1992. év

Antall József: A tegnapi napon, ahogy mindenkit értesítettünk, és kerestünk e tárgyban, délelőttre tisztázódott, hogy az Európai Közösség együttesen elismeri Horvátországot és Szlovéniát, ami az utolsó pillanatig valóban vitatott volt.? Nagy-Britanniában is a kormány és a parlamenti bizottságok között a legélesebb viták voltak. Vranitzky maga keresett a tárgyban, és elmondta, hogy ott is majdnem kormányválság lett belőle. Akkor dél körül az volt a biztos, hogy mi huszonnégy órán belül elismerjük őket. A lengyeleket és a csehszlovákokat is tájékoztattuk, hogy az eredeti megállapodásnak megfelelően hárman együtt lépjük meg. Mi természetesen alkalmazkodtunk Ausztriához is, hiszen Vranitzkyvel is volt egy megállapodás, hogy mielőtt ők meglépik, akkor azelőtt tájékoztatnak bennünket, úgyhogy mi a visegrádi hármakkal és a Közös Piaccal együttesen kívántuk ezt meglépni. Kohllal is beszéltem. Kohl ezt nagyon fontosnak tartotta, és kérte, hogy mi is lépjük meg még a tegnapi napon ezt. Ez fontos volt a további támogatások vagy egyebek szempontjából, ez egy presztízskérdés is volt. Miután az Európai Közösség együttesen meglépte, mi tájékoztattuk a visegrádi másik kettőt, és miután Ausztria is az egyértelmű álláspontjait akkorra elfogadta, ezért hat órára született meg a végleges szöveg, amiben benne van az elismerésen kívül a további köztársaságok elismerésének a megvizsgálása. Ebben nem léptük meg azt, amit Macedónia és Bosznia-Hercegovina kért, ez részben a Görögországgal való e pillanatbeli feszültséget még fokozta volna, hogyha még ezt is megtesszük. Az egy másik kategória, ha Bulgária megteszi.? Bosznia-Hercegovinát is külön kell majd vizsgálnunk.? Továbbá nekünk Zágrábban főkonzulátusunk volt, amelyiknek eddig is kiterjedt a jogköre Szlovéniára, és azonkívül ezt Szlovéniában is felállítottuk volna, ha ez nem következik be már, ugyanis ez egy letárgyalt dolog volt, a külön konzulátus. Tehát mindenképpen indokolt volt, hogy mi abban a körben maradjunk, amiben az Európai Közösség. Ezért ezt a kettőt ismertük el, a továbbiakat pedig kilátásba helyeztük. A harmadik pedig, nagyon nagy hangsúlyt adtunk a Szerbiával való jószomszédi kapcsolatunknak, különös tekintettel az újvidéki razzia évfordulójára,? és egyébként is.? Most tehát mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a horvátokkal, szlovénekkel kialakult jó kapcsolat mellett koncentráljunk a Szerbiával való kapcsolatra, miközben itt is lehetőleg el kell érni azt, hogy tovább menjen szét, mert érdekeltek vagyunk egy minél kisebb Szerbia meglétében, amelyik azonban együttműködhet más országokkal. Ez lehet a stratégiai politikai célunk. Az MTI által közzétett nyilatkozatban Jugoszlávia megszűnésénél jeleztem azt – Jeszenszky Géza is egy utalással Isztambulban, az előzőekben is ez már elhangzott –, hogy mi a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság megszűnéséről beszéltünk, és zárójelben a korábbi Szerb–Horvát–Szlovén Királyságról. E pillanatban ennyi utalás elég volt a történelmi vonatkozásokra, és bizonyos nemzetközi jogalanyisági kérdésekre, ennél többet mi most nem mondhatunk. Azt hiszem, hogy a vajdasági magyarság is megkapta – az érdekelt szervezetek – a megfelelő tájékoztatást. Azonnal intézkedtünk a határkérdésben, és a honvédség is már dél körül megkapta az instrukciókat, hogy következik az elismerés, és ahogy említettem, eljuttattuk a vajdasági magyar szervezetekhez is a tájékoztatást. Eddig nincsenek híreink. Amit most nagyon fontosnak tartanék, és kérem a Külügyminisztérium által ennek az előkészítését, hogy mindenképpen az európai szervezetekben most kell fellépni az irányban, hogy a Jugoszláv Néphadseregben sokkal nagyobb a magyar behívottak száma, és a halottak száma is tízszerese, mint ahogy a számarányuk száma szerint illett volna. Tehát az Európai Közösségnél újra, az Európa Tanácsnál, mindenhol, minden emberjogi szervezetnél, tehát mindenhol, ami elképzelhető. Ezenkívül az újjáépítés és gazdasági segítségnyújtásban egyébként el is indultak a kapcsolatok. Most mindenesetre fontos, hogy ebben az egész jugoszláv ügyben tudjuk tartani ezt az óvatos – különös tekintettel az ottani magyarságra –, de mégis nagyon egyértelmű és határozott politikánkat, amit folytatunk. A menekülttáborok változatlanul működni fognak addig, amíg ez feltétlen szükséges. Nem tudom, hogy van-e a jugoszláv kérdéssel kapcsolatban a jelen lévő miniszter uraknak valamilyen új fejlemény, amit kívánnak még elmondani? Belügyminiszter úrnak nincs semmi rendkívüli? Csak a rendkívülit kérem. Nincs. Honvédelmi? Nincs. Nemzetbiztonsági?

(Gálszécsy András tárca nélküli miniszter szerint most nyugalom van.)

