1992. év

(Jeszenszky Géza külügyminiszter elmondja, hogy a Kormány tagjai megkapták azt a parafált megállapodást, amelyet tegnap a késő esti órákban az Európai Közösség, Csehszlovákia és Magyarország parafált a vízlépcső kérdésében, ami egyfajta megállapodásnak tekinthető. Szerinte Magyarország aláírhatja ezt, és ezt hozzuk nyilvánosságra azért is, hogy a csehszlovák, illetve szlovák fél egyfajta nyomás alatt legyen. A szlovák propaganda egy vonatkozásban nagyon ügyes volt, azt hirdette, hogy az egész ügyet a magyarok azért piszkálják, mert határrevízióra készülnek, és ezért lázítják a magyar kisebbséget, és itt sajnálatos módon Csurka István ismert tanulmánya kész érvet szolgáltatott nekik. A legutolsó héten a nemzetközi visszhang az üggyel kapcsolatban megnőtt, bár ez is vegyes volt. Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára megértette és tudomásul vette, hogy itt valójában mi történt, hogy a Dunát effektív elterelték, és megállapította, hogy ezek szerint valóban Magyarország integritását megsértették, és ez mindenképpen az ENSZ valamiféle közbenjárását indokolttá teszi, amennyiben ezt kérjük. Ettől bizonyos fokig eltérően az európai és Európán kívüli országok döntő többsége csak abban mutatott érdekeltséget, hogy a konfliktus ne mérgesedjen el, ne legyen új válságzóna, és nagyon mellékes téma volt az, hogy kinek van igaza. Az Európai Közösség rendkívül erőteljesen ellenezte és ellenzi az EBEÉ-mechanizmus életbe léptetését. Miután ismerjük az EK álláspontját is, és tegnap este megszületett ez a parafált jegyzőkönyv, ezért javasolja, hogy presztízsveszteség nélkül is egyelőre ne próbáljuk életbe léptetni az EBEÉ válságkezelő mechanizmusát.)

Antall József: Egyik kérdésem az, hogy nem áll-e ellentétben az országgyűlési határozattal? Tehát mindenképpen ez a kérdés. Mádl miniszter úrnak mi a véleménye? Ő, aki a legilletékesebb.

(Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter szerint ezt majd csak akkor lehet megítélni, ha az elhatározott második szakértői csoport, amelyik elmegy a helyszínre, valamilyen javaslatot tesz. Amennyiben 15 napon belül tesz javaslatot, akkor lehet majd megvizsgálni, hogy szükséges-e az országgyűlési határozatot módosítani. Addig ezt nem szükséges, mert a megállapodás szövege jelenleg nem ellentétes azzal.)

Antall József: Tehát itt kötöttek, parafáltak egy jegyzőkönyvet, amiben benne van, hogy ki kell küldeni egy magyar szakembert ebbe a csoportba, és odamennek a határra. Ezt akkor ki intézi? Érdeklődöm. Ebben a pillanatban egy lényeges kérdés van. Első kérdés az, hogy ki megy a helyszínre egy háromoldalú bizottság tagjaként? Kérdés, hogy a háromoldalú bizottságban ki vesz részt, és ennek nyilvánvaló, hogy Siklós Csaba az egész vízügyi részének a felelőse. Tessék, Király Miklós. Most jössz Londonból?

(Király Miklós, Mádl Ferenc miniszter kabinetfőnöke, aki részt vett a megállapodással kapcsolatos tárgyaláson, tájékoztatást ad a megállapodás tartalmáról. Létrejön egy ténymegállapító bizottság, amelynek feladata kétnapos határidővel az építkezések azonnali leállításának a meghatározása, azon feltételeknek a definiálása, ami mellett majd az Európai Közösség dönthet az építkezések leállításáról. Felállításra kerül egy másik bizottság, amely megvizsgálná, hogy az úgynevezett C-változatnak milyen hatása van a környezetre, a hidrológiára, a hajózásra, és hogy ezek az egyoldalú és jogellenes lépések, építkezések, mennyiben visszafordíthatók. Erről egy jelentés készülne 15 napon belül. Végül felállításra kerül egy további bizottság, amely e jelentés alapján javaslatot tehetne sürgős intézkedésekre, amelyeknek a célja az azonnali, a közvetlenül jelentkező károknak az elhárítása. A megállapodás a kormányok jóváhagyását igényli, de szerinte a szakértői vizsgálatok, aminek kétnapos hatérideje van, már ma meg is kezdődtek.
Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter elmondja – amit Füzessy Tibor tárca nélküli miniszter is az információi alapján megerősít –, hogy október 31-ig tökéletesen kész a mű, amit elismer Király Miklós is, de megjegyzi, hogy szakértők szerint még számos munka van hátra a teljes befejezéshez, az üzembe állításhoz.
Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerint viszont sürgősen az Országgyűléshez kellene fordulni, legalábbis erről tájékoztatást kellene adni.)

