1990. év

Antall József: Mielőtt továbbmennénk, egy másodpercet szeretnék kérni. A Gazdasági Kabinethez fordulok, tisztán csak azért, hogy el ne felejtsem, hogy energia- és egyéb szempontból szükséges az, hogy ha a Szovjetunióban bármi történik, és leáll az energia- és egyéb szolgáltatás, akkor nekünk egy átmeneti időszakra fel kell készülni. Tudomásom szerint már a Németh-kormány idején? is ez a kérdés felmerült. Nem tudom, Elemér,? te voltál itt, tudsz nekünk erről valamit mondani? Egyébként a legjobb tudomásom szerint, erre az esetre megvan az ígéret, az NSZK-nak van egy tartalék szénmennyisége, amit ilyen esetben a részünkre biztosítanának, és egyéb ilyen elképzelések is vannak.

(Kiss Elemér, a Minisztertanács Hivatalának? volt vezetője, a Németh-kormány üléseinek jegyzőkönyvvezetője, a környezetvédelmi tárca közigazgatási államtitkára megerősíti, hogy az akkoriban történt, főleg olajszállítások kiesése miatt valóban voltak ilyen elképzelések, sőt arab olaj vásárlására sor is került, azonban ennek a financiális rendezése nem történt meg, ugyanis a Kormánynak az volt akkor az álláspontja, hogy a költségvetési deficit ne növekedjék. De fölmerültek itt ezzel kapcsolatban olyan kérdések is, hogy mindez adott esetben energiaár-emelést is szükségessé tenne.)

Antall József: Na most ehhez a következőt szeretném hozzáfűzni, és nem is szeretnék erről most hosszabb vitát nyitni, de a következő lépéseket szükséges megtenni. Az egyik, hogy Németh Miklóssal ebben a kérdésben még fogok én is beszélni az előzményeket illetően. Tehát ez a kérdés felmerült már az előző kormánynál is. Tudtommal nem történt semmiféle intézkedés. Ugye nincs minisztertanácsi nyoma, ennek? Nem emlékszel?

(Kiss Elemér erre már nem emlékszik, arra viszont igen, hogy az üléseken erről voltak érdemi tárgyalások.)

Antall József: Akkor a következőt kérem. Megbízom Matolcsy György államtitkár urat, hogy nézzék meg, hogy van-e ennek előzménye. Egyben Németh Miklóssal is még beszélek, bár valószínű, hogy csak globális elképzelések születtek, de nem volt végleges döntés. Kohl kancellárral is fogok találkozni június 19–20-a körül. A németek és a franciák tekintetében is állítólag számíthatunk bizonyos gyorssegélyre. Én ezt a kérdést szeretném újra felvetni, ehhez viszont arra van szükség, hogy a Gazdasági Kabinet külön is állítson össze egy olyan általános kívánságlistát, és ezt kérem külön is valamennyi tárcától is egyébként, hogy mik azok a problémák, amiket a bonni tárgyalásra vinnék magammal. Azt hiszem ez a kérés már ki is ment, ugye? Mindenkihez kiment?

(Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere megjegyzi, hogy az első negyedévben 23%-kal alacsonyabb volt a tényleges olajszállítás, és az év hátralevő részében a keretszerződésben vállalt szovjet szállítások 40%-ára nincs vállalati szerződés. Ebben az évben körülbelül 4 millió tonna olajat lehet visszafogni, annak az arab piacokról való beszerzése viszont körülbelül 600 millió dollárba kerül. Ez csak a kőolajra vonatkozik, amit nem tudunk szállítani teherautóval, tehát csak az adriai kőolajvezetéken. Az Adria-kőolajvezeték jelenlegi kapacitása viszont ehhez nem elegendő. Tehát valószínűleg drasztikus korlátozásokra lesz szükség fizikailag is a pénzfolyamatok és az egyensúlyhiány romlásán kívül. Most ugyanez vonatkozik a földgázra is. Amíg szállítanak, addig jó, de ha valamilyen oknál fogva baj van, akár szándék, akár képtelenség miatt, akkor nagyon rövid időn belül súlyos válság robbanhat ki ennek nyomán Magyarországon.)

