hogy mindenképpen a honvédelmi törvényből levezetve a jogászoknak meg kell vizsgálni a köztársasági elnök hivatalánál működő főhadsegédi vagy katonai iroda kérdését is, amelyik jogalap nélküli jelen pillanatban. Ez semmiféle kapcsolatban nincs vélt vagy egyéb politikai vitával, kérdéssel. Egyszerű szervezeti, jogi kérdésről van szó, hogy jelenleg működik egy katonai iroda, amelyik sehova nem tartozik, és semmiféle jogszabály Magyarországon nincs erről, elnöki dekrétummal pedig ilyet nem lehet létrehozni. Jelen pillanatban megítélésem szerint a magyar honvédparancsnokság által az elnök katonai főparancsnoki funkciójához – ami csak egy háború esetén aktuális –, ahhoz egy kirendeltség tulajdonképpen, egy tanácsadói kirendeltség ez. A honvédparancsnokság állományába tartozó emberek oda vannak vezényelve az elnöki katonai irodához. Tehát ezt a kérdést meg kell vizsgálni, mert így a levegőben lóg egy szervezet, amelyik mindenképpen funkciózavarokat okozhat a működésben. Egy ilyen vezérkari összekötői vagy egyéb funkciónak egyetlen formája, és minden országban az a formája, hogyha vezérkar van, és nincs külön honvédparancsnokság, vagy ha van is hadsereg-parancsnokság, akkor is a vezérkar rendeli ki a király mellé ezeket az embereket. Ha honvéd- vagy hadsereg-parancsnokság van, akkor az rendeli ki az államfő mellé a közjogi funkciója szerint. De katonai értelemben ez a részleg is a honvédparancsnokság részét képezi, más nem vezethető le a jelenlegi magyar törvényből megítélésem szerint. Nem tudom, hogy egyetértenek-e a jogászok, mert más nincs. Ez volt egyébként a kormányzó mellett működő egykori katonai kabinetirodának is a jellege, vagyis ez egy odavezénylést jelent. Tehát ezt azért mondtam el, hogy tisztázott legyen a viszony, vagyis ez nem egy parancstovábbító vagy nem önálló parancskezdeményezési szervezet, mert katonai értelemben a honvédparancsnokságnak képezi a részét. A köztársasági elnöknek természetszerű, hogy van egy hivatala, és mindegy, hogy nevezzük. A köztársasági elnöki funkcióból, ami egy közjogi funkció, következik egy hivatal. Ennek a hivatalnak lehet egy civil, és lehet egy katonai része. Eddig ebben nincs probléma. De az, hogy milyen hatáskörben működik, és mit csinál, és milyen szolgálati rendben működik, az viszont csak törvényből, jogszabályból vezethető le. És ez egyedül abból vezethető le, hogy ő a hadsereg főparancsnoka, és a honvédség parancsnoksága által odarendelt, odavezényelt tisztjei segítik ebben. Tehát ezt kérem kidolgozni és érvényre juttatni. Ez katonai kérdés, ez nem az elnök hatáskörének vagy alkotmányjogi körét érintő kérdés, ellenkezőleg, annak a védelmét jelenti. Tehát ezt a gondolatkört kérem kellően kidolgozni, mert itt különben ebből, éppen a honvédség irányításával kapcsolatban zavarok lehetnek, hiszen a parancsnokság-, a vezérkar-, a minisztériumviszony itt szükségszerűen már mind tisztázódnak, és úgy gondolom, hogy ma már a korábbi félreértések vagy egyebek is tisztázódtak, és minden jól működik. Ez az elem viszont, amelyik most teljesen zavaros formában működik, ez közös érdek, hogy tisztázódjék. Úgyhogy kérem, hogy ezt vitassák meg, és ennek megfelelően kellene ezzel foglalkozni. Akkor elfogadja a kormányzat a honvédelmi miniszter úr előterjesztését ebben a formában, hogy országgyűlési határozattervezet készül, és annak háttéranyagaként ez alapján egy összefoglalás, amelyik valamennyi sarokpontját tartalmazza a koncepciónak. Akkor emellett természetesen ennek lehet egy bővebb változata is, amelyik mindazokra a kérdésekre vonatkozik, amit a tárca szükségesnek tart.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 254-259. oldalán megjelent szövege)