1993. év

(Becker Pál, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára ismerteti az anyagot, ami nem éppen vigasztaló. Az export az előző negyedévhez viszonyítva 27 százalékos visszaesést mutat. Az import nem csökkent, és az ipari termelés növekedett ugyan, az utolsó öt hónapban közel egy százalékkal volt magasabb a tavalyinál, ez főleg a feldolgozóiparra jellemző. Az élelmiszeripar viszont 11 százalékkal maradt el a tavalyi hasonló időszaktól. A lakosság pénzjövedelmének növekedési üteme is mérséklődött. Az állami költségvetés hiánya az első fél év végén mintegy 119 milliárd forint. A munkanélküliek számának csökkenése viszont tovább folytatódik.
A hozzászólók közül többen megkérdőjelezik a gazdasági statisztikai adatok megbízhatóságát, mert a Statisztikai Hivatal sem mér mindent a gazdaság területén, számaik csak a 20 főnél több személyt alkalmazó szervezetek adatain alapulnak, ezért szerintük sokkal rosszabb képet mutatnak, mint ami a valóság. Ezért azt javasolják, hogy egy átpolitizált anyag menjen ki, nem pedig ez a rossz értelemben vett objektivitásra törekvés, mert semmi alap nincs objektívnek hinni ezeket az adatokat.
Pungor Ernő tárca nélküli miniszter nyomatékosan felhívja arra a figyelmet, hogy a Statisztikai Hivatal változatlanul szocialista felmérési rendszert használ, így például a kisvállalkozásokat egyáltalán nem méri.)

Antall József: Megragadom az alkalmat, nem azért, hogy aláhúzzam Pungor miniszter úr állásfoglalásának a jelentőségét, hanem gratulálok a kormányülésen, hogy a brit királyi, tulajdonképpen a Royal Society Brit Királyi Tudományos Akadémia? 52. tiszteletbeli tagjává megválasztották. (Taps) Gratulálok, igen nagy dolog, és azt hiszem, hogy ezen a helyen kell elmondani, ez nem súlyosbítja, és nem gyengíti az állásfoglalását. Köszönöm szépen! Még annyit szeretnék ehhez hozzáfűzni, hogy semmiféle olyan manipulációba nyilván nem kívánhatunk belemenni, ami bármilyen szempontból módosít, hamisít. De a hamisításnak az is egy formája, ha csak egyoldalúan mutatjuk be az adatokat. Ez az egyik. A másik, a Kormány, az nem egy tudományos kutatóintézet, amelyiknek az a dolga, hogy lehetőleg sarkosított, negatív álláspontot közöljön a publikummal, hanem az a feladata, hogy mind külföld, mind belföld felé inspirálólag hassék, hasson a magyar gazdaságra és a pozitív fejlődési folyamatokra. Hangsúlyozom, valós alapokon. Olyan kormány még nem született, amelyik a saját maga kárára negatívan mutatja be a dolgokat. Miután itt túl sok a tudományos kutató a Kormányban, három év óta kell küzdeni a kormányzati szféra alatt, hogy ne csak analizáljanak, hanem vonjanak le operatív, iránymutató politikai következtetéseket. Ezt tehát szeretném hangsúlyozni, hogy csak valós alapokon, de azért politikáról van szó. Másik dolog, ami ehhez tartozik, hogy a Statisztikai Hivatallal ugyancsak három éve küszködünk, mert egyszerűen nem képes a Statisztikai Hivatal áttérni valóban egy olyan rendszerre, ami megfelel egy piacgazdaságnak, nem képes a kis tulajdoni és egyéb rendszereket is számba venni, nem volt képes becslési rendszerre. A Kormánytól függetlenül működik, annak ellenére, hogy a Miniszterelnökség alá van szervezetileg Keleti Károly óta besorolva. Ha úgy tetszik, ezt ennek ellenére csak figyelemmel kísérhetjük, és csak kérhetünk. A következő: nem lehet különbség a gazdaságról szóló adatok között. Azért van Gazdasági Kabinet, hogy pénzügy, külgazdasági, Statisztikai Hivatal vagy Nemzeti Bank, amelyik szintén független ugyan, hogy az ezektől származó információkat, adatokat koordinálja, egységesítse. De az nem lehet, hogy ezek a szervezetek, intézmények a magyar gazdaság egészét érintő kérdésekben ellentétes, zavaró elemzéseket és zavaró következtetéseket adjanak ki. Ezért van a Gazdasági Kabinet miniszteri szinten, szakértői szinten, hogy ez mindenkor egységes kormányálláspontként születhessék meg. Nincs joga tárcának kormányzati szemponttal szemben önmaga speciális érdekeit menteni, vagy önmaga speciális érdekeit elkülönítve bemutatni. ami kormánydöntés, kormányhatározat, azzal ellentétes szöveg nem hangozhat el. Ezért ezt kérem kormányzati szinten mindenkor összeegyeztetni. Felvetem azt a kérdést, éppen a Statisztikai Hivatallal kapcsolatos problémák miatt, hogy a szervezetének megtartása mellett nem lenne célszerű Pungor miniszter urat mint nem egyes gazdasági tárcákat felügyelő, kérdezni kiválóan tudó, műszaki érdeklődésű emberként felkérni külön kormánymegbízatással, hogy a Statisztikai Hivatalt ilyen szempontból, kormányzati szempontból bizonyos értelemben felügyelje? Ennek kormányzati leírását majd Kajdi államtitkár úr jogilag megfogalmazza. Egyetértene-e a Kormány azzal, hogy Pungor miniszter úr a Statisztikai Hivatal modern metodikai és összkormányzati szempontokból való érvényesítése érdekében legalább a kérdésfeltevések erejéig egy ilyen megbízatást kapjon? Jelenleg nincs felügyelő minisztere a Statisztikai Hivatalnak. Tessék? Na most, abban az esetben, ha ez megtörténne, ezzel Pungor miniszter úrnak is adnánk egy újabb inspirációs indíttatást az angol akadémiai megbízatás mellé, és érezné azt a Statisztikai Hivatal, hogy valaki kellemetlenkedik. Tudniillik, nem akarom, hogy Kádár Béla legyen a felügyelő miniszter, vagy nem akarom, hogy a pénzügyminiszter, mert abban a pillanatban a Statisztikai Hivatal úgy ítéli meg, hogy őt manipulálja az egyik gazdasági tárca.

