1990. év

(Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter tájékoztatást ad arról, hogy a Cseh és Szlovák Köztársaság Kormánya hivatalosan meghívta a magyar tárgyaló delegációt a bős–nagymarosi vízlépcső ügyében tartandó tárgyalások második fordulójára Pozsonyba. A cseh és szlovák delegációnak tagjai lesznek Čarnogurský szlovák miniszterelnök, a föderális kormány meghatalmazottjaként, a szövetségi gazdasági miniszter és a környezetvédelmi miniszter, valamint a szövetségi pénzügyminiszter helyettese, és más szlovák miniszterek. Elég durván fogalmazták meg feltételüket, hogy csak akkor ülnek le a magyar delegációval tárgyalni, ha nagyjából azonos szintű lesz a magyar tárgyaló delegáció. Szóbeli jegyzékben ő ezt finoman elhárította, ennek ellenére indokoltnak tartja, hogy a magyar delegációban részt kellene vennie még két miniszternek a szövetségi miniszterek partnereiként.)

Antall József: A környezetvédelmi miniszter mindenképpen.

(Mádl Ferenc megemlíti, hogy Kádár Béla miniszter partnere van még a másik oldalon.)

Antall József: Szóval a környezetvédelmi miniszter mindenképpen, de ebben lehet egy olyan megoldás – ugyanis nem tudom, hogy egyáltalán kell-e feltétlenül minden esetben pontosan teljesítenünk a kívánságaikat –, hogy tehát részt venne benne még a környezetvédelmi miniszter és esetleg a politikai államtitkár a külgazdasági tárcától. Ezt elképzelhetőnek tartanám.

(Mádl Ferenc elmondja, hogy a dolog súlyára tekintettel emelték ők a delegációt ilyen szintre.)

Antall József: Tehát akkor Čarnogurskýnak te vagy a partnere.

(Többen hozzászólnak, javaslatot téve a tárgyaló delegáció szintjére, de magukra a személyekre is.)

Antall József: Akkor a személyi összetételt rögzítsük még egyszer. Mádl, Keresztes K. Sándor, Siklós Csaba, Szokai, Bakay, Sámsondi Kiss György.

(Jeszenszky Géza külügyminiszter viszont nem látja nagy értelmét a magas szintű delegációnak, mert minket köt az országgyűlési határozat, és csak hallgatásra leszünk ítélve a tárgyaláson, mert úgyis vissza kell mennünk az Országgyűléshez, ha hozzá akarunk nyúlni a ’77-es szerződéshez.?)

Antall József: Nyilván, hogy ők elsősorban csehszlovák belpolitikai okokból ragaszkodnak egy ilyen tárgyalási összetételhez. Čarnogurský meg akarja mutatni, hogy ez nem csak szlovák ügy. Meg akarja mutatni, hogy ő a főnök, és egyidejűleg meg akarja mutatni azt, hogy két szövetségi miniszter is benne van a delegációban. Nyil-ván erre megy ki tulajdonképpen ez, nem?

(Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter szerint épp fordítva van a helyzet. A cseh és szlovák szövetségi kormány nem akarja, hogy ebből szlovák ügy legyen, ezért erőszakolták be a két szövetségi minisztert ebbe a delegációba, és egyáltalán azt is megcélozza, hogy a merev szlovák álláspontról ezzel a részvétellel tudjanak elmozdulni.)

Antall József: Abban az esetben, ha ez igaz, akkor ennek ki kéne derülnie a tárgyaláson.

(Mádl Ferenc viszont megjegyzi, hogy ne legyünk naivak. Itt nem volt semmi új elmozdulás, és nem is lesz.)

Antall József: Ezt a megfogalmazást nem fogadjuk el, de akkor legyen, próbáljuk ezt most ebben a formában letárgyalni, tehát ebben az összetételben, és a parlamenti bizottságok vezetői részére akkor holnap kerüljön sor a tájékoztatásra.

Napirenden kívül a körtvélyesi élőláncról?, valamint ismét a jugoszláv helyzettel kapcsolatban.

