1990. év

Na kérem szépen, itt én ezt a következőképpen látom, nyugodtan tessék hozzászólni, hogyha tévedek. Tulajdonképpen arról van szó, hogy az önkormányzatok és az állami feladatok közötti különbségek alapján azokat világosan el kell választani, és el kell döntenünk, hogy ezeket hova telepítjük. Ez összefügghet a köztársasági megbízottakhoz telepítendő egyes hatáskörökkel és azok koordinálásával is, figyelemmel a régi közigazgatási bizottsághoz hasonlóan, ahol valaha a főispán koordinálta az önkormányzat és az állami szervek működését. Az egyik ilyen terület a közoktatásügy, és van még számos, ami viszont nincs kellően előkészítve. Akkor ma ezen a kormányülésen ezt mi nem tudjuk megtárgyalni. Ezért két dolgot tehetünk. Vagy most nem tárgyaljuk a kérdést vagy pedig ennek ellenére néhány elvi kérdést tisztázunk azért, hogy elinduljon a kormánytagok részéről is az ebben való gondolkodás. A kérdéseknek a világos megfogalmazásához segít az, ha ezt előtte az államtitkárok előkészítik. Ezeket az anyagokat pontosan elő kell készíteni, mindazt, ami fel van sorolva, hogy környezetvédelem stb. Ezeket meg kell csinálni, ez alapvető állami, közigazgatási kérdés. De annak semmi értelme, hogy most itt a miniszterek előadják, hogy osztályvezető­helyettesek mit fogalmaztak meg. Hát ne tartsunk egymásnak felolvasó üléseket. Szóval ezt egy szakértői, államtitkári szinten meg kell beszélni. Ezen minden tárcának meg kell jelennie, és ott kell kialakítani ezt. Kérem a belügyminiszter urat, hogy néhány alapvető kérdést – azt mondta öt pontot –, öt stratégiai szempontból fontos kérdést majd fogalmazzon meg. Azt hiszem, azt nyugodtan kimondhatjuk: önkormányzatbarát államigazgatást kell szervezni, hiszen az egésznek ez az irányvonala. Tehát az önkormányzat irányában és nem centralizációs irányba kell haladni, mert egyszerűen nem is tudnánk ezt meg­védeni, hiszen ebbe az irányba ment el valamennyi koalíciós pártnak a programja, és ezt a programot rajtunk számon is kérik. Az ellenzék pedig hivatalból kormányzatellenes stratégiára épít, és ez logikus is. Ergo, nincs más, mint teljesen önkormányzatra építeni. Tehát arra kell építenünk, hogy amit lehet, és ami nem kártékony, ami nem árt, ha önkormányzati feladat, akkor az legyen önkormányzati. Egyszerűen ez legyen a vezérelem. a másik dolog, hogy a Kormánynak nem érdeke, hogy minél többet gyűrjön maga alá, hiszen annál több hibaforrással dolgozik, és egyszerűen annál nagyobb támadási felületet hoz létre. Tehát kifejezetten a kormányzat érdeke is az, hogy minél több feladatot telepítsen az önkormányzathoz. Ami jelenleg is az önkormányzatnál van, és amit önkormányzatnál működtetnek, az igenis maradjon az önkormányzatnál. Ez a mi érdekünk, és az ország érdeke is nyilván az, hogy ezek helyben intéződjenek, de még kormányzati rezor szempontjából is ez a fontos. Na­gyon nehéz elvenni valamit, ami ráadásul megint egy újabb támadási felületet jelent. Tehát azért erre kell törekedni. No most, ha kiindulunk abból a szemléletből, ami régen volt, az lehet összehasonlítási alap. Az önkormányzati szó a régi terminológia szerint államit jelent. A régi közigazgatás az általános közigazgatásból indult ki, a szakigazgatást az állam szervezte zömében. Tehát abból nem indulhatunk ki, ami a régi magyar közigazgatásra jellemző volt, hogy az általános igazgatás mellett állami feladatként jelentkeztek a szakigazgatási feladatok, mert azt beolvasztották a tanácsrendszerbe.? Ezt