(Pungor Ernő felveti, hogy ezt a feladatot, miért nem inkább a Tudománypolitikai Bizottság elnöke, Mádl Ferenc kapja?)

Antall József: Ez nem tudománypolitikai kérdés, ráadásul ez tárca nélküli miniszterként sokkal egyszerűbb, mert miniszterelnökségi fejezetben működő tárca nélküli miniszter csinálja. Ettől függetlenül még azt megfontolás tárgyává tehetjük, hogy a Statisztikai Hivatallal kapcsolatos kérdések összehangolására a Gazdasági Kabinetben vagy más formában egy ilyen kisebb egyeztető csoportot létrehozunk, és ebbe a Nemzeti Bankot is bevonnánk. Sajnos ez egy hosszú, több év óta tartó és megoldatlan kérdés.

(Jeszenszky Géza külügyminiszter veti fel, hogy Kádár Béla hozzászólásában szerepelt a külképviseleti, kereskedelmi képviseletek számának korlátozása. Javasolja, hogy a Kormány erről kérjen egy jelentést.)

Antall József: Erre annyit szeretnék csak mondani, hogy Kádár miniszter urat már felkértük erre, hogy adjon erről egy tájékoztatót. Egyébként én nem láttam nagyon markánsan ezt az elmúlt időszakban soha megjelenni, mindig csak érintőlegesen. Az egyik probléma e kapcsán az, hogy előre nem lehet tudni, hogy a külkereskedelmünk esetében mikor jelentkezik a fogadó ország, vagyis a partnerországban bekövetkezett súlyos válság, tehát a partnerországnál a vásárlóerőnek csökkenése, vagy a partnerországnak a visszaesése, amit se a külgazdasági, senki nem tud ellensúlyozni, mert bekövetkezett ott egy ilyen típusú visszaesés. Ez a visszaesés lehet tartós, lehet rövid, és nem tudni, hogy lehet-e hitelkonstrukcióval, bármivel korrigálni? Ez az egyik probléma. A másik dolog, hogy hol van fogadókészség, és ha van fogadókészség, ugyanakkor nincs hazai árualap, amiről szó volt például az előbb, a mezőgazdaság esetében. Ez a másik kérdés. A harmadik, hogy hol jelentkezik politikai visszaesés, hol történik szervezési visszaesés. Tehát ezt a három alapvető elemet nagyon markánsan meg kell ahhoz fogalmazni, hogy mi kormányszinten tudjuk, ismerjük a helyzetet, mert különben csak általánosságban beszélünk arról, hogy miért nem megy oda áru, miért nem tudunk szállítani, vagy bevonva külföldi vagy hazai hitelforrást miért nem tudunk esetleg itt versenybe szállni más olyan országokkal, amelyek mindjárt tudnak hiteltámogatást nyújtani az exportjukhoz. Hát ezeket a kérdéseket kellene feltenni, és ezekre válaszolni. Rrre kérjük akkor kádár miniszter urat, hogy ezt e szerint szíveskedjék akkor előterjeszteni, mivel az ő tájékoztatóiban ezek részben szerepeltek. Tessék!

(Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere szerint viszonylag specifikus visszaesés elsősorban a fejlődő világban tapasztalható, no meg a szovjet piacon a rendszerváltás miatt. Megjegyzi, hogy a világban általános exportvisszaesés van, továbbá Magyarországon a munkaerő költsége hivatalos árfolyamon 25 százalékkal nagyobb, mint Csehországban.)

Antall József: Kérem szépen, én javaslom is mindjárt, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter urak erre is tegyenek vizsgálatot, hogy valóban hogy viszonylik a magyar szociális ellátás és a munkaerő költségtöbblete. Tudniillik a lengyeleknél tudjuk, hogy durván számítva 50 százalék körüli jóformán az életszínvonal a magyarhoz képest. De a cseheknél az eddigiek alapján a cseh életszínvonal nem tűnt alacsonyabbnak, ott más okai kell, hogy legyenek a munkaerő drágaságnak, és nem Szlovákiáról beszélek, tehát csak magában Csehországban. Itt lehet, hogy számítási, vagy egyéb probléma van. Itt kétségeim vannak, mert Csehországban a belső áruviszonyokhoz viszonyítva nincs alacsonyabb életszínvonal.

(Boross Péter belügyminiszter szerint a fogyasztói áraknak valószínűleg jó része támogatott.)

Antall József: Na de ezeket kell akkor egy elemzésnek alávetni. Folyamatosan viszszatérő probléma, hogy a csehek és a lengyelek már jobban állnak, mint mi, és ezt azért elemezni kell, mert ez így, azt hiszem, nem állja meg a helyét. Ami pedig a külképviseleti rendszert illeti, ez nemcsak a külgazdasági és külügyi kérdés, hanem HM és kulturális és egyéb is, ezért ezt a bizonyos külképviseleti rendszert az érintett tárcák bevonásával nekünk tető alá kell hozni. Úgyhogy nem hiszem, hogy most ezt a témát ennél bővebben bekapcsolnánk a mai vitába. Kodolányi Gyula, Surján miniszter úr. Ki kért még szót? Bódy László. Bódy Lászlót mindjárt kérem, hogy adjon egy néhány szavas tájékoztatót majd a hozzászólásra, hogy a Font megerősödése a Márka rovására mit jelent? Szerepe van-e benne Soros-féle Márka elleni tartós kampánynak, és egyáltalán ennek az egész kérdésnek milyen hatása lehet a magyar bankvilágra és a mi pénzügyi helyzetünkre? Ma reggeli és tegnapi hír. Tessék.

(A hozzászólások keretében Bódy László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a miniszterelnök kérésének eleget téve elmondja, hogy a Nemzeti Bank a gazdasági folyamatok ilyetén való bemutatásával alapvetően egyetért. Vannak kedvezőbb folyamatok, jelenségek a termelés, az árfolyamok, a munkanélküliség tekintetében, és vannak nagyon neuralgikus pontok, amelyek itt is hangsúlyozásra kerültek. A Fonttal és a Márkával kapcsolatos kérdésre viszont rögtönözve nem akar válaszolni, kéri, hogy ezt a devizás jegybanki alelnökkel történt konzultáció után tehesse meg.)

Antall József: Ha lehet, akkor még esetleg most a kormányülés időszakában, hogy lássuk, hogy mi lehet az oka a Font, Márka ilyen arányú változásának, a Márka elleni több hete tartó attaknak van-e ebben szerepe? Sorost azért említettem, mert ő folytatta már hetek óta ezt az akciót. Ő csinált előtte hasonlót a Font ellen, de most utána, miután a Fonttal végzett, utána a Márkával és a svéd Koronával folytatta. jó lenne tudni, hogy egyáltalán valóban ez egy ilyen akciónak a következménye.

(Boross Péter megjegyzi, hogy egy szenátusi vizsgálat is indult.)

Antall József: Igen egy szenátusi vizsgálat. De most nem a Sorosról van szó. Engem elsősorban az érdekelne, hogy a magyar gazdaság szempontjából a mi tartalékainkat alapul véve és átszámítva stb., szóval, hogy mindez mit jelenthet számunkra a német Márkában való tartozásunk vonatkozásában. Szóval engem a magyar gazdaság szempontjából érdekelne ez, és gondolom, hogy a Kormányt is. Ezért kértem, hogy kapjunk erre egy reális választ.

