1990. év

Antall József: Most van még egy kérdés, amit szeretnék bejelenteni. Most már bemondták hivatalosan a moszkvai utunkat, ami szerint a Gorbacsovék meghívására Moszkvába kell mennünk 6-án. A magyar küldöttségben – kénytelen vagyok ebben a sorrendben így mondani – Göncz Árpád, én, továbbá Für Lajos megyünk, valamint a külügyi államtitkár, Somogyi.? Tekintettel arra, hogy ha az egyeztetések túlterjednek a politikai tárgyaláson, akkor kérem, hogy a Külügyminisztérium vegye figyelmébe Matolcsy Györgyöt is, akinek bár gyermekei vannak, de ő is velem jön Moszkvába. Hogyha túlterjed az eredeti témán a kormánytárgyalás a gazdaságpolitika kérdésekre is, gazdasági szakembernek is kell velünk lenni. Az természetes.

(Felmerül, hogy a delegációban jó lenne katona is.)

Antall József: Hát ezt tisztázni kell. A vezérkari főnököt vigyük, és az Annust is esetleg vigyük, mert ha túlterjed a puszta meghallgatáson, amire hívtak bennünket, akkor szükség lehet rájuk is. Már bemondta a rádió azt is, hogy mi a kormányprogramhoz tartjuk magunkat, tehát a Varsói Paktumból való kilépés stb. Pontos felmérést kérünk, a Külügyminisztérium állítsa össze ennek a programját. Somogyi ennek szakértője, ő fogja össze, de kérem, hogy gazdasági szempontból is, és a katonák szempontjából is. Tehát szakértői szinten mi külügyi, gazdasági és katonai szakértéssel menjünk ebben az esetben. Kérem akkor a Gazdasági Kabinetet, hogy ezt segítse elő, és Matolcsy György lesz akkor a gazdasági szakember.

(Miután a szovjet fél felkínálta a lehetőséget egy másnapi kétoldalú tanácskozásra, Jeszenszky Géza megkérdezi, hogy ezt elfogadjuk, vagy nem. Ha nem fogadjuk el, akkor három hónapon belül nem nagyon volna lehetőség új tanácskozásra.)

Antall József: Elfogadjuk, mert megsértődnek. Ezért is kértem azt, hogy gazdasági szempontból is dolgozzák ki mindazt, ami elhangzott. Akkor kérdezem a Minisztertanácsot, egyetért, hogy egy: elmegyünk, kettő: más naphoz csatoljuk. Nekem nem volt szándékom először odamenni, szóval ezért is igyekeztem, és fogadtam is el a legrosszabb körülmények közt is a berlini találkozást, mert nem kívántam sorrendiségben ott kezdeni. De akkor itt most részt veszünk, és előadjuk a Varsói Paktumban ismert programunkat, továbbá a hadseregkivonásban felkészülve a gazdaságpolitikában. Van-e ehhez bárkinek kiegészítése, javaslata? Van bárkinek ellentétes véleménye? Kimondhatom akkor a Minisztertanács egyetértését? Köszönöm. El kell mondanom, hogy Kohl kancellár maga is erre kért, hogy menjünk el. Nem kívánnak nehézségeket okozni Gorbacsovnak egy távolmaradással. Maiziére keletnémet miniszterelnökkel is külön beszélt négyszemközt. Ő azt mondta, hogy ők is elmennek, nem fognak távol maradni. Őrájuk számíthatunk annyiban, hogy más indokolással azt fogják mondani, hogy semmit nem írnak alá, mert a német egységtárgyalások miatt nincsenek abban a helyzetben, hogy aláírjanak bármilyen megállapodást, ezért ők tartózkodók lesznek, meghallgatják. Mi pedig arra fogunk hivatkozni, hogy az Országgyűlés most tanulmányozza, tehát nem vagyunk még döntésképes állapotban. Tehát mindent meghallgatunk, elmondjuk szándékainkat, de bennünket az Országgyűlés állásfoglalása köt. Úgyhogy tulajdonképpen ezért ez a halasztás egy bizonyos előnyös pozíciót jelent számunkra. Ennyit akkor. A többit, az egészet akkor Somogyi szervezze.

(Jeszenszky Géza bejelenti, hogy hétfőn este Koppenhágába megy az emberi jogi dimenzióról folytatott konferencia kezdetére, ahol felszólal. Szerdán Párizsba megy át, ahol pedig csütörtökön a Nyugat-európai Unió közgyűlésén szólal föl, és pénteken Brüsszelben pedig aláírja a Közös Piaccal a magyarországi közös piaci képviselet felállításáról szóló jegyzőkönyvet. Így megússza a moszkvai látogatást. Még megjegyzi, hogy eddig sem volt soha a Szovjetunióban, mindig megúszta.)