nem lehet már visszavenni. Tehát nem lehet a szakigazgatási rendszert visszaállítani állami, tehát központi igazgatási rendszerre. Ami működőképes, s ami fontos, az a felügyeleti elv. Tehát az állam, vagyis a kormányzat az önkormányzatok által ellátott szakigazgatási feladatokat is felügyelje. Ez az egyik. A másik pedig, olyan területen, ahol az önkormányzat maga nem képes bizonyos infrastrukturális és egyéb országos területeket ellátni, ezért az önkormányzat nem is vállalkozik rá, akkor ott kell a közvetlen központi irányítás. Ez lehet a környezetvédelem, lehet egyéb olyan speciális vagy infrastrukturális terület vagy ilyen maga a rendőrség is, például. Tehát vannak olyan területek, amelyek nem önkormányzati feladat jellegűek. Általában tehát a szakigazgatás és elvileg többségében az önkormányzati felügyeleti rendszer. No most ne felejtsük el a kettősséget, amit tisztázni kell. A színházi példát csak úgy tudom elfogadni, hogy van, régen is volt fővárosi kezelésben lévő színház, és volt állami, azaz a Nemzeti Színház. Tehát a párhuzamosság is számos intézménynél lehet, ahol ez megvan. A másik, hogy a finanszírozásnál, ami önkormányzati feladat, az természetesen költségvetésileg is oda van telepítve. Ami önkormányzat által működtetett, de az önkormányzat erre mégsem képes, erre találták ki az államsegélyt. Tehát van államsegéllyel támogatott önkormányzati feladat, például szociális intézményrendszer fenntartása és működtetése az ön ­kormányzat területén. Ilyen, mondjuk, a szegényellátás is. A szegényellátás az a községi rendszer feladata, azaz községi feladat volt a régi magyar államigazgatásban is. Tehát egyáltalán a szociális gondoskodás, az például tipikusan községi önkormányzati feladat volt, és ha nem tudta megoldani az önkormányzat, erre volt az államsegély. Az iskolarendszer olcsóbb volt az államnak, ha maga a község tartotta fenn, vagy ha fenntartották magántársaságok vagy az egyház. Erre találták ki az államsegélyt megint. Tehát ebbe az irányba kell tulajdonképpen a struktúrát kialakítanunk, mégpedig úgy, hogy minél inkább az önkormányzat lássa el ezeket, s az állam mint támogató jelenjen meg, amelyik megfejeli. Gazdag város el tudja tartani – például Sopron – az iskoláját, de Fehérgyarmat kaphat rá állami támogatást mint alapot. Tehát ebből kell kiindulni. Úgyhogy ne akarjunk mindent központi szervezetből irányítani, mert olyan felelősséget vállalunk magunkra, amit nem tudunk megtartani, és fölöslegesen támadtatjuk magunkat, és azonkívül nem biztosítjuk a hatékony működést. Úgyhogy az államtitkári értekezlet pontosan ezen az alapon válassza ki azokat a területeket, amik nyugodtan lehetnek önkormányzati területek, és válassza ki, ami felügyeleti kérdés, ami központilag egy vertikális szemlélettel központi igazgatást igényel. És legyen olyan terület is, ahol pedig az állam mint kiegészítő pénzügyi támogató jelentkezik. No most az egyes feladatokra nem térnék ki, de például, ha jól értelmezem, a Földművelésügyi Hivatalt itt úgy képzelik el, hogy megmarad az önkormányzatnak is hatásköre, ami a kezében van? Jó, hát a tanácsnak volt egy mezőgazdasági osztálya. A tanács mezőgazdasági osztálya viszont kettős felügyelet alatt volt. Egyszer a tanácselnök irányította mint hivatalt, a szakigazgatás révén pedig a tárca is felügyelte. No most ebben a szituációban a földművelés, ez a hivatal, ez mit jelent? Kivonná a tanácsok jelenlegi mezőgazdasági osztályait?