Antall József: Kohl kancellár azt mondta, hogy bár előre nem tudja, hogy mit tud teljesíteni, de szeretné konkrétan, globálisan, minden téren tudni, hogy mit akarunk. Legyen egy ilyen összegezés. A másik, hogy az NSZK-nak van ilyen tartaléka, és még azt is kilátásba helyezték, hogy esetleg nem kölcsönként, hanem segélyként kapnánk bizonyos dolgokat, ebbe beleértve például szén vagy egyéb energiahordozókat. Na most, ezek a kérések. Sajnos nincs itt a Bod Péter, de ezért kérem a Gazdasági Kabinetet, hogy akár külön szakértői szinten feltétlenül küldjön ki egy olyan szakértői csoportot, amelyik kidolgoz egy válsághelyzetre egy tervet, és az ehhez szükséges források felderítését, az ehhez szükséges intézkedéseket stb. Szóval próbáljuk azt felmérni, hogy milyen válsághelyzet állhat elő, ha a Szovjetunió leáll, és akkor milyen intézkedésekre van szükség, mik a források, és milyen segítséget kérhetünk, mik ennek a műszaki feltételei, beleértve az olaj vagy beleértve Ausztriából az áram beszerzését, vagy egyebeket. Tehát egyáltalán általános javaslattal lássanak el bennünket. Én korábban kaptam egy olyan kimutatást is, ami egy bizonyos átmeneti időre kimutatta, hogy milyen lehetőségek vannak. Javaslom Bakay Árpádot is megkeresni, ő az MDF-ben is független szakértőként működött, ő is foglalkozott ezzel. Na most ezt a Gazdasági Kabinetnek meg kell tennie. Tessék, a pénzügyminiszter úré a szó.

(Rabár Ferenc pénzügyminiszter szerint ezeknek a fizikai készleteknek a felhalmozásával, vagy pedig külföldről való beszerzésével kapcsolatban pontosan tudni kell, hogy ezek mennyi idő alatt pótolhatóak, viszont ez mind anyagi konzekvenciákkal jár. Ez a fizikai oldala a dolognak. Ettől teljesen függetlenül az, hogy a pénzügyi függőségünk olyan mértékű és olyan sokoldalú, és olyan sok szálon történik, hogy az szinte megjósolhatatlan, hogy hány helyen tudnák sokkolni a magyar gazdaságot, ahol ötmilliárd forint hiány is fölborít minden IMF-számítást. A függőségünk olyan sokszoros, hogy nagyon sok minden előfordulhat, ennek ellenére ezt is megpróbáljuk majd valahogy végigszámolni.)

Antall József: Valahogy úgy gondolnám, hogy kellene azért 4-5 variációt megcsinálni, hogy ez ne érjen bennünket készületlenül.

(Kádár Béla szerint, ha nem lenne semmilyen kapcsolat, akkor ez 3,5 milliárd dollárba kerül. Az egész forgalom 3,5 milliárd. Ha ilyen nem következik be, csak ennek a fele eltűnik, már az is tragédia, vagy csak a negyede, azt sem tudjuk lenyelni.)

Antall József: A közvéleményünket e tekintetben is fel kell előbb-utóbb világosítani. Igaz, hogy eddig is ezt megtettük, de most majd még inkább meg kell tennünk.

(Für Lajos bár nem akarja tovább fokozni a katasztrófát, ami beállhatna, de az általa elmondottak végképp katasztrófához vezethetnek, ugyanis az energia még pótolható más forrásokból, de az egész hadsereg fölszereltsége, működése sehonnan nem pótolható, mert minden olyan fegyverzetszállító eszköz, ami a hadsereg kezében van, az a Szovjetunióból van, egész kis mértékben Csehországból és Lengyelországból.)

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 25-27. oldalán megjelent szövege)