Antall József: Kérem szépen, akkor próbáljuk összegezni. Első kérdés az, hogy holnap erről tájékoztatást kell adni a sajtóértekezleten. Akkor Király Miklós adja meg ezt a tájékoztatást a sajtótájékoztatón, mivel Martonyi nincs itt, tehát olyannak kell ezt adni, aki részt vett a tárgyalásokon, és aki a kérdésben tájékozott. Tehát egyelőre ennek a megállapodásnak a lényegéről és az eshetőségekről kell akkor egy tájékoztatást adni. Ez holnap kilenc órakor van. Ez az egyik dolog. Ez külföldi sajtó bevonásával van, ugye? Jó lenne erre készíteni egy írásbeli összegezést előre, amit ki lehetne osztani, ugyanis az újságírók lusták ahhoz, hogy jegyzeteljenek. Akkor ezt is beszéljétek meg. Ez az egyik dolog. a második dolog, hogy a Kormány ezt a megállapodást jóváhagyja. De milyen formát kell használnunk, és te hogy látod a Kormány jóváhagyási kérdését? Mikor lenne célszerű ezt megtenni, a ténymegállapító bizottság jelentése után?

(Király Miklós szerint akár már ma a Kormány jóváhagyhatja ezt a megállapodást.)

Antall József: A kérdés az, hogy az Országgyűlés határozatának a keretébe belefér-e?

(Több hozzászóló azt javasolja, hogy a szokásos parlamenti személyi kört holnapra össze kellene hívni, és tájékoztatni kellene őket erről.)

Antall József: Hát akkor, mindenképpen legalább azt a grémiumot, amelyik szokott ülésezni, tehát a frakciók megbízottjai és a három bizottság, akkor ezt holnapra össze kellene hívni. Király Miklós pedig ismertetné ezt a sajtóban, de rövidre fogva, csak tájékoztatás, hogy e pillanatban ez a ténymegállapító bizottság tárgyal. Ez az egyik pont, ezt közölni velük. A másik, hogy ebben történt egy megállapodás, amit a Kormány tudomásul vett és jóváhagyott, és erről tájékoztatja a parlamenti bizottságot. Közölni kellene ezzel a parlamenti grémiummal, hogy ha a ténymegállapító bizottság jelentése megérkezik, akkor a következő lépés az, hogy újra tájékoztatjuk a bizottságot, és a Kormány is akkor foglalkozik ezzel a kérdéssel, hiszen akkor terjesztik majd azt az Európai Közösség és a másik két kormány elé. Tehát tizenöt napon belül jön a következő jelentés. Ha felvetődik ez a kérdés, én azt javaslom, hogy ebben a szituációban, miután egyébként is kevés esély lenne, hogy most támogatást kapnánk, az EBEÉ-mechanizmus elindítását is 15 nap múlva kellene megkezdeni, ha akkor kiderülne, hogy teljes a kudarc. Van-e ezzel kapcsolatban ellenvélemény?

(Jeszenszky Géza kiegészítésként elmondja, hogy jegyzéket küldtünk az EBEÉ prágai központjába, amelyben az szerepel, hogy a körülményekre tekintettel egyelőre nem kezdeményezzük az EBEÉ sürgősségi mechanizmus második fokozatának beindítását.)

Antall József: Rendben van. Ezt is a parlamenti ad hoc testületnek közölni kell. Ha ez a folyamat 15 nap múlva teljes kudarc, és csupa kedvezőtlen eredménnyel zárul, nyilván akkor indítjuk el az EBEÉ-nek ezt az eljárását. Kérdés az, hogy adjunk-e külön tájékoztatót azért ezzel kapcsolatban a közös piaci országoknak, ugyanis egy dolog nincs ebben a megállapodásban, az ország területi integritásának megsértése. Ez nincs benne. Tehát, a kérdésem tulajdonképpen az, hogy erről nem kellene-e egy olyan tájékoztatót küldeni az Európai Közösségnek is, amiben tájékoztatjuk őket, hogy a londoni megbeszélés alapján ez és ez a megállapodás jött létre. Természetesen első pontban az ország területi integritásának megsértése, miután a Duna elterelése tényként bekövetkezett. Tehát ezt a tényt le kell rögzíteni, hogy itt ez a határsértés. Fogalmazzátok meg, de ezt le kell szögezni, mint első tényt. A második, hogy ennek a békés megoldása érdekében azt tudomásul vettük, hogy a tárgyalások folynak, a harmadik pontban pedig azt kell megírni, hogy amennyiben ezek a tárgyalások eredményre vezetnek, akkor természetesen a tárgyalások irányába megyünk. Ha viszont a másik fél nem fogadja el, és nem alakul ennek megfelelően a tárgyalás, akkor kénytelenek vagyunk további lépéseket megtenni.

