1993. év

(Szabó János földművelésügyi miniszter napirenden kívül tájékoztatást ad a sertéspestisről.)

Antall József: A Kormány tájékoztatása mellett a legfontosabb, hogy milyen formában történik ennek a nyilvánosságra hozatala. Továbbá a kérésem az, hogy a földrajzi térséget pontosan meg kell határozni, mégpedig nagyon fontos, hogy a valóságnak, vagyis csak a valóságnak megfelelőt lehet nyilvánosságra hozni, ugyanis ez a hitelünk kérdése. Tehát elvileg az a kérdésem, hogy az eddig kapott információk szerint az állatorvosi szolgálat megerősíti-e azt, hogy csak az ország keleti megyéiben fordul elő, vagy határ menti megyéiben? Ez egy előzetes információ, amit csak akkor lehet közölni, ha ez megfelel a valóságnak. Továbbá szórványos esetek, vagy nem szórványos, erre is utalni kell a tájékoztatóban, amit a megfogalmazás után itt jóváhagyunk. Tehát addig ez szigorúan bizalmas. Ez a nemzetközi gazdasági kapcsolatok vonatkozásában, az Európai Közösség részére az egésznek mindenképpen olyan exponálása szükséges, hogy a magyar állategészségügyi kormányzat milyen komoly szigorral jár el, és azonnal bejelenti ezt, és azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket.

(Szabó János ígéretet tesz arra, hogy délutánra elkészül az írásos tájékoztató közlemény tervezete, de addig is elmondja, hogy ez nem szórványos, sajnos több megyére, sok községre, sok gazdaságra kiterjedő, valamint Komárom megyében is van, nem csak a keleti határszélen.)

(A Kormány pár óra múlva visszatér a témára, amikor is Nagy János főállatorvos megpróbál érvelni a járvány elhallgatása, illetőleg a bejelentése mellett is. A miniszterelnök azonban közbevág.)

Antall József: Elnézést kérek, hogy közbevágok! A Kormány a bejelentés mellett van, tehát nem is kell érvelni amellett, hogy elhallgassuk, mert egyértelmű, hogy a bejelentés lesz.

(Nagy János főállatorvos szerint ebben az esetben várható, hogy az EK-központ Magyarországot a sertés-, élőállat- és termékforgalmazásból kizárja. Reményünk arra van, hogy regionalizálja a kizárást csak az érintett megyére.
Kérdésként merül fel, hogy mitől számítódik a járványos megbetegedés? Nagy János válaszként elmondja, hogy ha adott helyen, adott körülmények között nagyobb számú állat egyed megbetegedése történik.)

Antall József: Ez körülbelül egy nemzetközi forma is egyben. Nemzetközileg is így tartják számon. Tehát szeretnénk a hitelképességünket megtartani. Most ezt morális szempontból mondom, és üzletileg is, ugyanis a hitelképességünket fenn kell tartani, nem kockáztathatjuk ezt. Mi nem tehetjük azt meg, hogy ezt ne jelentenénk be, és ne teremtenénk lehetőséget arra, úgy ahogy, amit a főállatorvos úr előadott. Ezzel, azt hiszem, a Kormány egyetért. Itt most tulajdonképpen két dologra szeretnénk utalni. Az első, hogy ennek a bejelentése hogyan történik. Egyszer meg kell tenni hivatalosan a bejelentést a párizsi és brüsszeli központnak. Célszerű lenne az Európai Közösség nagykövetét, Beck urat külön is értesíteni, miután ő nagyon kiállt mellettünk az előző száj- és körömfájási ügyekkel kapcsolatban. Tehát vagy a miniszter úr vagy az államtitkár úr és főállatorvos úr a megadott koncepció szerint tájékoztassa őt. Tehát lenne a két bejelentés. Ezenkívül egy sajtóértekezlet keretében több más témával együtt előterjesztenénk ezt is. A Kormány álláspontja az, hogy meg kell tartanunk a szavahihetőségünket. Be kell jelenteni, hogy civilizált államhoz illően fogadjanak bennünket, hiszen az állatorvosi szolgálat rendkívül szigorú. Ezenkívül is a magyar állatorvosi szolgálat hagyományaira és súlyára hivatkoztunk Brüsszelben is az előző időkben, arra vonatkozóan, hogy a magyar állatorvosi szolgálat nem engedné meg magának, hogy ezt ne jelentse be. Tehát ez etikai kérdés is. Végül pedig nemzetgazdasági érdekünk, hogy a korrekt lehetőségek határain belül ne adjunk tápot megtorló, vagy egyéb nem indokolt intézkedéseknek. Tehát az egésznek a nyilvánosságra hozatalát e szempontok szerint kellene megcsinálni. Na most itt a kérdés az, ha egy olyan formát választunk, hogy néhány határ menti megyében több gócot állapítottunk meg, és ezeket a területeket karantén alá helyezzük, és ilyen intézkedéseket teszünk. Tehát egy nagyon határozott intézkedési tervet kell bemutatni, és akkor lehetséges, hogy mind hosszú távon, mind ebben a konkrét esetben időt nyerünk. A másik kérdésem tulajdonképpen az ügynek a nyilvánosságra hozatala és eladása, már propagandisztikusan. Kérdésem az, hogy ténylegesen az állatorvosi szolgálat mit tud tenni, hogy ez a járvány megálljon, mit tud tenni, gyógyítási, irtási stb. értelemben. És ezenkívül is preventíve, a jövőre vonatkozóan milyen intézkedéseket tudunk tenni, hogy ne kerüljünk ilyen helyzetbe, mert ez nagyon súlyos lenne, hogy ha ez többször előfordulna, hogy Magyarország ebbe a szituációba kerül.