Antall József: Szóval jelenleg nyugalom van. A határon túli magyarságról sincs semmiféle információja Nagy Ferenc miniszter úrnak.

(Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter elmondja, hogy beszélt ezekkel az emberekkel, akik csodálatos véletlen folytán mentették meg az életüket. Ott kellett hagyniuk mindent, át kellett menekülni. Zömében itt vannak Baranyában, és remélik, hogy majd a nemzetközi tárgyalások rendezik a jövőjüket, és hazamehetnek.)

Antall József: Na most még azt kérem, mert különös tekintettel ez nem ártana, ha a kisebbségi ügyekért, a hazai nemzetiségi ügyekért felelős miniszterként a Kisebbségi Hivatal elnökével a horvát, szerb és a szlovén hazai kisebbségeknek a vezetőit esetleg fogadnád. Az sem ártana, ennek sajtópublicitást adni.

(Katona Tamás külügyi politikai államtitkár még elmondja, hogy több mint húsz ország ismerte el eddig a kettőt, de február elejére várható komoly tárgyalási menet a másik két önállóságát kinyilvánító köztársaságnak az Európai Közösség általi elismerésére. Macedónia esetében is ez már meglett volna, ha Görögország nem ragaszkodott volna a maga álláspontjához. Valószínű, hogy ezt két hét alatt tisztázni lehet, és ez alatt Bosznia és Hercegovina is megteheti azokat a lépéseket, amelyek az Európai Közösség által való elismeréshez szükségesek. A horvátországi magyar vezetők szerint az egyik legfontosabb dolog a baranyai háromszögnek a kitisztítása és újra horvát kézbe adása, ahol a horvátországi magyarságból tizenkétezer ember egy tömbben él.)

Antall József: Az ENSZ-katonákra kitérve, még kérem a külügyet, hogy hivatalosan még fokozottabban tegyen erőfeszítéseket az ENSZ békefenntartó erők odairányítása érdekében a vajdasági magyarságra tekintettel.? erre még ma kapjak választ, elő legyen készítve erre a szöveg. A görögökkel pedig meg kell fontolni, mivel a kamion- és egyéb ügyekben van konfliktusunk velük. Siklós Csaba, a görög kamionvita hogy áll??

(Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter elmondja, hogy jelenleg áll, de nem felejtkeztek el róla.)

Antall József: A Kormánynak akkor azt javaslom, hogy ha lehet, úgy foglaljon állást, hogy mi megvárjuk ebben a Macedónia-, Bosznia-ügyben is az Európai Közösség állásfoglalását. Tehát nem megyünk elébe a bolgárokkal, és addig megpróbálunk a görögökkel is esetleg kapcsolatot teremteni. Az nem árt. De ezt az érlelési szakaszt akkor megvárjuk. Ehhez még annyit fűznék hozzá, hogy azért nem volt célszerű most a hatot elismerni – ezt Katona Tamás javasolta tegnap –, mert nem tisztáztuk, illetve nem tisztázódott e pillanatban még Koszovó kérdése, és nem tisztázott a Vajdaság kérdése. Montenegró valóban szuverénként vált részesévé közjogi értelemben az egykori Szerb–Horvát–Szlovén királyságnak,? tehát az egy szuverén államként ment bele – ugye Nyikita állama –, de ebben a pillanatban még kell ez az időszak arra, hogy ezt tisztázzuk. Meg kell nézni, hogy milyen helyzet alakul ki, hiszen itt hat plusz kettő államról van szó.? Tehát ezt az átmeneti időszakot kell nekünk megvárnunk. Még azt szeretném megemlíteni, hogy egy román kormánytagra hivatkoznak a kétoldalú tárgyalásoknál, ugyanis román–magyar szakértői tárgyalások most folynak.? Annak egy interpretációja van a magyar sajtóban, amit azért szeretnék szintén kérni, annak a pontos megfogalmazását a területi kérdésre vonatkozóan, hogy az hogy került bele. Mi a Helsinki Alapokmány alapján állunk,
vagyis a határok erőszakos megváltoztatásáról lemondunk. De nem tudom, hogy hogy kerül bele ez a szöveg. S itt a sajtóban elég sok az interpretáció.

(Katona Tamás szerint a románok a kétoldalú szerződéseikben ehhez a területi sérthetetlenségi passzushoz ragaszkodnak.
Boross Péter belügyminiszter még elmondja, hogy Romániában elterjedt az a hír, illetve terjesztik az újságok, hogy a határon túl élő magyarokat magyar állampolgárnak kívánja Magyarország minősíteni. Ennek alapját pedig az adja, hogy a külügyi tárca szóvivője állítólag ezt nyilatkozta, miközben ő ilyet sehol nem mondott.)

Antall József: Igen, de már hivatkoznak rá. Szakértő se mehet bele olyanba, amire nincs politikai döntés. Itt megfogalmazásokról van szó, félreértés ne essék, nem fehér lóról. Akkor a Kormányt erről szerettem volna tájékoztatni, és arról, hogy miért kellett ilyen gyors eljárás, és miért nem vártuk meg az elismeréssel a mai minisztertanácsi napot, ami akkor lett volna indokolt, hogyha az Európai Közösség nem egységesen teszi meg a lépést. Most már Lengyelország is még az este bejelentette. A lengyeleknek az volt az aggálya, hogy nem tudják, ilyen hirtelen hogy fogják megfogalmazni. De a cseheknél még ezek szerint mindig van valamilyen várakozás. Feltehető, hogy egy cseh és szlovák vitáról van szó, precedensteremtésről.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 730-734. oldalán megjelent szövege)