1992. év

(Martonyi János, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára elmondja, hogy két fő ága volt a múlt heti tárgyalásoknak. Az egyik a hágai Nemzetközi Bírósághoz benyújtandó közös alávetési nyilatkozatnak a megszövegezése, illetőleg az erre vonatkozó megállapodásnak a létrehozatala, a másik pedig a vízgazdálkodás átmeneti rendszerében való megállapodás. Az elsőben a szöveg elkészült, de a szlovák fél a megállapodás preambulumában el akar helyezni egy olyan kitételt, miszerint ez a megállapodás csak akkor tekinthető létrejöttnek, hogyha a felek megállapodnak az átmeneti vízgazdálkodási rendszerben is. Ez számunkra viszont elfogadhatatlan. Sajnos a másik témában sem sikerült megállapodni. Szerinte fel kell erősítenünk a diplomáciai lépéseinket annak érdekében, hogy a szlovák vezetést az EK rákényszerítse arra, hogy elfogadja a nemzetközi bíráskodást. Ennek egyik módja lehetne az, hogy a magyar parlament határozatot hozna, amelyben tiltakozna az előállott helyzet miatt, és ezt a határozatát elküldené a világ összes parlamentjének.)

Antall József: Köszönöm. A következőt javasolnám: fogadjuk el ezt a jelentést és a javaslatokat. Én tehát minden olyan levelet és mindent aláírok, ahogy megbeszéltük. Én is beszéltem brüsszeli nagykövetünkkel is, akinek a helyzetértékelése pontosan azonos ezzel. A szkepszisünk is azonos lehet, de ugyanakkor nincs más utunk, mint ezen végigmenni. Tehát először is az a javaslatom, hogy ezt a jelentést fogadja el a Kormány. Kérem akkor a miniszteri bizottságot és Martonyi államtitkár urat is, hogy vigyék e szerint tovább az egész kérdést, és tájékoztassák a hatpárti ad hoc bizottságot, amibe tehát hat frakcióvezető volt meghívva, a hat frakcióvezetőn kívül a Gazdasági, Külügyi és a Környezetvédelmi Bizottságnak az elnöke vagy alelnökei. Ameddig nem tartják szükségesnek, hogy a parlament elé kell állni ezzel az üggyel, tehát ameddig a tárgyalások és mindez indokolja, addig ez a grémium tájékozódjék. De ezen a tárgyaláson már fel kellene esetleg vetni, hogy szükségesnek tartják-e, hogy a parlament már foglalkozzék ezzel plenáris ülésén, avagy nem. Na most az lenne a kérésem, hogy akkor a négy érdekelt miniszter vegyen részt ezen a tájékoztatáson, hogy közvetlenül tudjon tájékoztatást adni, és persze Martonyi államtitkár úr is. A Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Hivatal meg fogja szervezni ezt az ülést itt a 64-esben. Egyeztetnünk kell, hogy melyik az az időszak, amikor ezt meg tudjuk teremteni. Jövő hét lenne erre alkalmas, és ezt mindenképpen meg kellene tenni. Van-e más? Ezzel egyetértés van. Tessék!

(Martonyi János szerint még egy kérdést lehetne a hatpárti értekezlet elé is terjeszteni, mégpedig azt, hogy milyen mértékben, és milyen határig és milyen anyagi áldozatok vállalása mellett ajánlhatunk a szlovák félnek együttműködést az energiatermelés területén.)

Antall József: Hát nem tudom, hogy most már ebben a szakaszban van-e az ügy, hogy el kell-e menni eddig.

(Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter szerint ezzel még várni kellene.)

Antall József: Én azt javaslom, hogy ennél a jelentésnél, ami most van, itt álljunk meg, csak ez menjen tovább. Minden olyan részlettárgyalás, ami felmerülhet, csak alapos előkészülés után történhet. Csehszlovákia jelenleg főleg nincs abban a stádiumban, hogy ott bárki felelősen tudna kötelezettséget vállalni. Itt minden politikai sakkozássá válik, minden belpolitikai és a szétválással összefüggő propagandalépésnek. Mečiar bárkit, aki most odamenne magyar részről, akár szomszéd szobákból bárkit odaküldenénk, készségesen, személyesen fogadna. Jelenleg ebben a stádiumban van a csehszlovák helyzet. Nekik most egyáltalán az a fontos, hogy tárgyaljanak, kapjanak valamit ebben a szituációban. Nagy hibának tartanám, hogyha most december 31-ig bármit mondanánk. Január 1. után lássuk, hogy mi a szétválás folyamata, és egyáltalán ennek az egésznek a szétválással kapcsolatos alkotmányjogi, nemzetközi jogi kérdéseit meg kellene vizsgálni. Ők azt állítják, hogy alkotmány-jogilag már most kidolgoztak egy olyan konstrukciót, ami mellett a szövetségi kormánnyal együtt a két köztársaság kormánya megfelelően léphet fel. Ezt nemzetközi jogi szempontból is meg kell vizsgálni, hogy ténylegesen milyen kötelezettségeket jelent a szétválás. Egyelőre egyet tudunk, a jogutódlás kérdését, hogy jogutódok, de ezen kívül többet nem tudunk. Tehát addig javaslom, hogy ne lépjük meg ezt a lépést, hanem inkább tanulmányozzuk a helyzetet. Úgyhogy a Kormány akkor elfogadta a jelentést.

