1991. év

(Pungor Ernő tárca nélküli miniszter napirenden kívül hozza szóba a témát felháborodva azon, hogy a monopóliumok a Kormányt kijátsszák a nép előtt, ugyanis a Kormány által elhatározott benzináremelésre, ami egyértelműen bizonyos profitot is eredményezett a monopólium számára, a monopólium még rátett két forintot, és azt kommunikálja, hogy ezt is a Kormány döntötte el.? Szerinte a monopóliumokkal kapcsolatosan a Kormánynak le kell most már számolni. Ha így megyünk tovább, a Kormány veszi a vállára az összes ódiumot. Sereg területen van ez, nemcsak a benzinnél, a villamosenergiánál éppúgy van.)

Antall József: Azt hiszem, hogy a kérdést úgy kell feltenni: szabad áras termékről van szó, és a piaci szabályok érvényesülnének elvben. A kérdés az, hogy mit tud a Kormány annak érdekében tenni, hogy a piaci szabályok kijátszásával a monopólium hatása ne érvényesüljön? Mit tudunk tenni a monopólium letörésére, vagy célszerű-e ezt most megtenni? Erre feleljenek a gazdasági miniszterek és államtitkárok. Nem az a kérdés, hogy szabad áras termékek ezek. Azt, hogy szabad áras, azt tudjuk, ezen nem tudunk változtatni. Adottak a keretek. Piaci körülmények között tudunk-e bevetni olyan eszközt, amivel le tudjuk törni a monopóliumok hatalmát, vagy pedig rá tudjuk-e őket beszélni, hogy ezzel ne éljenek vissza, egyáltalán van-e eszköz a kezünkben? Ez a kérdés. A piaci körülmények nem érvényesülnek, mert nincsen versenytárs, amelyik letörné, ezért mit tudunk ez ellen tenni?

(Bogár László, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok politikai államtitkára szerint az utca emberét nem érdekli, hogy ki emeli az árakat. Az utca embere mindig is a Kormányra fog mutogatni. Tehát abban az esetben, ha nincs semmi gazdasági eszköz a kezünkben, akkor is legalább egy nyilatkozat erejéig ezt a helyzetet tisztázni kellene. Ha van gazdasági eszközünk, akkor viszont lépjük meg azt is.)

Antall József: De a nyilatkozatban viszont a gazdaságossági szempontokat aszerint kell megtenni, ami ebből reális. Azért kérem a véleményt, hogy tudjuk-e azt mondani, hogy ezt az adott monopólium irreálisan megemelte. Magyarul: megmondjuk, hogy ezek az érdekelt vállalatok, monopóliumok olyan lépést tettek, amivel nem ért egyet a magyar gazdasági kormányzat. Ez a kérdés, hogy tehetjük-e ezt vagy nem? Kupa miniszter urat szeretném, hogy gazdasági szempontból szóljon hozzá.

(Kupa Mihály pénzügyminiszter elmondja, hogy a mai ártörvény szerint nem tehetünk semmit, de azt igen, hogy az OKGT-t? átalakítjuk részvénytársasággá, és miután ott állami többlet van, kirúgja a vezérigazgatóját, ha ilyet akar csinálni, mert akkor „én vagyok a tulajdonos”. Lehetőségként említi még a konjunktúraadót, a többletadót, vagyis a többletnyereség elvonását.
Többen a vita során megkérdezik, számonkérően is, hogy a részvénytársasággá alakulás miért nem történt még meg. Bogár László emlékezteti a Kormányt, hogy tavasszal ez a kérdés napirenden volt, de akkor a Kormány ebben nem hozott határozott döntést.)

Antall József: Nem emlékszem erre, de nyilvánvaló azért nem dönthetett a Kormány, mert nem volt döntési helyzetben. Akkor nem volt előkészítve aszerint az anyag teljes világossággal, biztos ez volt az aggályom. Engedelmet kérek, ez egy olyan kérdés, amiben a Gazdasági Kabinetnek állást kell foglalni, és Gazdasági Kabinet döntése után a Kormányban döntéshelyzetbe kell jutni ahhoz, hogy egy ilyen ügyben dönteni lehessen. Vegyük elő az ügyet. Nem tudom, miről van szó.

(Még többen hozzászólnak.)

Antall József: Még Pungor miniszter úrnak megadom a szót, mert nincs értelme ezt tovább fokozni. Két kérdés van. Az egyik kérdés az, hogy milyen lépést teszünk meg az úgynevezett elmaradott döntésről. Tessék behozni, vissza előkészítve az anyagot, ami arról szóljon, hogy hogyan lehet ezt elintézni. Különböző koncepciókat dolgoztak ki a Telekitől kezdve, nem tudom, kiknek a bevonásával. Lássuk, hogy mire jutottak, és ebben döntünk. Ez az egyik kérdés. A másik kérdés, így vetődött fel, hogy most az áremeléssel kapcsolatban tulajdonképpen mit lehet tenni? Az egyik az, hogy be lehet hívni a trösztnek az elnökét, és meghallgatják. Ebben vegyen részt nyilván a felügyelő ipari minisztérium, vegyen részt Botos Katalin tárca nélküli miniszter, vegyen részt Bogár László államtitkár, az Energetikai Bizottság részéről, és kérem Kupa miniszter urat is, hogy delegáljon valakit, aki adószempontból a régi magyar „monyászás”? szónak megfelelő funkciót ellátja.

(Pungor Ernő sajnálja, hogy a múltkori kormányülésen nem tudott jelen lenni, mert a vehemenciája konstans a monopóliumok ellen, mióta a Kormányban van.)

Antall József: Javaslom, hogy a Monopoly-csoporttal? a parlamentben tartsd a kapcsolatot. Monopóliumok ellen dolgoznak, teljes apparátussal és rendkívüli intenzitással, és nem is haszon nélküli, ha az indulatuk, energiájuk, mozgáskészségük összekötődik egy stratégiai gondolkodással. Légy szíves összehozni a feleket. Zacsek Gyula például az egyik. Mikorra tudjátok behívni? Nem kell ezzel megvárni Bod Pétert, minél előbb meg kell ezt tenni. Miért kell a jövő héten? Most az árról van szó, most „tűzoltásról” van szó, azért, mert nem lehet csak úgy kiadni egy nyilatkozatot. Ennek a megbeszélésnek az a tárgya, hogy ti meghallgatjátok, megvizsgáljátok, és utána gyors döntés kell. Nem is kell megvárni a jövő heti kormányülést, ez a jelzett testület alakítson ki egy véleményt, hogy mit lehet mondani a sajtóban. Lehet, hogy azt tudjuk mondani a sajtóban, hogy ezt elítéljük, persze nem ebben a formában. egy elhatároló nyilatkozat kell, vagy már ott a tárgyaláson pressziót lehet gyakorolni, hogy vonják vissza, és azt nyilatkozni, hogy kormányintézkedésre történt a visszavonás, kivéve persze akkor, ha ti arról fogtok meggyőződni – jó lenne, ha nem –, hogy reális volt az ő részükről ez a cselekedet. Ebben az esetben viszont akkor nem kell nyilatkozni, akkor hallgatni kell. Ezt a három dolgot lehet tenni.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 270-273. oldalán megjelent szövege)