Ez a fejezet a magyarországi rendszerváltoztatás egyik kulcspillanatával és az egyik legfontosabb dokumentumával foglalkozik, amely abban segítette Magyarországot, hogy egypárti diktatúrából modern demokratikus állammá alakuljon át. A magyar rendszerváltoztatás történetének fontos forrása az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) és a kormányzó Kommunista Párt (MSZMP) közötti tárgyalások ötkötetes szó szerinti dokumentációja, amely 1989 folyamán készült.
A több ezer oldalas gyűjtemény betekintést nyújt a tárgyalások bonyolultságába, és abba, hogy a kommunista vezetők közül még a "reformpártiak" is vonakodtak elfogadni azt a gondolatot, hogy pártjuk elveszíti hatalmát, és Magyarország megszűnik "szocialista" államnak lenni. A dokumentumok azt is bemutatják, hogy a tárgyalások különböző szintjein és a különböző kérdésekben milyen sok ember vett részt, milyen nézetkülönbségek voltak, és milyen konszenzuskeresés folyt a különböző ellenzéki csoportok között. A tárgyalások napi szintű kronológiája azt is mutatja, hogy milyen szellemi és politikai munkával járultak hozzá mindehhez néhányan azok közül, akik a következő szakaszban, azaz az első szabad választási kampány során, majd a népszavazás és a szabadon választott parlament és kormány eskütétele és történelmi mandátumának megkezdése után fontos funkciókat töltöttek be.
A kerekasztal-tárgyalások jegyzőkönyve azt is megmutatta, hogy nemcsak az ellenzéki és a kommunista oldal között voltak nézeteltérések bizonyos kérdésekben, hanem az ellenzéki oldal különböző csoportjai között is, beleértve azt a három csoportot, amelyek 1990 májusától az első hárompárti koalíciós kormányt alkották. Amint az a jegyzőkönyvből is kiderül, ennek az új kormánynak a vezetője, Antall József miniszterelnök a kerekasztal-tárgyalások egyik legaktívabb tagja volt.
Bizonyos szempontból a kerekasztal-tárgyalások a tényleges rendszerváltoztatás előjátékának tekinthetők. Bármilyenek is legyenek a jelenlegi vélemények a meghozott döntések jelentőségéről, egy tanulság már akkor is kitűnt. Ezt azóta a történelmi fejlemények is megerősítették, az Antall-kormány négy éve alatt és az Antall-évek alatt ellenzékben lévő különböző pártok későbbi mandátuma alatt. A tanulság, amelyet Antall a kezdetektől fogva világosan megértett, az volt, hogy a rendszerváltoztatás befejezése nehéz és sokat követelő feladat. Ahhoz, hogy a rendszerváltoztatás sikeres és visszafordíthatatlan legyen, olyan elkötelezettségre és programra volt szükség, amely alaposan megértette az előző totalitárius rendszer fondorlatosságát és az új, modern demokrácia és piacgazdaság kiépítésének nehézségeit.
Antall programismertető beszédének újraolvasása
1990. május 22-én Antall József, mint kijelölt miniszterelnök, jóváhagyásra benyújtotta kormánya részletes programját a magyar parlamentnek.
Sok szempontból vitathatatlanul ez volt a modern magyar történelem legfontosabb beszéde. Mind az alkalom, amelyen elhangzott, mind a tartalma miatt egyedülálló volt. Szabad György történész, az Országgyűlés elnöke, Antall közeli barátja "A beszéd újraolvasása" címmel írt egy elgondolkodtató cikket, amely mind a szövegről, mind Antall előadásáról megemlékezett. Szabad elemzésébe beépítette saját személyes emlékeit arról a napról, és értékelte a nemzet életének fordulópontján felvetett kulcskérdések maradandó aktualitását.
Antall beszéde " A Nemzeti Megújulás Programja” címmel vonult be a magyar történelembe. Bár a beszéd és az előadásmód, az alkalomhoz illően, igazi Antall-i volt, , a szövegbe korábbi dokumentumokból és a Magyar Demokrata Fórum vezetőjének közeli munkatársai javaslataiból is beépültek részek. E dokumentumok közül a legfontosabb az MDF választási programja volt. Megemlítendő még az a beszéd, amelyet Antall a Fórum elnökévé választásakor mondott az MDF ülésén, és több más, amely az országgyűlési választási kampányban hangzott el.
