Az 1992. április 2-i kormányülésen Antall József érdemi hozzászólása a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról szóló törvényjavaslat várható módosításáról? szóló vita közben azzal kapcsolatban, hogy mennyire nehezen megy a gazdasági, elsősorban a bankokkal kapcsolatos bűncselekmények esetén az eljárás, továbbá Bush, az Egyesült Államok elnökének levelével kap csolatban
Antall József: Az egész Kormányra vonatkozóan és a tárcáknál is minden esetben sokkal, de sokkal határozottabb irányítást, ellenőrzést kell gyakorolni. Ez valóban tarthatatlan, hogy itt állunk ebben az átalakulási időszakban, és a csalások stb. sorozata van. A közvélemény ebben él, a szegénység és szociális feszültség közepette. Egyszerűen nem tudja elviselni, ha a saját szegénysége mellett még a megfoghatónak vélt bűncselekmények elkövetőit is futni hagyjuk. Tehát, ha szükséges, arra kérem a belügyminiszter urat és a pénzügyminiszter urat most ebben a konkrét esetben és a bankfelügyeletet ellátó tárca nélküli minisztert is, Szabó Tamás miniszter urat, hogy üljenek le, ezeket a kérdéseket tárgyalják meg, és döntsék el, hogy mi a teendő. Mert itt nem törvénymódosításról van szó, hanem részben szemléleti kérdésről, esetleg rendeleti kérdésről. Vonják be a Nemzeti Bankot is. Valamit tenni kell, mert ez egy tarthatatlan helyzet. Ennek ki kell dolgozni a metodikáját, úgyhogy én azt kérem, hogy sokkal, de sokkal szigorúbb és szorosabb felügyeletet kell gyakorolni. A Kormány félidős időszakában ebben a belpolitikai helyzetben, de bizonyos értelemben külgazdasági és külpolitikai helyzetben is a lehető leghatározottabb politikát kell, hogy folytassuk, mert ha a legkisebb mértékben oda nem figyelést érzékel akár a hazai parlamenten kívüli ellenzék a szociális feszültségekkel együtt a pénzügyi világban, akkor mindenütt tarthatatlan helyzet alakul ki. Én még egyszer felhívom minden kérdésben a miniszter urak figyelmét arra, hogy költségvetési takarékosság és a gárda irányítását illetően a legnagyobb felelősség áll fenn. Amikor ilyen szervezeti, személyi kérdésekről is van szó, akkor is gondoljuk át, mert nem lehet például hónapokon keresztül, hogy ne történjenek meg bizonyos intézkedések, amikről tudunk. Probléma a tárcák koordinálása is. Lehetetlen helyzetek adódnak konkrét esetekben. A tisztviselői gárda egyik része nyilvánvalóan rengeteget dolgozik, és rosszabb körülmények között, rosszabb fizetésért, mint amit megkereshetne saját szaktudása alapján, ez az egyik része. A másik része az ugyanolyan, mint amilyen minden időkben egy bürokrata. Veszi a hóna alá fél ötkor a táskáját, és elvonul a munkahelyéről, és fütyül rá, és nem érdekli. Ha talál egy lehetőséget, hogy a másik tárcára hárítsa a feladatot, akkor inkább azt csinálja, és nem koordinálja. A minisztereket arra kérem, hogy felülről kezdve lefelé, államtitkároknál, helyettes államtitkároknál kezdve folyamatosan karban kell, hogy tartsák a saját minisztériumukat. Érzékeljék a miniszter által képviselt politikai akaratot. Különösen az államtitkárokkal, tehát azt, amit előír az Alkotmány, mert ha ezt nem tudjuk most érvényesíteni, akkor nagyon nagy gond lesz. Érzékeltetni kell, hogy a kormányzat szilárd, és hogy ezt az egyes munkatársaknál is érvényesíteni tudja. Nem állhatnak elő ilyen helyzetek. Akkor kérem a határozat elfogadását, figyelembe véve az államtitkári értekezlet és a Gazdasági Kabinet állásfoglalásait. Akkor a miniszter urat is arra kérem, hogy ennek megfelelően a nyilvánosság számára mind ma a sajtóértekezleten, mind holnap képviselje a Kormányt. Van-e ellenvélemény? Tartózkodás? Akkor ebben a formában a Kormány jóváhagyta.
Egyebek között napirenden kívül Bush, az Egyesült Államok elnökének levelével kap csolatban.
Antall József: A következő kérdés még röviden. Megkérem László Balázst, hogy ismertessen egy levelet. Tegnap érkezett meg Bush elnöknek az a levele, amit később a Fehér Ház sajtókonferenciáján személyesen is bejelentett.? Nem árt, ha a Kormány egy kicsit részletesebben látja ezt a Bush-állásfoglalást, amit ők közzétettek, és ami ebben az említett levélben benne van. Annál is inkább, mert erre szeretnék reagálni. A reagálás miatt esetleges véleményt vagy ötleteket kérek. Tessék, akkor a lényegét, kérlek, foglald össze!