(Kiss Gyula munkaügyi miniszter viszont azt javasolja, hogy az EBEÉ-mechanizmus második fokozatát tartsuk folyamatban.)

Antall József: Az EBEÉ nagy valószínűséggel most ezt nem folytatná. Nyilvánvaló, hogy az Európai Közösség éppen ezt akarja elkerülni, mert az EBEÉ sürgősségi mechanizmusának az elindítása, ha ahhoz megkapjuk a 12 támogatást, az már akkor egy olyan periódusba teszi az egész kérdést, amire azt mondják, hogy nahát, akkor minek volt ez az egész egyeztetés.

(Surján László még egy csapdahelyzetre hívja fel a figyelmet. Itt a csapda az, hogy lehet, hogy a csehszlovák kormány gond nélkül el fog fogadni két hónapra érvényesen mindent, a szlovákok viszont nem biztos, hogy a jogfolytonosságot e tekintetben vállalni fogják.)

Antall József: A kérdés az, hogy a Kormány ezt a szöveget, amit parafáltak már, most jóváhagyja-e vagy nem. Ez az első kérdés. A második kérdés, hogy a Kormány képviselői holnap ismertetik ezzel a bizottsággal ezt az egész menetrendet, és az Országgyűlésnél egy olyan határozatot, egy határozatmódosítást, vagy új határozatot lehet csak kérni, ami felhatalmazza a Kormányt a további tárgyalások folytatására. Nem a tartalmát kell, hogy elfogadja, hanem azt, hogy miután most már eldőlt, hogy elreteszelték a Dunát, új helyzet állt elő. Elreteszelték a Dunát, tehát nem bizonyult papírtigrisnek a dolog, ez megtörtént. Miután megtörtént, akkor kell valamilyen állásfoglalást tenni, mégpedig ez az állásfoglalás azt jelenti, hogy az Országgyűlés határozatot hoz, hogy felhatalmazza a kormányt a Londonban megkötött megállapodás alapján és a további tárgyalások szerint az Európai Közösség és stb., nem mondom el végig. Tehát egy határozattervezetet kell készíteni. Ez az egyetlen megoldás, amelyik ad egy mozgásteret a Kormánynak. Ha azt a parlament elfogadja, és úgy gondolom, hogy a parlament előtt az elmúlt időszakban sok előzetes kritika és egyéb ellenére azért – bár nem bízom a másik oldalban, ugye nem gentlemanekről van szó, de azért – a parlament többsége egyet látott, hogy a Kormány tényleg mindent elkövetett az adott szituációban és az utolsó hetekben. Soha kritikai megjegyzés nem hangzott el a három bizottság és a hatpárti frakció részéről a Kormány által képviselt fővonal kérdésében. Ezért úgy gondolom, hogy a Kormány most abban a helyzetben van, hogy legalább a kormánykoalíció többsége által és másokkal kiegészülve megkaphat egy ilyen felhatalmazást. Most csak arról van szó, hogy folytassa a tár-gyalást, és a parlamentnek folyamatosan számoljon be. Hát azt hiszem, hogy ezt kellene elérni. Tessék!

(Horváth Balázs tárca nélküli miniszter szerint az előző parlamenti határozatot hatályon kívül kell helyezni. Ha a hatályában fönnmarad, akkor a tárgyaló küldöttségnek nemcsak tartalmilag, de formailag is meg van kötve a keze.)

Antall József: Itt akkor van egy nagy kérdés, hogy ezzel a mostani lépéssel megsértettük-e az országgyűlési határozatot, ami megszabta a mozgásterünket.

(Mádl Ferenc szerint nem. Meg kellene várni a 15 napon belül elkészítendő jelentést, és annak ismeretében kellene az Országgyűléshez fordulni.)