Antall József: Közben itt kaptam egy rövid hírközlést, amiből csak egy vonatkozik a mostani tárgyra, a többi a jugoszláv helyzettel kapcsolatos. Csallóközi környezetvédelmi aktivisták a bősi erőmű egyik szivattyúállomását lefoglalták élőlánccal. A körtvélyesi lakosok támogatására még Amerikából is érkeztek résztvevők. Továbbá, ezt már tudjátok, Vranitzky lemondta a látogatást. Szlovéniában viszont harcok folynak. A laktanyákban csak egy óra időtartamra kapcsolják be az áram- és vízszolgáltatást. Tehát ez a szlovén részről történik a hadseregben. A halottak és sebesültek elszállítását egy és három óra között engedélyezik. Belgrádból megérkezett az első segélyszállítmány. A szerb képviselőház elnapolta a mai ülését.? a jugoszláv központi bank úgy döntött, hogy szlovén és horvát bankokon keresztüli hitelnyújtásokat megszünteti. A szlovén és horvát csekkeket Jugoszlávia legnagyobb részén nem fogadják el.

Napirenden kívül még a szovjet csapatkivonással kapcsolatban.

Antall József: A szovjet hadseregkivonással kapcsolatos kérdésekről még kérem Kádár Béla miniszter urat, aki a Kormány képviselője a szovjet–magyar tárgyalásokban, hogy adjon rövid tájékoztatást a kivonulással összefüggésben. Annus Antal kormánymeghatalmazotti megbízatása a szovjet féllel lejárt július 1-jével. Hogy történik a továbbiakban? Mert abban az esetben, ha lejárt, akkor Annus altábornagyot felkérjük, hogy a miniszter úr helyetteseként folytassa tovább a tárgyalásokat, és vegyen részt a kormánydelegációban. De nem tudom, mi történt közben?

(Annus Antal, a honvédelmi tárca közigazgatási államtitkára, volt kormánymeghatalmazott a benyújtott írásos anyagban foglalta össze a végrehajtott feladatokat. A kormánymeghatalmazotti tárgyalásnak célja az volt, hogy úgy fejezzük be a munkát, hogy végső termékként a helyzet lényege számszakilag is bemutatva a követeléseket kölcsönösen írásban – egy közös jegyzőkönyvben az ellenvéleményeket is rögzítve – megfogalmazásra kerüljön. De ez a célkitűzés megbukott, ugyanis a szovjet fél egyoldalúan csak a saját követeléseit akarta ebbe foglalni, ami részünkről nem volt elfogadható. Ezek után csak az a lehetőség maradt, hogy a magyar fél hivatalosan, diplomáciai úton, szóbeli jegyzékben adta át a követeléseit. A csapatkivonás után lényegében egy új helyzet van. A szovjet fél ezt úgy kezeli, hogy nagyjából nulláról kell indítani a kérdés megközelítését, teljesen új alapokra helyezve azt, és a nyitva maradt ügyeknek a zárását is olyan területre terelje, ahol az egyéb más kérdésekkel is összefüggésbe hozhatja ezeket. Az anyag változatokban javaslatot tesz a tárgyaló delegáció vezetésére és a kormánymeghatalmazotti funkció megtartására is.)

Antall József: Van hozzászólás? Én személy szerint nem javaslom a módosítását a kormány miniszteri képviseletét tekintve. Kádár Béla vezette eddig is, és változatlanul Kádár Béla folytassa, megítélésem szerint. Tehát ez azt jelenti, hogy ezt semmiképpen ne a pénzügyminiszter folytassa. A másik pedig, hogy ha pénzügyi elszámolások, vagy egyéb kérdések vannak, akkor a Pénzügyminisztérium képviselteti magát akár államtitkári szinten. De a Kormány miniszteri megbízottja ebben a kérdésben a szovjet–magyar csapatkivonulási kérdéseket illetően mindenképpen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, függetlenül attól, hogy a másik oldalon Katusev, a külgazdasági miniszter ül. Ez egy külön kormánymegbízatás. Megítélésem szerint Annus államtitkár úr változatlanul mindenképpen vegyen részt benne mint a magyar kormánydelegációnak a helyettes vezetője. Az, hogy a kormánymeghatalmazotti rendszert hogy tudjuk fenntartani, az nem csak rajtunk múlik. Mi azt meg tudjuk határozni, hogy a Kormány képviselője és helyettese, és delegációja kikből álljon, de azt, hogy a másik oldalon a Silov van vagy nincs, az más kérdés. Legalábbis én így gondolom. de kérem jelezni, ha nem így van. Én ebből indulnék ki első lépésként. Ehhez kérnék véleményt.

(Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere ezzel egyetért. Megjegyzi, hogy a tárgyalások valószínűleg három szinten fognak folytatódni, változatlanul kormánymeghatalmazotti szinten, majd a külgazdasági miniszterek szintjén, végül az eldöntetlen kérdések fognak miniszterelnöki szintre kerülni.
Többen hozzászólnak, helyeselve a tárgyaló delegáció szintjeit és összetételét.
Kádár Béla összegzi is a véleményeket annyiban, hogy azért, mert ők kivonultak, nem fogunk egy új összetételű csapatot szervezni.)

Antall József: Valóban nem állítunk új csapatot, ezzel is igazoljuk a folytonosságot. Tehát, ha ők visszavonják, akkor újra folytatva találkoznak Kádár miniszter úrral, Annus altábornaggyal. tehát teljesen mindegy nekünk, hogy mit csinálnak, a csapat marad. ez a lényeg, amit egyszer kifejezésre juttatunk. A másik, hogy egzakt adatok alapján – erre vonatkozott a Szitarjan-féle megállapodás – folytatni kell a tárgyalásokat, és ő azt mondta, hogy küldik a szakértőket.

(Annus Antal szerint viszont a szovjet fél, beleértve Aboimov nagykövetet is, korántsem úgy értelmezi ezt, mint ahogy a kormányülésen ez elhangzott most, illetve ahogy a feljegyzésből ez kiderül.)

Antall József: Abban a feljegyzésben, ami a 28-ai Szitarjannal folytatott megbeszélésről készült, a negyedik bekezdés azt mondja, hogy az április 8-ai metodikai megállapodás alapján – figyelemmel a Külügyminisztériumban a szovjet nagykövet úrnak átadott jegyzékre, amely összegezi az elszámolási kérdéseket, miután azt alig akarta Aboimov átvenni, ezért rögzítettük, és átadtuk – a kormánymeghatalmazottak és a szakértők mielőbb végezzék el a pontos számításokat. Egyetértek azzal – mármint én –, hogy amilyen gyorsan csak lehet, Katusevvel és Kádár úrral folytassák le a tárgyalásokat. Ez önmagában hordja azt, hogy első lépcső az, hogy a kormánymeghatalmazottak és a szakértők folytatják a tárgyalásokat. Amennyiben szükséges, mert a szovjet fél nem pontosan érti, akkor én szívesen írok a Pavlovnak egy válaszlevelet, amiben ezt pontokba foglalva rögzítjük a Szitarjan miniszterelnökhelyettessel való tárgyalás alapján. Tehát akkor ne vitatkozzunk, vagy ne beszéljünk fölöslegesen ezekről. Első lépés: a kormánymeghatalmazottak és a szakértők működésének a folytatásában állapodtunk meg, én így értelmezem a saját, akkori álláspontunkat, és ezt rögzíti a feljegyzés. Tehát ezt mondtuk a Szitarjannak is, és ő ezzel egyetértett. Sőt kibővítve azzal, hogy egzakt elszámolás nélkül nincs miről tárgyalni, tehát nincs politikai tárgyalási lehetőség, és a politikai tárgyalásnak három fokozata van. Ez a feljegyzésből világos. Az első: hogy szakértők tárgyalnak, és ez kormánymeghatalmazotti szinten történik. A második: a Kormány részéről Kádár Béla, és ha beállna a teljes csőd, akkor természetesen még kormányközi tárgyalásra is sor kerülhet. Ez volt a megállapodás. Ha itt félreértés van, akkor meg kell fontolni, hogy mi a további eljárási mód. az semmit sem jelent, hogy Aboimov nagykövet megpróbál más értelmezést adni, vagy Szitarjan, egy orosz és egy örmény, ez teljesen mindegy, úgyhogy itt nincs miről beszélni. Tehát én nem látom a problémát ebben, mert ebben teljes világossággal megállapodtunk velük, és nekünk ehhez kell tartanunk magunkat. Van még? Tessék!

(Kádár Béla ezzel egyetért. Szerinte az, hogy az Aboimov utólag a Külügyminisztérium egyik tisztviselőjének megpróbálja a szája íze szerint tolmácsolni, ezt nem kell komolyan venni.)

