1990. év

(Kupa Mihály pénzügyminiszter tájékoztatja a Kormányt, hogy az anyag nem tartalmazza elég kidomborítottan, hogy az 1991-es évben még mennyi minden kellemetlen dolgot kell megtennünk energiaár-emeléstől kezdve a biztosításon keresztül. Ezzel az anyag ki lesz egészítve. Tehát ne legyen olyan illúzió, hogy olyan kitűnő évnek nézünk elébe, mert ez egy rettenetes év lesz, a keleti kereskedelemről nem is beszélve. A kérdés az, hogy mit terjesszen a Kormány az Országgyűlés elé.)

Antall József: Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy te bejelentetted, hogy február végéig ez elkészül. Nem tudom, a te szövegedhez kell-e igazodnunk, tehát hogy amit mondtál.

(Kupa Mihály kijelenti, hogy valamit lerak az Országgyűlés asztalára. Boross Péter viszont azt kéri, hogy miután a miniszterek csak tegnap kapták kézhez az anyagot, ezért nem volt idő áttanulmányozni, ami – miután ez kormányprogram – az elfogadásához nélkülözhetetlen lenne. Ezért azt javasolja, hogy a Kormány most erről ne döntsön, hanem akár egy hétvégi rendkívüli kormányülésen szülessen erről csak döntés.)

Antall József: Tessék, van még hozzászólás? Itt van egy határozati javaslat, ami azt mondja, hogy a Kormány a pénzügyminiszter előterjesztését elfogadja, a célokkal és a végrehajtás ütemezésével egyetért. Az elhangzott észrevételek figyelembevétele alapján a pénzügyminiszter az előterjesztést véglegesíti, és azt az Országgyűlés elé terjeszti tájékoztatás céljából. Ez e pillanatban az, amiről kell szólni és dönteni. Kérdés az, hogy a célok és végrehajtás ütemezése fogalmat milyen tág értelemben értjük. Ez az első kérdés. Ha ezt veszem alapul, akkor azt nyugodtan megállapíthatjuk, hogy most a Kormány tagjai nincsenek az ismeretek teljes birtokában, hogy itt érdemben hozzászóljanak. A Gazdasági Kabinet megtárgyalta két héttel ezelőtt szakértők bevonásával. Gondolom, ott minden érdekelt tárca képviselve volt. Azzal kapcsolatban kérdem, hogy a Gazdasági Kabinet ehhez mit tett hozzá, ez bele van-e dolgozva? Ez az anyag már a Gazdasági Kabinet véleményét tartalmazza? Ehhez következik még a vitára bocsátással együtt, tehát az érdekvédelmi szervezetekkel való egyeztetés, továbbá ehhez kapcsolódik Kádár miniszter úr tájékoztatója a külgazdasági folyamatokról. Ennek az első része, ha megnézik, az 1990. évi külgazdasági eredmények és nemzetgazdasági folyamatok összefüggése. Ez egy általános tájékoztatás ténylegesen a külgazdaságról. A második pontja az 1991. évi indulás feszültségpontjai címet viseli a 6. oldalon. Ez viszont szervesen kapcsolódik az egész program kérdéséhez. Ez már nem szakági, hanem az egész gazdaság programja. Erre vonatkozóan, kezdve az árfolyampolitikától az agrárpiaci rendtartásig, szóval ez az egész kormányzati kérdést érinti. Ezekről az elemekről nem volt szó a Gazdasági Kabinetben? Akkor még nem készült el?

(Kádár Béla nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere elmondja, hogy a Pénzügyminisztérium megkapta a külgazdasági tárcának a megjegyzéseit, de nem foglalta bele. Többen hozzászólnak, egyetértve azzal, hogy az erről szóló vitát először nem a kormányülésen kellene lefolytatni. Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter szerint nem egy, hanem ténylegesen három vitáról is szó van: az egyik, az adósságkezelés ügye, a másik a válságkezelés, végül a gazdaságpolitika egész karaktere, mert szerinte itt feszül tartós ellentmondás a kormánytagok szemlélete között is. Ezt végig kell vitatni egyszer, hogy ki meddig tud elmenni, kompromisszumig eljutni, hogy a szigorú pénzpolitika, egyfelől az exportösztönző politika, másfelől a reálfolyamatokból kiinduló iparpolitika. Továbbá a kormányzati hatáskörökről és eszközökről kellene majd a vitát lefolytatni, mert úgy érzi, hogy a gazdaságpolitikai vitákat részben ezek a hatásköri, belső kormányzati viták is fűtik, felerősítik. Még további hozzászólásokat követően.)