(Több további hozzászólást követően Becker Pál pénzügyi politikai államtitkár összegzi a vita eredményét, miszerint mindenféleképpen ki kell adni ezt az anyagot, hiszen a Pénzügyminisztérium kiadta az elmúlt időszakban is. Az elmaradása nagyobb károkat okozna, mint a megjelentetése. Abban viszont egyetért, hogy át kell dolgozni az anyagot a számokat nem meghamisítva, de a kedvező tendenciákat kiemelve, megmutatva az eddigi folyamatokat. Kéri, hogy mindenki a saját szakterületéről hétfőn reggel tíz óráig küldje el azt a módosító javaslatot, amit szeretne látni az anyagban, és akkor ez alapján összeállítják az új változatot, amit még majd a Gazdasági Kabinet is megtárgyal.)

Antall József: Én ezt feltétlen javaslom. Egy, amivel nagyon egyetértek államtitkár úr megállapításával, hogy ezek hangozzanak el a Gazdasági Kabinetben is. Azért van a Gazdasági Kabinet, hogy ott magas szintű, miniszteri, államtitkári képviselet mellett hangozzanak el először mindazok, hogy a Kormány elé már ne kerüljenek részletkérdések. Másodszor, ami viszont az egyes szaktárcákat illeti, állandó hároméves probléma, hogy a Pénzügyminisztérium fiskális szemlélete érvényesül, és a pénzügy egyéb szempontokat figyelmen kívül hagy. Ez nem korrigálható másképp, csak hogyha a Gazdasági Kabinetben valóban érvényesül a tárcák véleménye is, és a Nemzeti Bank is hozzá tud szólni. Csak ebben az esetben tud átfogó szintézisben látó anyagot készíteni a pénzügy, és majd lassan rászokik, hogy nemcsak Pénzügyminisztérium, hanem gazdasági, stratégiai tárca is.

Az áfaemelés lakossági kompenzálásával kapcsolatos döntést igénylő kérdései vonatkozásában a kormányzati döntés-előkészítő testületek szerepével kapcsolatban.

(Becker Pál, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára elmondja, hogy az áfakulcsok emelésével kapcsolatos kompenzációról az Országgyűlés határozatot hozott. Ennek következményeként kormányrendeletet kell kiadni, amiben szabályozásra kerül a kompenzációnak a módja és a kiutalási rendje. Bár több tárca szerint az országgyűlési határozat nem túl precíz, ezért több igény is beérkezett, de szerinte szigorúan az országgyűlési határozat szövegéhez kell ragaszkodni, és azon belül is ragaszkodni kell ahhoz a 6,5 milliárdos összeghez, amit az Országgyűlés meghatározott mint keretet.)

Antall József: Kérjük a miniszterek befáradását és a zakók felvételét, ugyanis a Tv érkezik. Egyrészt, hogy lássák, hogy a Kormány a helyén van, másrészt pedig, hogy én nem hulla vagyok. Úgyhogy ezt kell most demonstrálni.

(Több hozzászóló kezdeményezi az előterjesztés megtárgyalásának egyhetes halasztását, egyben kifogásolja azt is, hogy az anyag nem került megfelelő módon egyeztetésre.)

Antall József: Szeretném még egyszer lerögzíteni, hogy ez kormányzati működésünket zavarja, lehetetlenné teszi, hogy a létrehozott döntés-előkészítő testületeket, kollégiumokat, kabineteket nem veszik elég komolyan a kormányzásban. Azért hoztuk létre, hogy ezek a kérdések ott szakszerű vizsgálatra kerüljenek, és ott igenis olyan felhatalmazott legyen a képviselő, vagy maga a miniszter, hogy ne jöjjön ide úgy anyag, hogy itt jusson bárkinek eszébe valami. Kormányülésen pedig a minisztériumok között felmerült, politikailag sarkosított, exponált kérdésekben kell dönteni, nem pedig normaszövegekben és egyéb kérdésekben. Azonban ez egy kétoldalú futballmeccs, ami nem csak azon múlik, hogy jelentkezik-e a tárca, hanem a Pénzügyminisztérium is kegyeskedjék rákérdezni. Nincs lehetőség arra, hogy itt enélkül tudjunk dönteni. Akkor abban maradtunk, hogy a közigazgatási államtitkári értekezlet elé is megy az anyag, és a Gazdasági Kabinet is még egyszer megvitatja, és a jövő heti kormányülésen pedig megtárgyaljuk.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 436-442. oldalán megjelent szövege)