Antall József: hasonlóan azt a tényt sem kell komolyan venni, hogy a köztársasági elnök a Kormánnyal való egyeztetés nélkül írt a szovjet köztársasági elnöknek egy farokcsóváló köszönő levelet a kivonulásért. Arra válaszolt a szovjet köztársasági elnök egy levélben, amiben nyilván bölcs tanácsadói javaslatára kiegészítést fűzött, az igazságosság jegyében. Ez bennünket semmire nem kötelez, királyok közti levelezésnek fogjuk föl.

(Kádár Béla megjegyzi, hogy ebből egyértelműen következik, hogy a feladatok végrehajtásának időpontjáig a kormánymeghatalmazott működteti a rendszert.)

Antall József: Hát ez természetes. Még azt is mondtuk, hogy küldjenek – nem küldtek eddig – környezetvédelmi szakembereket. Erre jegyezte meg a Szitarjan, ha kell, akkor küld 2500-at, mire Kádár úr azt mondta, hogy az már majdnem egy dandár, annyit ne küldjenek. Ennyire konkrét volt a tárgyalás. Szerencsére nem egyedül és nem négyszemközt folytak a tárgyalások, úgyhogy nem merülhet fel probléma. Akkor tudjuk így rögzíteni?

(Jeszenszky Géza megköszöni a tisztázást, mert ténylegesen különböző látásmódokból következően különböző megfogalmazások voltak, és ezért fontos a Kormány részéről mindenképpen megerősíteni azt, hogy hogyan tovább.)

Antall József: Én ezt a Gorbacsov-levelet, amit nyilván nem lehet figyelmen kívül hagyni, de ezt egy ilyen morális szándéknyilatkozatnak tekintem, amivel egyetértünk, hogy igazságosan kell megoldani, de ez nem jelenti azt, hogy ettől eltérünk. Tehát akkor hozzunk egy olyan határozatot, az első pontban azt, hogy a kormánymeghatalmazott irányítja a tárcaközi és a szakértői tárgyalásokat. A szovjet fél hasonló mandátummal rendelkező – erre hívjuk föl a figyelmet – tárgyalópartnert küldjön. Ahogy elkészül az anyag, és áttanulmányozták a környezetvédelmi anyagot, akkor kerülhet sor a második lépcsőre, természetszerűleg a miniszter által vezetett magyar delegáció részvételével. Erre utaltam az előbb, éppen a folytonosság miatt, ennek változatlanul tagja, még akkor is, ha befejezik a jegyzőkönyvet, a korábbi kormánymeghatalmazott. Most jövő időben beszélek. A harmadik menet meg csak akkor kezdődik, amikor lezárulnak a tárgyalások. Akkor lehet még egy harmadik lépcsőt bevetni. Na most a kérdés az, célszerű-e ehhez egy levelet írni, vagy megismételni egy összegezést a szovjet fél részére.

(Annus Antal szerint ezt a Külügyminisztérium megfelelő formában megteszi.)

Antall József: Bármelyik formában. A Pénzügyminisztérium természetszerűleg képviselteti magát szükség szerint részben a tárcaközin, részben később pedig a delegációban, a Kormány részéről. Ez is benne van a feljegyzésben, hogy a kormányzat részéről, amikor miniszteri szintű tárgyalások vannak, egy személy képviseli miniszteri szinten a Kormányt. Ehhez kell alkalmazkodni, mert láthatólag a szovjet fél manőverezési lehetőséget lát a köztársasági elnöktől a különböző miniszteri megnyilvánulásokig. Akkor így elfogadható? Kérem akkor Somogyi államtitkárral közölni, és természetesen a Somogyi államtitkárnak azt is jelezni, hogy a moszkvai magyar nagykövet is csak eszerint járhat el, és erre terjed ki a felhatalmazás. Köszönöm szépen.

Napirenden kívül ismét a jugoszláv helyzettel kapcsolatban.