Antall József: Akkor a következőt szeretném mondani. Különválasztjuk azt a részét, majd a Kádár Béla miniszter úr megadja a tájékoztatást a külgazdasági folyamatok 1990. évi fejlődésről, ami az 1. napirendi pontba tartozik. Ehhez tartozik a Kádár Béla miniszter úr anyaga, amit mindenki elolvasott, hiszen mindenkinek a kezében van az előzetes tájékozódáshoz. Sajnálatos, hogy a Gazdasági Kabinetben nem került sor ennek a beiktatására, hogy a tárca ott ezt nem fejtette ki. Itt most a lényeget a következőben látom. Itt egy olyan előterjesztésről van szó, amely meghatározza az elkövetkező 3-4 éves időszakra a kormányzat gazdaságpolitikai stratégiáját. Tehát egy gazdaságpolitikai stratégiának a megfogalmazása történt. Másodsorban egyben meghatározza ennek a stratégiának a kivitelezési, menetrendszerű, ha úgy tetszik cselekvési programját. Ennek az anyagnak ezt kell tartalmaznia, fő vonalaiban. Most ehhez jegyzem meg, hogy ennek kell homogénnek lenni egy vita után, amit a Kormány képviselni tud, és valóban, ameddig ez meg nem születik, amíg ezt most össze nem egyeztetjük, addig főleg a Kormány tagjai ellentétes irányba ne nyilatkozzanak. A kormánybiztos urat is majd külön meg fogom kérdezni, hogy globális közgazdasági nyilatkozatokat adni miért tart szükségesnek a Világkiállítással? összefüggésben. De ezt a stratégiát meg kell vitatni, meggyőződésem szerint beleértve a Kádár miniszter úr anyagában lévőket is. De ebben nem kívánok állást foglalni. De az biz-tos, hogy vannak olyan elemei, amelyek ebbe az anyagba hasznosan illeszthetők. A globális stratégiába is. Tehát nem hiszem, hogy itt bármilyen nézetkülönbség lenne. Tehát úgy képzelem műfajilag, hogy legyen egy globális gazdaságpolitikai stratégia. Ez az az anyag, amit még ki lehet egészíteni, és ahol el lehet jutni bizonyos kompromisszumra. Akárhogy nézzük, mindenképpen egy kompromisszumra kell törekedni, és ahhoz tartani kell magunkat. Utána ezen az alapon, ebben a rendszerben kell megcsinálni az ágazati gazdaságpolitikai programokat. Igenis ehhez kapcsolódva kell a külgazdasági, az iparpolitikai, a kereskedelempolitikai, az agrárpolitikai, a közlekedéspolitikai koncepciókat, programokat kidolgozni, amiket ez a program még nem tartalmaz. Arra nem vállalt kötelezettséget ez a program, hogy ezeket a részletes ágazati minisztériumi programokat is megcsinálja. Ha ez megszületik, akkor ezen az alapon igenis szükség van ezekre, mert Kádár Béla miniszter úr külgazdasági kérdésen kívül megjegyzi, hogy ebben a második részben nincs benne iparpolitikai vagy egyéb koncepció. De nem is lehet, mert ezeket az egyes tárcáknak kell elkészíteni, ezeket nem fogja megcsinálni sem pénzügyminiszteri minőségében, sem a Gazdasági Kabinet vezetője minőségében a pénzügyminiszter. Ezeket már az ágazati minisztereknek kell megcsinálni, de ezeknek egymással nyilván szinkronban kell lenni. Az lehetetlen, hogy a kormányzaton belüli viták ebben a kérdésben azelőtt folyjanak, mielőtt elkészül a főprogram. A másik pedig, hogy ha ez az általános rész megszületik, ahhoz idomulva, az adott mozgásszabadságon belül az ágazatnak az a dolga, hogy az ágazati feladatokat az adott lehetőségeken belül csinálja. De ezt nem ennek a programnak kell, hanem ehhez kell az ágazati programokat csatolni. Eddig ezt ebben a formában javasolnám felfogni és elfogadni műfajilag. Gondolom, ebben egyetértünk akkor, hogy ezt meg kell csinálni. Mi az, ami még az általánosba bekerülhet? Ezt kérem egyszer, nagyon sürgősen tisztázni. Most, hogy elolvashatják ezt az anyagot, utána kell a tárcáknak külön-külön megcsinálni a sajátot. Na most a kérdés viszont gyakorlatilag az, hogy ezt az anyagot most megvitatják az érdekvédelmi szervezetek is. Nem tudom, még ki kapta meg. Még az egész anyag nem ment ki, csak az a vékony került ismertetésre? Egyébként a vékony ismert szélesebb körben. A vékonyat, miután az már kinn van, gondolom, mint előzetes tájékoztatást, azt már lehet vitatni bárhol, hiszen az már nyilvánosságra került. Ezzel ezt az értelmezést így lehet módosítani, hogy február 28-ára elkészült ez. Jön viszont ez az anyag, és a kérdés, hogy ezt milyen gyorsan tudjuk megcsinálni. Mindenképpen a Gazdasági Kabinetet kell összehívni, mert ezt az egészet meg kell vitatni, és bele kell építeni az egyes szakági, vagy banki és egyéb dolgokat, amit nem lehet kormányülésen megtenni. Akkor azt kérem, hogy a Kádár Béla miniszter úr is legyen jelen azon a gazdasági kabinet-ülésen. Na most kérdés az, tessék eldönteni, hogy szombaton vagy vasárnap. Tessék?