Az 1992. november 11-én Budapesten létrejött, a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a volt Szovjetunió Magyarország területén ideiglenesen tartózkodott csapatainak állomásoztatásával és kivonásával összefüggő vagyonjogi, pénzügyi és egyéb gazdasági kérdések rendezéséről szóló Egyez-ménnyel egyidejűleg aláírt Jegyzőkönyvek jóváhagyásával kapcsolatban.

(Kelemen András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára emlékeztet arra, hogy volt egy 1990-es országgyűlési határozat, amely felhatalmazta a Kormányt a tárgyalásokra, és mint köztudomású, a tárgyalások lezárásául a miniszterelnök úr és Jelcin elnök a Magyarország területén ideiglenesen tartózkodott szovjet csapatok állomásoztatásával, kivonásával kapcsolatos egyezményt aláírta. Ennek az egyezménynek van két kiegészítő jegyzőkönyve, a gyógyszersegélyről és kivonuló katonák lakásproblémája megoldásában való segítségnyújtás megvizsgálásáról, amiknek Magyar Közlönyben történő kiadásához kéri a Kormány hozzájárulását.)

Antall József: Kérdésem az, hogy mi történt ebben a gyakorlatban, tehát például a gyógyszerkérdésben? Továbbá azt a megbízatást adtuk, hogy erre vonatkozóan ki kell dolgozni egy tervezetet, hogy hogyan tudunk magyar építővállalatok esetleges külföldi támogatásával közreműködni a lakásprobléma megoldásában. Nem elég közzétenni most ezt, hanem ennek az egész kérdésnek volt egy intézkedési terve. Na, most én arra vagyok kíváncsi, hogy az intézkedési terv alapján, ami vonatkozik a gyógyszerekre is, mi történik? Továbbá az intézkedési tervnek vonatkozni kell a másik ügyre is. Mi nem lakásokat akarunk nyilván építeni egy segélyrendszerben, de a probléma megoldásához hozzá akarunk járulni. A tárgyalások után erre volt a meg-bízatás. Tudsz erről?

(Kelemen András erre nem tud választ adni, mert ő ezt az intézkedési tervet nem látta.)

Antall József: Akkor én azt javaslom, hogy ezt a Kormány hagyja jóvá elvileg, de ne tegye közzé, ameddig az előző kérdéseimre nem kapok választ. Tehát addig ezeket a jegyzőkönyveket nem tesszük közzé, ameddig erre a konkrét intézkedési terv alapján nem látjuk, hogy mi történt. Úgy látom, hogy itt valami még rendezetlen, ezért most még semmiképpen nem tesszük közzé. Ezért formálisnak tekintem ezt az előterjesztést mindaddig, amíg nem látom, hogy mik a konkrét intézkedések ezzel kapcsolatban. Arról volt például szó, hogy a magyar építőipar adott esetben bekapcsolódhat egy ilyenbe, amihez viszont megfelelő pénzügyi konstrukcióra van szükség, erre vonatkozó, akár külföldi segély, s a többi. Kérem akkor Kelemen államtitkár urat, hogy az NGKM-mel és a Miniszterelnöki Kabinetirodával hárman ezt holnap vizsgálják meg és tájékoztassanak. Annus államtitkár, nem tudom, tud-e erről valamit mint kormánymeghatalmazott, aki az alaptárgyalásokat folytatta.

(Annus Antal, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára szerint határozottan mindenhol el kellene felejteni és törölni, hogy a megállapodást kiegészíti valami.)

Antall József: Ez volt a tárgyalásunknak az egyik célja. Másfél órába került míg ezt vitattuk, amíg külön vitatkoztunk erről Jelcinnel. Azt akarták az oroszok elérni, hogy ez belekerüljön a megállapodásba. Úgyhogy ezt nagyon köszönöm, tehát ez el sem hangozhat így, hiszen ez volt az egyik fő probléma, hogy ők ezt bele akarták nyomni, de sikerült elérni, hogy attól független legyen a két jegyzőkönyv.

(Kelemen András közli, hogy a sajtótájékoztatójához írott szövegből már ki is húzta, hogy nehogy véletlenül így hangozzék el.)

Antall József: Szóval itt egy dolog van, népi nyelven a nullszaldós megállapodás, ami közzé tehető. Ami ehhez kapcsolódó, a gyógyszer, meg ez az egész, erre kérem az intézkedési terv megtekintését. Ez volt, amit az orosz hadügyminiszter külön is szóvá tett, és Jelcin is a külön tárgyaláson próbált belevenni, amit viszont sikerült kivédeni. Úgyhogy nehogy itten adminisztratív és egyéb okokból ez csak úgy belecsússzék, még látszatra sem. Akkor a Kormány egyetértését kérem. Akkor tehát nincs ellenvetés. Akkor ebben a formában a Kormány elfogadta. Nagyon fontos a sajtótájékoztatón, hogy csak a megállapodásról lehet szó, és a másik kérdésről, a jegyzőkönyvekről egyáltalán most nem kell beszélni.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 895-898. oldalán megjelent szövege)