Történetesen birtokomban van egy, az Antall által elmondott beszédnél valamivel hosszabb változat. Ezen a példányon számos áthúzott rész található, és néhány mondatot hozzáfűztek, részben kézzel, részben gépelve. Ezek a javítások nem jelentenek érdemi módosítást. Céljuk az volt, hogy a szöveg gördülékenyebben folyjon. A szintén 1990. május 22-i keltezésű rövidítetlen változat hosszabb címet viselt: "A Nemzeti Megújulás Programja: A Kormányprogram Irányelvei". Ennek a hosszabb változatnak a végén a következő megjegyzést találjuk:
"A program vezérelveinek elkészítése során a következő dokumentumokat használták fel:
A kormánykoalíció három pártjának választási programja:
Magyar Demokrata Fórum
Független Kisgazda Párt
Kereszténydemokrata Párt
A tanulmányokat készítette:
Battelle-Europe
Híd Csoport
Kékszalag Bizottság."?
Antall beszéde szolgált alapul ahhoz, hogy a nyár folyamán elkészüljön a kormányprogram részletes változata. Ez 1990 szeptemberében kiegészült, és a következő címmel jelent meg: "A Nemzeti Megújhodás Programja: a Köztársaság első három éve” (1990-1992).
Az irányadó elvek áttekintése
Szeretném kiemelni a kormányprogram vezérelveinek néhány, véleményem szerint kulcsfontosságú szempontját:
1) A kormányprogram négy alapelve a szabadság, a népi kormányzás, a gazdasági rend alapvető átalakítása, Európa választása volt. Ezen elvek tiszteletben tartása tette lehetővé a régóta remélt rendszerváltoztatás megvalósítását a kormány számára.
2) A parlament és az új kormány szabad megválasztásának történelmi jelentősége: ez az első alkalom az ország újkori történetében.
3) Egyedülálló kihívás és lehetőség két, egymástól függő aspektusa: a kommunista rendszer elnyomó évtizedeinek végéről származó előnyök kihasználása és az új, modern demokrácia építésének feladata.
4) A kihívás egy új politikai rendszer felépítése a jövő számára. Fontos, hogy tiszteletben tartsuk az ország hosszú történelmének és hagyományainak pozitívumait, anélkül, hogy megpróbálnánk újrateremteni a múltat.
5) A demokrácia azt jelenti, hogy a hatalom és a szuverenitás a népé. A nép ezt a hatalmat választásokon és választott képviselőin keresztül, illetve bizonyos esetekben közvetlen döntésekkel gyakorolja.
6) Az emberi személy, az egyén és a család szerepe hangsúlyozottan jelenik meg a vezérelvekben. Az új kormány célja az emberközpontú politika és társadalom.
7) Az új szabad köztársaság alkotmányát és intézményeit felül kell vizsgálni és ki kell egészíteni: ez az új parlament és kormány egyik fő feladata. A politikai ellenzéknek is tiszteletben kell tartania az alkotmányt, mint alapvető normát.
8) A szabadság az új demokrácia alapvető dimenziója. Az ország sokat szenvedett a kommunista rezsim elnyomása, valamint a náci megszállás és a Nyilas-uralom alatt. Soha nem szabad elfelejteni azokat a borzalmakat, amelyek e rendszerek alatt történtek.
9) Sokan kompromisszumot kötöttek a Kádár-rendszerrel. Még ha a rezsim egy ponton "puhává" is vált, soha nem lett legitim, és soha nem volt hajlandó feladni a diktatúra és az egypártrendszer kizárólagos uralmát.
10) A kommunizmus a kezdetektől a végéig pazarló és nem hatékony gazdasági és társadalmi rendszer volt. Az egyik fő cél a szociális piacgazdaság magyar változatának kiépítése: a fő szempontok a piacgazdaság, a magánkezdeményezés és a szociális védőháló.
11) Magyarország végre szuverén, független országgá vált, de egyben a Nyugati Közösség tagja is lett. Az Európai Közösség teljes jogú tagjává válás első lépése a csatlakozás az Európa Tanácshoz.
12) A fenntartandó értékek közé tartoznak az emberi jogok, a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása és a környezetvédelem. Fontos a vallásszabadság, valamint az állam és az egyház szétválasztása.
13) Az oktatás a jövő kulcsa. A tudományos, műszaki oktatás és képzés, az idegen nyelvek tanulása mind része egy kiegyensúlyozott, magas színvonalú oktatási rendszernek az általános iskolától az egyetemekig.
14) Magyarország kilépése a Varsói Szerződésből függetlenségének elengedhetetlen feltétele. A Varsói Szerződés felbomlása valójában a régió biztonságának feltétele.
15) A magyar külpolitika célja, hogy hozzájáruljon a szabad, békés és liberális nemzetközi rendhez. A különböző országokban élő magyar kisebbségek jogainak érvényesítése fontos és legitim cél, a szomszédos országokkal való jó viszony feltétele.
16) Végezetül az iránymutatások tartalmazzák azoknak a rövid távú, valamint közép- és hosszú távú politikai intézkedéseknek a bemutatását is, amelyeket a kormány a programja keretében tervez alkalmazni.