(Nagy János szerint a járvány eredete a határon túlról származik. Miután Ukrajnában, Romániában és Szerbiában a betegség elterjedt, egyik-másik országban semmit sem tesznek a betegség korlátozása érdekében, még nem is immunizálnak. A további behurcolás megakadályozása érdekében a vám- és a határőrizeti szervek által még sokkal szigorúbb rendészetet kell foganatosítani, továbbá a betegséggel szemben immunizálni lehet az egészséges állatokat. Sajnos ezt a módszert ez idő szerint az EK-országok követelményeihez igazodva nem alkalmazzuk, mert ők sem csinálják, legalábbis nem deklarálják ennek a végzését. Véleménye szerin fontos lenne Brüsszelben elérni – miután Magyarország frontország a fertőző betegség elleni védekezés tekintetében –, hogy tegyék lehetővé a kombinált védekezési módszert, tehát az igazgatási rendszabályoknak az immunizálási módszerrel történő összekapcsolását a betegség elleni védekezés érdekében.
Az írásos anyagot – annak bizalmas tartalmára tekintettel – a vita végén össze is szedik.)

Antall József: Akkor az egyik, hogy összeszedték. Úgyhogy kérem akkor ellenőrizni főállatorvos úrnak, hogy mind a 20 példány megvan-e. Miután valóban ilyen formában kapott a Kormány egy tájékoztatót, ennek részletei nyilván ilyen mértékben semmiképpen nem lenne az ország érdeke, hogy ez nyilvánosságra kerülhessen. Tehát ebben a legszigorúbb titoktartás kötelez mindenkit. A másik, hogy akkor az eredeti megállapodás szerint kérjük ezt a tájékoztatást kifelé megadni. Ennek esetleges megfogalmazását javaslom, hogy beszéljék meg, és akkor a bejelentéseket mind Párizsban, mind Brüsszelben meg kell tenni.

(Kérdésre válaszolva Nagy János még elmondja, hogy a határokon az állategészségügyi szolgálat 24 órás ottléte már megoldott, erre intézkedés történt.
Továbbá Boross Péter belügyminiszter is bejelenti, hogy a piacokkal és egyebekkel kapcsolatban szintén kiment az önkormányzatok részére az ilyenkor szokásos jelzés.)

Antall József: Én mindenképpen azt tartanám szükségesnek, hogy a Földművelésügyi Minisztérium, e vonatkozásban a Kereskedelmi Minisztérium, a piacfelügyeletek, a belügy stb., tehát mindazok a tárcák, továbbá a vám szempontjából a Pénzügyminisztérium, tehát ebben az intézkedési tervben egy olyan tárcaközi együttes jöjjön össze, amelyiket be is tudunk mutatni. Tehát egyrészt bemutatható a világ számára ez a szakmai együttes, másrészt pedig ténylegesen meg tudjuk fogni a járványnak a bejövetelét. Nyilván saját érdekünk, hogy csökkentsük a járvány lehetőségét. A másik dolog, hogy a brüsszeli tárgyalásokra vonatkozóan azt mindenképpen érzékeltetni kellene, hogy a vasfüggöny eltörlésével nem zárhatók ki ezek az országok, tehát Magyarország, Csehország vagy Lengyelország akár. Tehát ez a bizonyos „cordon sanitaire”,? ami érvényesült mindig ezeken a területeken. Az ő érdekük is az, hogy Magyarországnak mint frontországnak, meglegyen a lehetősége erre a védekezésre, mert ha tőlünk Nyugatra megy, nem lévén vasfüggöny, akkor ők lesznek frontország. Tehát ebből a szempontból meg kell húzni a határt, ahol az állategészségügyi rendszer nem ilyen fejlett. Ott kell meghúzni a határvonalat, mert ott nem fogjuk tudni megakadályozni, hogy például Ukrajnában ne legyen, vagy Romániában ne legyen, és azok szomszédaiban. Tehát ezt kellene elfogadtatni, hogy egyelőre itt megy ez a határ, és azokkal az országokkal kellene egy folyamatos együttműködést biztosítani, ami lehet a három társult ország is.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 424-427. oldalán megjelent szövege)