 

 

Akkor idáig eljutottunk, ezt logikusan levezettük. Erre azért volt szükség, hogy ebben a kormányzat meg tudjon állapodni annak érdekében, hogy az államtitkári értekezlet majd így tudjon haladni. Eljutottunk tehát addig, hogy jelenleg úgy ítéljük meg, hogy minden település, tehát város, község stb. esetében önkormányzatról van szó. Ezek a települések biztosítják az egyes intézményeknek a már említett fenntartás, üzemeltetés, szolgáltatás stb. szerepkörét, és ezek igazgatásáról az önkormányzati igazgatás gondoskodik. Most az önkormányzati igazgatáson belül maga a település csinálja. Itt a kérdés az, hogy a megye és a város hogy viszonylik egymáshoz? Veszprém megye marad­e? Mi marad ott? Ezt kell tisztázni. Mi marad például Veszprém megye, és mi marad Ajka viszonylatában? Erre kérek egy választ.

 

Tehát, azt hiszem, akkor világos. Azért tettem föl a kérdést, hogy mindenki tudjon kategóriákban gondolkodni. Most, ha eddig eljutottunk, akkor világosan áll előttünk, hogy mit jelent a megye, mit jelentenek a megyei jogú városok, és mit jelentenek a községek. E fölött a régióban van a köztársasági megbízott. Most ebből az következik, hogy a köztársasági megbízott ellátja a jogszabályban meg­határozott feladatkörét, és mi mint kormány, mivel leadunk hatáskört, ezt kormányhatározattal is megoldhatjuk ennek bizonyos részét, bizonyos részét viszont csak törvénnyel, legalábbis így gondolom. Mi a véleménye erről?

 

 

Tehát eljutottunk a sémában addig, hogy elintéztük az önkormányzatokat, így most marad a köztársasági megbízott. A köztársasági megbízott az egyben a Kormány megbízottja, hiszen államtitkár, és csak a Kormány alá tartozik. Államtitkári címmel ellátott kormánymegbízottakról van szó a régióban. Feladatköre meg van határozva. Most a Kormány hoz létre a régióval azonos területen szakági felügyelőségeket. A legcélszerűbb, ha csak felügyelőségeknek nevezzük ezeket, mert ezek szakági felügyeleteket jelentenek. Ez azt jelenti, hogy létrejön egy művelődési és közoktatásügyi főfelügyelő, mint az egykori tankerületi főigazgató, aki szintén nem egy megyére tartozott, hiszen Magyarországon két tankerület volt a csonka országban. Ugyanígy voltak régen a pénzügyi igazgatók is. Tehát létrehozzuk ezeket a szervezeteket, amelyek a minisztériumnak a helyi szervei. Ezzel tehát nem vonunk meg az önkormányzatoktól semmit, nem sértjük az önkormányzatot, hanem a minisztérium hoz létre területi szervezetet. A minisztérium által létrehozott területi szervezet a miniszter alá tartozik. A Kormány pedig úgy dönt, hogy egészségügyi főfelügyelőt – most én nem végleges címeket mondok, csak mondom, hogy az egészségügyi főfelügyelőt – vagy művelődésügyi vagy földművelésügyi főfelügyelőt nevez ki, akik egy-egy régió területén ellátják a minisztériumnak ezt a felügyeleti hatáskörét a saját hivatalukkal. Ezeket pedig alárendeljük a köztársasági megbízott alá. Hasonlóan, mint a katonai szervezetnél, ahol a hadsereg esetében a vezérkari főnök és a törzsfőnök rendszerével kettős felügyelet jön létre. A művelődési miniszter területi szervezete a győri központú régióban ez a főfelügyelő lesz, és bár ez a főfelügyelő a miniszter alá tartozik, de egyben a köztársasági megbízottat hatalmazzuk fel arra, hogy ezeket a minisztériumoknak a főfelügyelőit helyben koordinálja és irányítsa. No most miután a köztársasági megbízottnak lesz nyilván megyei irodája is, ezért, ahol szükséges, megyénként is létrejöhetnek ezek az irodák. Ezt az elvet kellene követni, amivel nem sértjük az önkormányzatokat, nem mutatkozunk centralizálónak. Ellenkezőleg, felülről adunk le hatáskört. Kizárólag az adott területnek a felügyeletét gyakoroljuk. tulajdonképpen a köztársasági megbízott nem más, mint államtitkár rezidens, aki ott helyben a Kormányt képviseli, és alá rendeljük az egyes szakigazgatást. Tehát ismétlődik egy régióban tulajdonképpen a kormányzás, miközben egyidejűleg marad az önkormányzatiság. Ez lehet egy alapséma, amiből ki kell indulni, mert különben belebonyolódunk, és itt egy olyan politikai örvénybe jutunk, amit nem lehet kezelni. Én most elmondtam az alapsémát, amit gondolok. Egyébként a kérdés úgy vetődik fel, hogy a kormányzat rovására adhatunk­e a köztársasági megbízottnak olyan feladatot, hogy a Kormány helyi szervét kvázi irányítsa. Én érzésem szerint ezt meg lehet adni, de tisztázni kell, hogy mit és hogyan. Tessék. A külügynek nem lesz területi szerve.

 

 

Öt év szakmai gyakorlat, ha jogász, egyéb egyetemi végzettség mellett 10 éves gyakorlatot írtunk elő, így hoztuk a képesítési törvényt. Tehát történetesen egy ilyen esetben nyilvánvaló, hogyha hozunk egy ilyen megkötést, akkor nyilván ilyen személyeket gondolunk e funkció betöltésére. Gondolom, jogásznál a jogi diploma mellett nem merül fel további szakmai feltétel. Emellett – miután ez egy személyi döntés – fontos a személyi alkalmasság, hiszen a kinevezése előtt parlamenti bizottság elé kerül, a parlamenti bizottság megvizsgálja mint jogászt, de olyan szempontból is, hogy alkalmas-e. A nem jogászok esetében nyilvánvaló, hogy ha nem jogász, akkor egyéni mérlegelés kérdése a képesítése és a személye, és adottságai következtében lehet valaki köztársasági megbízott.