Antall József: Ezt nagyon rosszul teszed.

Tájékoztatás a miniszterelnök 1990. június 20-i németországi látogatásáról.

Antall József: Még egyszer szeretném elmondani, hogy június 20-án németországi látogatásra megyek, Kohl kancellárhoz és a baden-württembergi és a bajor miniszterelnökhöz, egymás után három helyre.? Mind a három, a Kohl és a két tartományi miniszterelnök, valamennyien azt kérték, hogy konkrét programot, konkrét kívánságlistát vigyünk. Globálisan kérném a Gazdasági Kabinetet, hogy koordinálja a gazdasági vonatkozású kérésünket, mindazt, amit konkrétan kérhetünk. Ez vonatkozik munkaügyi, akár foglalkoztatási, menedzserképzés, konkrétan, ilyen kiképzési vonatkozásban, vagy közoktatásügyi téren. Rendőrök kiképzésére is vállalkoznak. Nem zárkóznak el érintőlegesen attól sem, hogy katonák, vezérkari tisztek egy rövid időt eltölthessenek csapatnál, valamint a külügyi szolgálatban, külügyi vonatkozásban esetleges tapasztalatokat átadjanak. Polgármestereknél hajlandók fiatal tisztviselőket beosztani polgármesteri hivatalokba és ott működtetni. Ezenkívül a konkrét anyagi, egyéb igényeket kérik, tehát egy pontos, átfogó programot valamennyi tárcától lehet kérni. Elképzelhető például még közlekedési, vasutas tiszti tapasztalatcsere is. Tehát egy pontos, átfogó programot kellene német nyelven átnyújtani. Az lenne a kérésem, hogy a Gazdasági Kabinet állítson össze egy ilyen programcsomagot, amibe külön azért kerüljön bele a gazdaságtól eltérő honvédelmi és a közoktatásügyi program is. Tehát egy ilyen átfogó programot kérek.

(Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter megkérdezi, hogy lehet-e kérni anyagi támogatást kutatási projektekhez is?)

Antall József: Lehet. Az nem biztos, hogy megkapjuk, de kérni lehet. Az volt a cél, azt mondták, hogy összegezzük egyszer azt, hogy ténylegesen mit akarunk. Ez volt az egyik, amit szerettem volna elmondani. Úgyhogy Matolcsy Györgyöt kérem meg, hogy őhozzá kerüljön minden kérelem, és az egészet fogja össze függetlenül a Gazdasági Kabinettől, amelytől szintén átveszi az ott kialakított programot, kérelmeket, amelyek nem csak külgazdasági kapcsolatokra vonatkoznak. Ez lehet menedzserképző, teljesen mindegy, hogy most melyik felosztásban csináljuk. A külgazdaságiban a külügyminiszter is benne van, de nincs benne a közlekedési. Tehát itt az lenne a cél, hogy a Gazdasági Kabinet állítsa össze a gazdasági részét.

(Jeszenszky Géza megjegyzi, hogy olyat hallott, hogy egy több száz oldalas jegyzéket állított össze ilyenekről a Németh-kormány. Tud-e erről valaki?
Kiss Elemér, a Minisztertanács Hivatalának volt elnöke elmondja, hogy a 24-ek, illetőleg a tizenkettő számára egy ilyen csomag ment. Mást nem tud. Lehet, hogy más is készült, de erről nem tud.)

Antall József: Hát ez tavaly ősszel készült, amikor az Andriessen itt volt. Akkor ez mind tavalyi program. Akkor egy másik, felhívom a figyelmet, az izraeli kormány hajlandó lenne fiatal parasztokat fogadni. Mind a Kisgazdapártnak, mind az MDF-nek, mind a Kereszténydemokrata Néppártnak össze kellene állítani egy-egy ilyen csapatot, de ezt a Kormánynak kellene koordinálni. Elképzelhető, hogy három
hónapra kibucokban? helyeznék el őket, olyan kibucokban, ahol magyarul beszélő, magyarul tudó zsidók vannak, kivándoroltak. Olyan kibucokban fogadnák őket, ahol magas zöldség-, magas agrártechnika van. Ezt érdemes lenne kihasználni, ezt meg kellene szervezni. Az a kérdésem, hogy ezt koordinálná-e a földművelésügyi tárca?

(Nagy Ferenc József természetesen vállalja.)

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 470-473. oldalán megjelent szövege)