(Jeszenszky Géza külügyminiszter elmondja, hogy a jugoszláv hadsereg kikerült a politikai, kormányzati, állami ellenőrzés alól, és magas harckészültségi állapotban van. Viszont, ha folytatódik a jugoszláv hadsereg szétesése, könnyen előfordulhat, hogy polgári fegyveres csoportok, például a csetnikek? lépnek akcióba. Ebben a helyzetben nekünk nagyon visszafogott, semmiféle provokációra okot nem adó magatartást kell tanúsítanunk, ami különösen érvényes a Magyar Honvédségre. Eddig két vadászgép sértette meg a légterünket, de mire az elfogó gépek felszálltak, elhagyták az ország légterét.)

Antall József: Ezzel kapcsolatban tiltakoztunk?

(Jeszenszky Géza szerint nem, vagy legalábbis nem tud róla.)

Antall József: Hogyha ez bekövetkezett, azonnal tiltakozni kell. Amennyiben ez egy rögzített dolog, akkor tiltakozni kell, ez nagyon fontos. Akkor kérem a Külügyminisztériumot, hogy azonnal tegye meg a tiltakozást. Egyébként a francia külügyminiszter javasolja a legújabb jelentés szerint az Európai Közösség Miniszteri Tanácsának a sürgős, rendkívüli összehívását. A francia kormány legszögezi álláspontját, hogy alapvető elvnek tekinti az egyes államok integritásának fenntartását, másrészt viszont elismeri a népek önrendelkezési jogát. Egyik elv megtartása sem vezethet erőszakos cselekményekhez, nem indok fegyveres akciók kirobbantására. Elméletileg szép, de mindenesetre itt a sorrend, a lényeg mindig a népek önrendelkezési joga. Mindenesetre, ha a határsértések rögzíthetők a légierő részéről, ezt feltétlenül helyes lenne nyilvánosságra hozni. Tessék, Gálszécsy!

(Gálszécsy András tárca nélküli miniszter egyetért azzal, hogy mielőbb közöljük a tiltakozásunkat a jugoszlávok felé, azonban szerinte ezzel a hírrel a magyar társadalmat nem kellene izgatni.)

Antall József: Az a kérdés, hogy bizonyítható-e vagy sem. Le tudják-e tagadni vagy nem?

(Jeszenszky Géza szerint ez a magyar légvédelem lokátorain is rögzítetten, dokumentáltan bekövetkezett. Ezt nem lehet megkérdőjelezni.)

Antall József: Akkor jelezni kell, és ha nem fogadják el, rendelkezésre tudjuk bocsátani a bizonyítékot a nemzetközi jogszabályok szerint.

(Több hozzászólást követően.)

Antall József: Köszönöm. Azt hiszem, hogy ezt lezárjuk. Még egy kérdés van, tekintettel arra, hogy egyre inkább úgy tűnik, hogy azért itt naprakész állapotban kell lennünk. A következő kérdést teszem föl, mégpedig az érintett honvédelmi miniszternek, belügyminiszternek. A külügyminiszternek is feltenném, de ő közben elment telefonálni a nyugati kormánymegbízottakkal. Az a kérdésem, hogy egy információs központot, nem nagy létszámú, csak egy ilyen értékelő információs csoportot itt hogyan lehetne pillanatokon belül megszervezni. Tehát belügy, honvédelem, nemzetbiztonság, külügy. Az lehetetlen állapot, ezt nem akarom még csak részletezni sem, hogy én szombaton – nem mintha ez nagy dolog lenne, de – a megszerzett telefonszám alapján hívtam ugye föl a Markovićot, és folytattam vele a beszélgetést, amit a sajtó is hozott.? Tehát, azért mondjuk nem ez a kisipari módszer a helyes, amivel egy ilyen ügyet kezelni kell, hogy az információt a saját magam csatornáin keresztül én szerzem be szombat-vasárnap ahhoz, hogy egy ilyen kérdésben informált legyek, mielőtt elindulok a Varsói Szerződés feloszlatásának az aláírására.? szóval nem ez a helyes megoldás. Erre az információs csoportra azért van szükség, hogy akár szombat-vasárnap, akármikor, naponta a híranyag befusson. A Távirati Irodába bemenő híreknek itt összpontosulni kell, és ezt az érdekelt miniszterek is kapják meg folyamatosan, ameddig ez a krízis tart. Lehet, hogy itt egy óra alatt intézkedni kell.