 

 

A köztársasági megbízotti funkciót nem kizárólagosan jogászi feladatkörnek tekintjük. Ez nem egy kizárólagosan jogászi feladat. A legfőbb feladata végeredményben a koordinálás, ő különböző dolgokat koordinál. Egy olyan állást hozunk létre, ami a politikai államtitkárral azonos elbírálás alá esik, címzetes államtitkári címet kap, ezért az ilyen államtitkári címmel rendelkezőre a politikai államtitkárra vonatkozó jogszabályok az irányadók.

 

 

Ilyen egy államstruktúrában elképzelhető, elindulhat egy ilyen folyamat, és akkor nem lesznek tábornokok sem egy idő után, mert nem terjeszti elő a minisz­terelnök. Úgyhogy ezt vég nélkül nem lehet csinálni, ezért ezzel most ne is foglalkozzunk. Visszatérve a témához, én azt hiszem, hogy most ennek a kérdésnek a további a rendezését és előkészítését át kell adni az államtitkári értekezletnek. Mi hoztunk egy határozatot erre vonatkozóan, ezt figyelembe vesszük, hogy lehetőleg jogászi végzettségű legyen. Én előnyösnek tartom, ha a polgármester, a nagyvárosok élén álló polgármesterek is azok, mivel jogászpárti vagyok. Ennek viszont ellentmond az – miközben nem kívánok jogászok ellen beszélni –, hogy én a jogászok esetében is megtapasztaltam a jogi gondolkodás hiányát, azután a jogismeret hiányát, ezért egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy önmagában véve a jogászság előírása elegendő. Úgyhogy egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy ezt csak jogász töltheti be, de nem kívánom ezt folytatni. Minden szakma esetében az első lenne a szakma filozófiája, amit tudni kellene. Akinek bizonyos jogérzéke és jogismerete vagy alapja van, emellett tudja azt vagy ha nem is tudja, hogy van-e ilyen jogszabály, de tudja, hogy ez beleütközik, ez jogellenes, lehetetlen, hogy ilyen jogszabály legyen vagy kell, hogy legyen ilyen. Tehát én ezért úgy gondolom, hogy lehet olyan köztársasági megbízott, aki képes arra, hogy megfelelő jogász szakemberrel maga mellett jobban működjék, mint egy rossz jogász. Szerintem, akiket jelölünk, azokkal közölni kell, hogy ez a feladatkör. Közölni kell, hogy vállalják ezt a parlamenti meghallgatást, ennek a rizikóját, és a parlamenti bizottságnak pedig célszerű erről adni egy előmagyarázatot. Tehát célszerűnek tartanám azt, hogy ezek alapján csináljunk egy olyan tájékoztatót, tehát a köztársasági megbízottra vonatkozó hatályos jogszabályok alapján, hogy a köztársasági megbízott címzetes államtitkár, és a feladatköréből következően általában úgy ítéljük meg, hogy jogász, jogvégzett legyen. de kivételesen indokoltnak tartjuk olyan államigazgatási vagy olyan, nem tudom, tudományos vagy olyan kiemelkedő stb. szakismerettel rendelkezzen vagy törvényhozási vagy egyéb gyakorlattal rendelkező ember legyen. Tehát nem kívánjuk kizárólagosan jogászi végzettséghez kötni ezt, mint egy bíró esetében. Nem kívánjuk annál is inkább, mert államtitkári címmel rendelkezik. Furcsa dolog lenne egy államtitkárt végzettséghez kötni. Az igazságügy-miniszter sem köteles jogásznak lennie vagy az igazságügyi államtitkár sincs jogvégzettséghez kötve. Tehát ebből a szempontból mindenképpen furcsa szituáció lenne ez ilyen szinten. Ezt úgy kell megítélni, hogy politikai értelemben vállalni kell azt, ha a köztársasági megbízott aláír a hivatalvezetőjének a tévedése alapján valamit, akkor le kell vonnia a konzekvenciát saját magára nézve. Ez a felelősségi kör. Tehát, ha egy olyan téves döntést hoz, akkor bizony le kell vonnia a konzekvenciát. Tehát ez a rizikója. De azt viszont kimondani, hogy kizárólagosan jogászi végzettségű lehet egy államtitkári funkciónál, de bármelyiknél is, ez helytelen lenne.