(László Balázs kormányszóvívő elmondja, hogy az amerikai elnök abban a megbecsülő gesztusban részesítette a magyar kormányfőt és feltehetően a vele hasonlóan baráti viszonyban álló bizonyos számú ország vezetőit, hogy néhány órával a saját, fehér házi bejelentése előtt egy többoldalas levélben részletesen tájékoztat a volt Szovjetunió utódállamaiban a gazdasági átállás támogatására szolgáló csomagtervről. Tehát kimondottan és kizárólag Oroszországról és a FÁK? többi államáról van szó. A csomagterv részleteit is röviden ismerteti.)
Antall József: Ez tehát az előzetes tájékoztatás szövege, de úgy gondolom, hogy ennek a nyugtázásának alkalmával elvileg nekünk mint Kormánynak is mindenképpen ildomos megerősíteni, hogy egyetértünk azzal, hogy a volt Szovjetuniót támogatják, hiszen a gazdasági összeomlása elkerülendő. Szeretném kifejezésre juttatni ebben a levélben majd azt is, hogy a térségünk támogatása és ezzel kapcsolatban Magyarország és esetleg a Visegrádi Hármaknak? a gazdasági támogatása is fontos, ezért megfelelő formában felhívnánk erre is a figyelmet, továbbá a mi esetleges szállításainkra a Szovjetunió térségébe, illetőleg esetleg a Szovjetunióval fennálló, még vitás pénzügyi tárgyalásainkra is. Azt hiszem, hogy ez változatlanul 2 milliárd dollár körül van. Tessék!
(Bogár László, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok politikai államtitkára szerint ez valamivel kevesebb, ez 1,9 milliárd.)
Antall József: No most ezért is hoztam tulajdonképpen ezt Kormány elé, hogy a külüggyel majd külön is érintve ugye ezt, de elsősorban a magyar gazdaság szempontjából ez egy jó apropó arra, hogy az egyetértés kifejezésre juttatása mellett leírjuk a különleges magyar szempontokat. Nem árt, ha egyben tájékoztatást adunk, hogy mi hogyan állunk a szovjet utódállamokkal. Egyetértünk a segítséggel, de ezek a problémák vannak. Az a kérésem, hogy Marinovich államtitkár úr e levél alapján a külgazdasági és mindazokkal a gazdasági tárcákkal, akik egy ilyen kérdésben illetékesek, vegye fel a kapcsolatot. Tehát egy elnöknek szóló válaszlevélben, nyilvánvaló, hogy nem hosszabban, mint ez a levél, de egy udvarias bekezdésben vissza kell igazolni az egyetértést, és utána a saját problémáinkról kell szólni, amihez az ő támogatását kérjük. Ezt az alkalmat megragadva ezt elküldjük Németországba is, tehát Kohl kancellárnak, hogy egy ilyen levelet kaptunk mi, és így válaszoltunk. Szóval azért felszínen kell ezt a problémát tartani, és nem a távoli időben. Tehát ezt egy héten belül meg kell csinálni. Kérem akkor a külügy segítségét is ebben, és ez a kérés külön is érvényes az Annus Antal mint kormánymegbízott által folytatott tárgyalásokra is. Tudniillik a szovjet–magyar viszonyra szeretném, ha felhívhatnánk ebben a levélben a figyelmet, hogy milyen nyitott kérdéseink vannak, miközben mi egyetértünk a levélben is a támogatással.
(Pungor Ernő tárca nélküli miniszter megjegyzi, hogy március 12-én Párizsban hallotta Bush elnök személyes tanácsadójának előadását, amiben ő bejelentette, hogy 25 millió dollárral kívánnak hozzájárulni az oroszországi tudomány segítéséhez. Ezek azért egy ezressel kisebb szorzóval jelentkeznek, mint a mai bejelentése a Bushnak.)
Antall József: Már jelzőkben, nem tartalmilag, csak az egyik maximumnak, másik minimumnak nevezte, ez inkább egy árnyalatnyi eltérés. Tehát akkor szemléletileg ebben a kérdésben, azt hiszem, hogy körülbelül a Kormány egyetért vele, hogy ezt az alkalmat most felhasználjuk arra, hogy a szovjet–magyar viszonyról egyben adjunk egy ilyen, nem dramatizált, hanem egy ilyen reális, objektív képet.
(Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter elmondja, hogy a repülőgépen az újságokban olvasta, hogy bejelentették, hogy a volt szovjet fél minden megkötött akkreditívre? nem fizet. Ez volt a tegnapelőtti állapot. Mit tudunk erről hivatalosan?)
Antall József: Kérem ennek utánanézni. Ez hivatalos vagy nem hivatalos, meg kell nézni. Erről én is kérek külön tájékoztatást. Tehát ezt a kérdést vizsgálják meg, és erre vissza kell térni. Nem vagyunk elég offenzívek akkor is, ha valamit nem sikerül elérni, és ez vonatkozik mindenre. Lehet, hogy nem tudunk dolgokat elérni, de, ha nem tudunk elérni, akkor is éreznünk kell azt, hogy legalább mindent megtettünk. Be kell fejezni a követő taktikát. Borzasztó hiba, ha a kormánypolitikában azt folytatjuk, hogy amire az ellenzék mond valamit, a koalíció részéről csak akkor reagálunk rá, vagy egyáltalán nem is reagálunk. Offenzív politikát kell folytatni.
(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 338-342. oldalán megjelent szövege)