(Für Lajos honvédelmi miniszter egyetért azzal, hogy létre kell hozni egy ilyen testületet. Ehhez a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Nemzetbiztonsági Hivatal adjon egy-egy embert, és esetleg szükség szerint a két katonai, a felderítő és az elhárítószervezet is. De ezt valakinek össze kell fogni a Miniszterelnökségen belül.)

Antall József: Még egyet szeretnék mondani. A régi magyar hadseregben a közlekedés volt az egyik ilyen fontos terület, Kéri Kálmán ezzel foglalkozott. Közlekedés, hírszerzés stb. Tehát ennek a csapatnak tájékozottnak kell lenni, és a híranyagot itt értékelni kell a Honvédelmi Minisztérium által adott anyagnak tartalmaznia kell szükségszerűen a hozzá tartozó két titkosszolgálat és a hadsereg-parancsnokság információit is, tehát a Honvédelmi Minisztérium említésekor ezeket a szervezeteket is értjük. A belügynél automatikusan értjük természetesen a Határőrséget is, és a nemzetbiztonságnál pedig a Nemzetbiztonsági és az Információs Hivatalt, továbbá a közlekedés saját rendelkezésre álló információs bázisát. Itt meg kell szervezve legyen egy helyiség, és ennek nemcsak mostanra kell vonatkozni. Ez egy jó eset arra, hogy most a jugoszláv ügyre hivatkozva hozzuk ezt létre, de egy ilyen folyamatos információs rendszerre amúgy is szükség van. Lehetetlen dolog, hogy én ne tudhassam meg, ha idetelefonálok, bárhol is vagyok az országban, hogy ne tudja a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, hogy mi történik. És természetesen a köztársasági elnököt is tájékoztatjuk. Ehhez ezt itt kellene összehozni, ez itt működjék. Akkor én Forrai Istvánt megbíznám, hogy itt a Kabinetiroda főnöke helyetteseként lássa el ennek a koordinálását. Ezzel külön megvan most bízva, hogy akkor kérem az adott minisztereket, hogy adják meg azok nevét, akikkel a kapcsolatot fölveheti. Hogyan lehet ezt technikailag megoldani? Talán Annus altábornagy tudná a legjobban megmondani, hogy ma hogyan lehetne ezt itt megszervezni a legjobban.

(Annus Antal, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára szerint miután megvan a döntés, hozzálátnak, és ennek már órákon belül működnie kell.
Boross Péter belügyminiszter megjegyzi, hogy már fél öt van.)

Antall József: Na és, ha közben tör ki valami? Nem tudunk várni holnapig. Ezt a HM-nek meg kell tudni csinálni.

(Aggódó kérdésre a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter is megnyugtatólag elmondja, hogy minden eshetőségre a felkészülés természetesen már megtörtént.)

Antall József: Szóval minden felkészülés az első menetben megvan. Külön-külön mindegyik működik. Tehát csak egy dolog hiányzik, az, hogy erről az információk ide nem jönnek be, itt nem kerül értékelésre. Tehát itt óránként meg kellene születni annak a jelentésnek, hogy meg nem erősített hírek és az ellenőrzött hírek szerint ez és ez a szituáció, most ez várható, a külügy milyen lépéseket tesz.

(Surján László népjóléti miniszter megjegyzi, hogy akkor ez nem a Nemzetbiztonsági Kabinetre vonatkozó szűk rendszer, hanem ilyen helyzetben a kormánytagok szintjére kiterjedő rendszer.)

