1990. év

Egy pillanat, Solt Pál elnök úr miatt, éppen mert saját magáról kell beszélnie, ha szabadna nekem egy megjegyzést tenni. Ez nemcsak most az állami vezetőknél, hanem különböző gyakorlati kérdéseknél is felmerült. Az a helyzet, hogy jelen pillanatban a házelnök és az Alkotmánybíróság elnöke fel van emelve közjogilag a különböző besorolásokban. A házelnök, miniszterelnök stb. mindjárt az állam­fő alatt helyezkedik el. Ha ezt alulról nézzük, ahogy a bírói építkezés mondja, az A-változat, erre is van egy jelölés, ami eggyel lejjebb teszi vagy féllel, mint az Alkotmánybíróság elnökét. Ugye jól értelmezem? (Valaki válaszolja: igen.) Ha a hatalmi ágazatok szerint vizsgáljuk, és közjogi méltóságként kívánjuk ezt a kérdést eldönteni – személyektől függetlenül, mert csak így lehet erről beszélni, hiszen mindenki, aki saját személyét védi, soha nem a személyét védi, hanem egy olyan tisztséget, amit betölt –, azt hiszem, hogy lehetséges lenne a kérdést két változatban a parlament elé terjeszteni. Az A­-változatot semmiképpen nem javasolom egyedül előterjeszteni. Két változatot javasolok: a-B-változatot, mert akkor egy parlamenti állásfoglalás meghatározná tulajdonképpen ezt a kérdést, és egyszer s mindenkorra eldöntené. alkotmányjogilag nincs ez megfogalmazva, ha jól emlékszem. Nincs a helye meghatározva. Ez tulajdonképpen olyan kérdés, amit meg kellene határozni. Ez a kérdés, hogy a Kormány eleve így foglal­e állást? Vagy a B­változat mellett lehet állást foglalni, akkor mehet egyedül. Vagy a kettő együtt, és a parlament döntsön ebben, de ezt a kérdést el kell intézni. Ez lenne a javaslatom, hogy ebből a szempontból vizsgáljuk meg. Tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy megnézzük a bírói szervezetet vagy a bíróságok legelső emberét nézzük, mert ez csak egy szempont. Ha a hatalmi ágazatok tetején, a megosztásban adunk neki külön közjogi méltóságot, hogy ezt a szerepet betöltse, akkor automatikusan logikus, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke egyező az Alkotmánybíróság elnökével. Ezt szerettem volna megkönnyíteni a hozzászólásommal.

 

 

Lezárhatjuk? Kérdés: a Kormány hogy foglal állást? Elfogadja­e azt az alapelvet felülről nézve, hogy a magyar bírói hierarchia élén álló Legfelsőbb Bíróság elnöke mint közjogi méltóság, mint „országbíró” áll ennek az élén, és ezáltal azonos az Alkotmánybíróság elnökének a tisztségével? Ezzel kap külön súlyt, ez az egyik variáció, a B. A másik, az A­variációban előadott, amiben egy alulról vertikálisan építkezve, mint a legtetején lévő, ugyanannak az egységes bírói hálózatnak a vezetője. Ez szerepel benne. Azt hiszem, világos a kérdés, hogy terjesszük elő? Úgyhogy csak a B­variáció, ami a Legfelsőbb Bíróság elnökét, magyarul a Kúria elnökét egyenlő jogállásba hozza és kategóriába helyezi az Alkotmánybíróság elnökével? Ha e mellett szavaz a Kormány, akkor egy változatban kerül elő. Abban az esetben, ha nem, akkor két változatban, A- és B-változatban. Felteszem tehát a kérdést, hogy egy változatot terjesszünk­e elő? Ebben kérem az igen szavazatot. Ki szavaz ebben, hogy egy variáció. 8 e mellett. Ki szavaz a kettős variáció mellett? 6 fő. Tartózkodott: 1 fő. Akkor egy variáció megy. Második nyitott kérdés volt, a legfőbb ügyész besorolása. Ott volt vita? Annál nincs megjegyzés. Van­e még, ami külön szavazást igényel vagy globális? 

 

 

A bérindexálás bevételét nem javasolom, mert elindít egy folyamatot, és a bírói szakmát, mint egy szakmát nem lehet kiemelni, hiába indokolt. Ebben az értelemben ez egységes. Az összes többi szakmánál egyáltalán nem vagyok ellene, hogy ha majd módunk lesz, és ki tudja a pénzügy dolgozni, hogy akkor kialakuljon ennek a rendszere, a bérindexálás rendszere, de csak egy ágazatnál nem lehet bevezetni megítélésem szerint. A Különfélék között a kormányülésen való részvétellel kapcsolatban.

 

Másik, amit szeretnék még megemlíteni és megmondani, hogy azt javasolnám, a minisztériumokból helyettes államtitkárnál alacsonyabb beosztásút a minisztertanácsra ne hívjanak, csak egész speciális esetben, de előzetesen azt is megindokolva, mert olyan gyakorlat vezetődik be, ami nem lenne helyes. Megállapodtunk abban, hogy államtitkári előkészítés is van. Nem helyes, ha főosztályvezetőket hozunk be. Ha a minisztériumokban a miniszterek úgy érzik, hogy szükséges szakértő behívása az ülésre, akkor az államtitkár vagy az ágazati helyettes állam­titkár jöjjön, de minisztertanácsra szerintem nem helyes főosztályvezetőt hívni. Ez az egyik kérésem. Nem tudom, általában egyetértenek? lehetnek egész különleges esetek, mint például az agrárágazatnak egy olyan ügye, hogy ahhoz tényleg csak egyvalaki ért. Tehát el tudom képzelni, hogy egy vasúti, egész speciális dologban a MÁV vezérigazgatója is meghívható külön, de az egy egészen különös eset. De maradjunk abban, hogy ott van ugye eleve a két államtitkár, aki a minisztert a kormányülésen helyettesítheti, a politikai és a közigazgatási, és szakértőként még a he­lyettes államtitkárok. és ugyanez a helyzet a Nemzeti Banknál is az elnökhelyetteseknél. Egyetértenek­e ezzel általában? Akkor ezzel ezt lezárjuk. A másik, hogy a Miniszterelnöki Tanácsadói Testület részéről kérem azt, hogy annak vezetője, Kodolányi Gyula címzetes államtitkár – aki a Miniszterelnökségen van, és feldolgoz bizonyos anyagot, ő személy szerint nem helyettesíthető, ezért – részt vehessen a minisztertanácson. És a harmadik – azt hiszem, hogy majd egyetértünk a válaszommal –, Demszky Gábor azzal az igénnyel állt elő, hogy mint Budapest főpolgármestere állandó tagként részt vehessen a Minisztertanács ülésén. Azt a választ adnám majd részletesebben neki, hogy egy liberális pártnak, a liberális jogállamiság mesterének tudnia kell, hogy a miniszteriális kormányzást lehetetlenné teszi, hogy kövessük a pártállamnak azt a gyakorlatát, hogy Budapest Főváros Tanácsának elnöke állandó tagja a Minisztertanács ülésének. Nem lehet tagja. A fővárost érintő kérdések tárgyalására természetesen meghívjuk.