A gazdasági és társadalmi rend egymással versengő modelljei és iskolái
A Magyar Demokrata Fórum választási programjának és az Antall-kormány rendszerváltoztatási programjának egyik fő elhatározása a "szociális piacgazdaság" magyar változatának bevezetése volt.
Az 1940-es évek vége óta a nyugat-európai országokban különböző időpontokban ténylegesen megvalósított fő iskolák és modellek a következők voltak: (1) jóléti állam; (2) keynesiánizmus; (3) indikatív tervezés; (4) monetarizmus; (5) az 1970-es évek utáni neoliberalizmus (megkülönböztetendő a neoliberalizmus eredeti fogalmától, amely a szociális piacgazdaság elméletének része volt) és a (6) szociális piacgazdaság?. Mind a hat modell lényegében a piacgazdaságnak a változata volt, a kormányzati ellenőrzés és felelősség különböző fokával és típusával. A kormányok aktív szerepet játszanak mind a hat rendszerben. Ez a monetarizmusra, a neoliberalizmusra és a szociális piacgazdaságra is igaz, nemcsak az előző bekezdésben felsorolt első három megközelítésre.
A második világháború vége óta a legsikeresebb európai modell az úgynevezett "szociális piacgazdaság" volt, amely egyensúlyt teremtett a piaci verseny és a társadalmi felelősségvállalás között. A "szociális piacgazdaság" fontosságát az európai alkotmánytervezet és az azt követő Lisszaboni Szerződés szerzői is elismerték:
"Az Unió Európa fenntartható fejlődéséért dolgozik, amelynek alapja a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, a szociális piacgazdaság, a magas fokú versenyképesség, célja a teljes foglalkoztatottság és társadalmi fejlődés valamint a környezet minőségének magas szintű védelme és javítása... Küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, és előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet... Elősegíti a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást...".?