Antall József: Ez egy tájékoztatást ad arról, hogy jelen pillanatban mi a helyzet. Ehhez az szükséges – mivel kicsi a stáb a Miniszterelnökségen –, hogy itt ehhez egy folyamatos ügyeleti rendszer jöjjön létre. Magyarul ehhez emberre is szükség van, egy csapatnak az összeállítására, akik ügyeletesi rendszerben éjjel-nappal itt megszervezik ezt a szolgálatot. Ennek egy első fokozatát életbe is kell léptetni. Bevallom, szombaton legalább nyolc telefont bonyolítottam le, senkit nem találtam otthon, akiket kerestem, szükségszerűen, mert hétvége volt, ezért ez érthető, és nem is szemrehányásképpen mondom. Csak jöttek a különböző ál- és egyéb hírek, és arra jutottam végül is, hogy a Markovićot fel kell hívni, ugyanis a külüggyel sem tudtam akkor még beszélni. de ez egyébként normális esetben nem megy így. Kérem akkor az érdekelteket, hogy támogassák ezt a megoldást! Még annyit ehhez a témához, hogy az egészségügy egyébként nyilván fel van készülve akár menekültekre, akár sebesültekre. Mi ezt nem verjük nagy dobra, mint az osztrákok vagy egyebek, de nem hiszem, hogy alacsonyabb szintű nálunk jelen pillanatban a felkészülés, mint akár Ausztriában, csak ott mondjuk az erről szóló hírnek van egy ilyen belpolitikai oka. Akkor innentől kezdve te (ez Forrai Istvánnak szól) szervezed, és mindig legyen meghatározott személy, akit bármikor lehessen telefonon hívni, tőle érdeklődni stb., hogy mi az az információ, amit általában ki lehet adni. Magyarul, hogy lőnek, folyik a harc, ezt meg lehet kérdezni, de persze vannak olyan információk, amiket esetleg nem adnak ki.

(Annus Antal felhívja a Kormány figyelmét arra, hogy az Országgyűlési döntése nélkül a Magyar Honvédséget alkalmazni, tehát szervezetszerű alakulatokat rendszeresített fegyverzettel és az alaprendeltetésének megfelelően, nincs lehetőség. Miután előfordulhat, hogy egyes alakulatokat a rendszeresített fegyverzetükkel kell alkalmazni az átcsapások vagy egyebek elhárítása érdekében, ezért célszerűnek látszik pontosítani azt is, hogy kik azok a személyek, akik az Alkotmány szerint az Országgyűlés akadályoztatásának a tényét együttesen megállapíthatják, és magukra vállalhatják a megfelelő döntés felelősségét. Célszerű lenne az is, hogy mindig tudott legyen, hogy e személyek hol tartózkodnak.)

Antall József: Ezek a személyek a köztársasági elnök, a házelnök, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök. Azt hiszem, az Alkotmánybíróság elnöke most nincs itthon. Az Alkotmány hogyan intézkedik, ha nincs, akkor a három dönthet?

(Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára megjegyzi, hogy az Alkotmány erről nem intézkedik.
Annus Antal szerint amennyiben a Határőrség erői esetleg nem elegendőek a védelemre, akkor a Határőrség megerősítésére az Országgyűlés döntése nélkül is lehet intézkedni. Ez azt jelenti, hogy nem, mint szervezetszerű alegységet és szervezetszerű fegyvernemet mint gyalogos erőt a határőrség megerősítésére lehet használni.)

Antall József: A határőrség számára egy ilyen megerősítéshez talán elég a kormánydöntés. Vagy a parlament akadályoztatásának a tényét kell megállapítani? Én nem tudom, hogy védelmi jelleggel, egy betörő alakulat esetén kell-e ezt a tényt megállapítani? Ha nem mi lépjük át a határt, hanem arról van szó, hogy ha belép 15 csetnik, akkor szerintem lőhetnek a magyar katonák, vagy nem?

(Boross Péter belügyminiszter megnyugtatásul közli, hogy erre a célra a határőrség tulajdonképpen megfelelően felkészült. Abban az esetben, ha teljesen váratlanul ennél nagyobb erő tör be, akkor pedig nem kell kivárni semmiféle alkotmányos döntést, a hadseregnek azonnal működésbe kell lépni, és az alkotmányos lépés majd megtörténik akkor, amikor megtörténik. Ha katonai betörés történik, ami katonainak minősíthető, akkor a hadseregparancsnoknak azonnal reagálni kell, megfelelő arányos tűzerővel és alakulatokkal. Nagyon lényeges, hogy nem előfeltétele az alkotmányos döntés egy ilyennek, hanem esküből adódó kötelezettség.)

Antall József: Végeredményben ez ugyanaz, hogy a repülők fel voltak készítve, nem? Ez ugyanaz. Berepült a két gép, és ha még beljebb repültek volna, az elfogó vadászok felszálltak volna, nem?