Antall József: Kérem szépen, az első kérdés az, mert ez sajtókérdés. Jóváhagyja-e most ezt a parafált jegyzőkönyvet a Kormány, mert ezt akkor ki kell adni, miután úgyis megjelent. Tehát kérem szépen, akkor egy olyan rövid szövegben, és erre Király Miklóst kérem, hogy ezt a kiadásnál három sorban azért fogalmazzák meg, miről van szó. Tehát az ország területi integritását érintő stb., tehát azt a részt egy bevezetővel. És akkor abban a formában kell kiadni, hogy ezt a Martonyi János által parafált szöveget a Magyar Kormány jóváhagyta. Tehát ez lenne az első kiadás. Úgyhogy kérem, akkor ezt csinálják meg. A második kérdés, hogy holnap lesz egy értekezlet a parlamenti bizottsággal. Tehát holnap kilenckor tájékoztatást kap a parlamenti bizottság arról, hogy a Kormány ebbe az irányba tárgyal tovább. A parlamenti bizottságnak felvetjük azt a kérdést holnap, hogy tekintettel arra, hogy ez a megállapodás most a ténymegállapításra, s a többi terjed ki, ezért mi úgy ítéljük meg, hogy az a megfelelő forma, ha a Kormány felhatalmazást kap a további tárgyalások folytatására, és előkészítjük erre az országgyűlési új határozattervezetet. Most a három bizottság-, plusz a hat frakcióvezető mond majd valamit, és ez alapján a jövő héten mindjárt beterjesztjük a határozati javaslatot, de legalább ezt kilátásba kell helyezni. Ha nem fordulunk a képviselőházhoz rövid időn belül, akkor viszont a Kormány kerül olyan helyzetbe, hogy parlamenti határozattal ellentétesen folytat tárgyalást.

(Boross Péter belügyminiszter a vita lezárásaként azt javasolja, hogy tekintettel az ügy sürgős jellegére a Kormány felhatalmazza a miniszterelnököt, hogy a parlamenti bizottság álláspontja alapján nyilatkozzon e megállapodás elfogadásáról.)

Antall József: Kérem szépen, ami ide vonatkozik az országgyűlési határozatból, hogy ne általánosságban vitatkozzunk. Van egy megállapítás belőle, hogy az üzembe helyezés az ugye káros. Utána a ’77. évi szerződés, „folytasson tárgyalásokat a kormány a vízlépcső-rendszer megvalósításáról és üzembe helyezéséről szóló 77. évi szerződésnek, továbbá mindazon megállapodásoknak, amelyeket a felek, illetve szerveik az államközi szerződés végrehajtása céljából kötöttek, közös megegyezéssel való megszüntetésére”. Tehát erre kaptunk megbízatást. „egyben kezdeményezze a vízlépcső-rendszernek, illetve összes létesítményének meg nem építéséről, elhagyásából származó következmények rendezése céljából új államközi szerződés megkötését, az alábbi értéksorrend figyelembevételével. Egy, a térség ökológiai természet helyreállítása. Kettő, árvíz elleni védekezés, három, a térség természeti viszonyaihoz illeszkedő hajózás kialakítása.” Erről szól a határozat, hogy ezt kéne csinálnunk. „A vonatkozó országgyűlési határozatok rendelkezésének megfelelően dolgozzon ki tervet a hivatkozott szerződésben érintett hazai területek rehabilitációjáról.” Eddig tulajdonképpen részben okafogyott lett, részben pedig az ügy, hajózásról mindent tárgyaltunk. Következő pont. „Az Országgyűlés szükségesnek tartja a vízlépcső-rendszer megvalósítására irányuló munkálatok további felfüggesztését, és megerősíti az e célból eddig hozott kormányzati intézkedéseket”. Itt jön, „Az Országgyűlés felkéri a kormányt” – ez a harmadik pont – „a Gabčíkovo Bős-nagymarosi vízlépcső-rendszer állami nagyberuházás azonnali lezárására, és az Állami Számvevőszéket az elvégzett munkák átfogó pénzügyi felülvizsgálatára”. Negyedik, „a kormány a jelen határozatban foglaltak végrehajtásáról havonta beszámol az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának”. Ennyi az országgyűlési határozat. Tehát az országgyűlési határozat tulajdonképpen, amit előír a számunkra, kvázi azt végigharcoltuk, illetve értelmét vesztette, mert a történelem meghaladta. Ezt szerintem a parlamentnek be lehet jelenteni. Vagy be lehetne nyújtani egy ilyen javaslatot a bizottságoknak, az Országgyűlés elnökének. Nyújtsuk be legalább az Országgyűlés elnökének, hogy adja ki a három bizottságnak, és a három bizottság tanulmányozza ezt a jövő héten. Hogyha ezt tanulmányozza a három bizottság, ezt elolvassák, akkor látják, hogy a határozat értelmét vesztette. Mi pedig le vagyunk fedezve, hogy nem teszünk olyan lépést a parlament megkerülésével. Szóval én azt nem akarom, hogy a Kormány teljesen fölöslegesen abba a csapdába menjen bele, hogy valamit a parlamenti határozat ellen hoztunk, amikor az már gyakorlatilag nincs is. A határozatot el kell olvasni, és egyértelmű, hogy a megállapodás nincs ellentétben. Formálisan miért ne adjunk be egy olyan javaslatot a parlament elnökének, amit kiad hivatalosan is, ezeket mellékelve az Országgyűlésnek, amiben javasoljuk megfontolni, hogy vizsgálják felül, hogy mire terjedjen ki a Kormány tevékenysége. Továbbá egy olyan határozattervezetet kellene fogalmazni, amely figyelembe véve a korábbi országgyűlési határozatokat, a lezajlott, megtörtént eseményeket, és a kialakult helyzetet, felhatalmazza a Kormányt a további tárgyalásokra. Valami ilyet, amelyikkel tulajdonképpen nem gyengítjük a jogi pozíciónkat, nem teremtünk olyan helyzetet, hogy a csehek és a szlovákok azt higgyék, hogy az előzőek mind semmik. Tehát megtartjuk azt a pozíciót, hogy bennünket kötnek országgyűlési határozatok, de egyidejűleg ez a mondat, hogy felhatalmazza a kormányt, hogy folytasson tárgyalásokat az Európai Közösség bevonásával stb. stb. akkor ezt kell megfogalmazni, hogy benne legyen a pozíció tartásához szükséges korábbi háttér, és benne legyen az a mozgástér, hogy legalább tovább tárgyalhatunk a kialakult helyzetnek megfelelően. Nem azt mondjuk, hogy új, hanem a kialakult helyzetnek. Tehát korábbi határozatok, a bekövetkezett események, akár zárójelbe lehet tenni, hogy a ’77-es állami felmondása, a Duna elrekesztése, a jogi és a tárgyi eseményeket egyaránt stb. lehet sorolni. Oda lehet tenni a Duna elrekesztését, valamint a kialakult új helyzetben, zárójelben C-variáns megvalósítása, ami alapján felhatalmazza vagy felkéri a Kormányt a további tárgyalások folytatására az Európai Közösség, a választott bíróság, s a többi igénybe
vételével. Legalább egy ilyen kezdeményezést tegyünk.