(Valaki megjegyzi, hogy nem kértek volna előzetesen ehhez engedélyt.
Többen még hozzászólnak, ugyanis vita alakul ki arról, hogy ha reguláris csapatok törnek be az országba, akkor a Honvédség csak akkor veheti-e fel a harcot velük, ha erre az Országgyűlés, vagy annak akadályoztatása esetén a négy közjogi méltóság megadja az engedélyt.
Boross Péter változatlanul azon a véleményen van, hogy támadás esetén a hadseregnek kötelessége azonnal harcba szállnia, ha van engedély, ha nincs, amit viszont többen vitatnak.
Surján László népjóléti miniszter reményét fejezi ki amiatt, hogy ne kelljen holnapra összehívni az Országgyűlés zárt ülését az események miatt.)

Antall József: Nem kell, a következő miatt. Az Alkotmány azt mondja: ha az Országgyűlés a döntések meghozatalában akadályoztatva van, a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére. Az Országgyűlés a döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik. Tehát ez azt jelenti, hogy bármilyen esetben. A harmadik. Az akadályoztatás tényét, tehát hogy indokolt-e, az akadályoztatás tényét megállapítani, továbbá a hadiállapot, rendkívüli állapot, a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen állapítja meg. Utána az van, hogy a szükségállapot kihirdetésekor az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a fegyveres erők alkalmazásáról. Szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést, és ezalatt ülésezik folyamatosan a Honvédelmi Bizottság, illetve ugye van ez a Honvédelmi Tanács, aminek a tagjai a köztársasági elnök, a Kormány tagjai, a hadseregparancsnok és a vezérkari főnök. Tehát tulajdonképpen itt az első lépés az, hogy ha támadás ér egy országot, akkor egyikre sincs idő, ott érvényesül a katona parancsa, hogy a haza védelme szent kötelessége.

(Boross Péter megjegyzi, hogy ez benne van az Alkotmányban.)

Antall József: Ez az első pont, hogy megvédeni. De abban a pillanatban, amikor ez bekövetkezik, azért kell az információs központ, hogy dönteni lehessen erről. Tehát itt legfeljebb arról van szó, hogy a négy ember valóban folyamatosan elérhető legyen kritikus időszakban. Például én elérhető vagyok mindig. Tehát inkább arról van szó, hogy az államfőt is és a házelnököt is el lehet-e érni. Nem tudom, az Alkotmánybíróság elnökének akadályoztatása esetén mi van? Ha nincs, vagyis akadályoztatva van, hát akkor automatikusan nélküle történik a döntés.

(Boross Péter felveti, hogy a rendkívüli állapot, a szükségállapot kinyilvánítása előtt hadüzenetre, vagy háborús állapot megállapítására van-e szükség? Ez nem azonos azzal, hogy a katonának kötelessége megvédeni a határt, és szétlőni, aki azon át támad. Ez két különféle dolog. Tart egy hétig a határvillongás, és még mindig nincs se hadüzenet, se hadiállapot. Számtalan ilyen eset volt már.
Pungor Ernő tárca nélküli miniszter szerint azon dől el az egész, hogy ki parancsol a hadseregnek. Hogyha a hadseregnek a miniszterelnök parancsol, akkor a miniszterelnök úrnak jogában van kiadni a parancsot. De ha az államfő parancsol, akkor az államfőnek van jogában parancsolni.)

Antall József: Hadseregparancsnok van, főparancsnok. Én azt hiszem, hogy a honvédelmi miniszter urat felkérjük, hogy akkor azért egy miniszteri értekezlet keretében, a hadseregparancsnokot, vezérkari főnököt is meghívva ezeket azért tisztázzák, nehogy ebből egyáltalán probléma lehessen. A másik dolog pedig, hogy a határőrség megerősítésére és alárendelésére vonatkozóan, gondolom, megvannak a tervek!

(Boross Péter kijelenti, hogy minden program, terv megvan.
Pungor Ernő szerint igaza volt a japán miniszterelnöknek, amikor azt mondta, hogy azért megy jobban Japán gazdasága, mint az amerikai, mert kétszázszor kevesebb jogászt képeznek Japánban.)

Antall József: Hát köszönöm akkor. akkor megkérem Forrai Istvánt ennek a lebonyolítására, hogy ez megszülessék. Ebben a Távirati Iroda és minden legyen benne. Utána, adunk egy számot minden miniszternek, amin elérhető az információs központ.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 634-646. oldalán megjelent szövege)