(Király Miklós nem tartja célszerűnek ezt a megoldást, hiszen a Mečiar és a Klaus is azt mondják, hogy a Magyar Kormány azért nem tud tárgyalni, mert gúzsba köti a parlamenti határozat. Ha most megerősíti a parlament a korábbi határozatát, akkor tulajdonképpen azt dokumentáljuk a csehszlovák kormány felé, hogy továbbra is tárgyalásképtelenek maradunk, és nem érdemes belemenni a tárgyalásokba, mert nincsen nagyobb mozgásterünk, mint korábban volt. Ezért azt javasolja, hogy a Kormány akkor kérje ezt a módosítást, ha a közös piaci bizottsági jelentés valamilyen új irányt jelöl ki.)

Antall József: Akkor, ha ez nem jó, akkor jelentsük be a parlament elnökének ezeket a tényeket. Jelentsük be, és kérjük ennek a bizottságnak történő kiadását, és ha nem válaszol a bizottság, nem tiltakoznak, akkor ezzel tudomásul vették a bizottságok e megállapodás jóváhagyásának tényét, és nem tartották szükségesnek a plenáris ülés elé terjesztést. A jóváhagyott jegyzőkönyv, amit most a sajtónak kiadnánk, akkor a következő szöveggel menne. A Kormány jóváhagyta a címben foglalt jegyzőkönyvet. Ezt írjuk másképp, ez túl hivatalos így. A Kormány jóváhagyta a Londonban ekkor-ekkor aláírt jegyzőkönyvet, ugyanakkor megerősítette azon álláspontját, hogy a Duna elrekesztése, az ideiglenes pótmegoldás egyoldalú kiépítése sérti a Magyar Köztársaság szuverenitását és területi integritását. A Duna hajózási fő vonalának cseh és szlovák területre térítése a határ jellegének önkényes megváltoztatását jelenti, amit a Magyar Kormány kifejezett tiltakozása ellenére hajtottak végre. és akkor ezután jönne a szöveg.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 851-858. oldalán megjelent szövege)