(Válaszként elhangzik, hogy szombat délután. Kádár Béla viszont azt javasolja, hogy a vita most történjen meg, és utána kapjon a Pénzügyminisztérium egy hetet az anyag átfésülésére.)

Antall József: Mindenképpen a Gazdasági Kabinetnek meg kell tárgyalni, a gazdaságpolitikai vitát le kell folytatni, és ameddig ez nem történik meg, addig a Kormány ebben nem tud állást foglalni. Két dolgot mondtam ezelőtt néhány héttel, amikor a kormányátalakítások megtörténtek. Az egyik, hogy ezentúl a közigazgatási államtitkárok testülete vitatja meg előzetesen az anyagot, mert lehetetlen volt, hogy az egyeztetés hiánya következtében olyan anyagok kerültek elénk, hogy itt folytak a normaszövegezések és egyebek. Ez az államtitkári testület működik, és enélkül a közigazgatási államtitkári testület nélkül az idejövő jogszabályokat és egyebeket nem vitatunk meg. Ez vonatkozik a jogszabályokra és egyéb olyan kérdésekre, amelyek közigazgatási államtitkári hatáskörben kell, hogy előzetesen átmenjenek a szűrön. A másik dolog: olyan kérdések megvitatásában, mint az alapvető gazdaságpolitikai kérdések, a Gazdasági Kabinetnek meg kell előznie a kormányülést, mert a Kormány ilyen kérdésekben, ekkora horderejű koncepcionális kérdésekben nem foglalhat állást úgy, hogy a szakágak álláspontjai előzetesen nincsenek tisztázva. Ezt nem tudjuk itt megvitatni, ezt meg kell tenni a Gazdasági Kabinetben, ahol miniszterek, politikai államtitkárok vesznek részt, és szakértőként bárkit természetesen meghívhatnak, ahogy szükséges. Azt a Gazdasági Kabinet önmaga dönti el, hogy hogyan tudja a működését jól folytatni. Ha tehát ezt az anyagot Kormány elé hozzuk, akkor azt úgy kell, hogy a Kormány ezt fogadja el mint a Kormány felfogását, és akkor az a Kormány álláspontját tükröző anyagként megy ki. Az egy részletkérdés, hogy azt mondjuk, hogy a parlament Gazdasági Bizottságának? vagy a Költségvetési Bizottságának? átadjuk, ahogy azt a parlament igényelte külpolitikai és egyéb kérdésekben. A parlament kitűzhet egy időpontot, amikor a magyar gazdaságpolitika alapvető stratégiai kérdéseit meg fogja vitatni. Egy ilyen ülés elképzelhető, hogy lesz. Lehet, hogy a parlament nem fogja ezt igényelni, ennek ellenére mi mindenesetre a parlament elé terjesztjük, mivel elhangzott ez a kijelentés, hogy a parlament asztalára tesszük. Az már a parlament döntésétől függ, hogy meg kívánja-e vitatni, vagy sem. Most viszont annak, hogy ez kormányálláspontként menjen ki, két eleme van. Egy, hogy a Gazdasági Kabinet megvitassa. Fontos, hogy benne legyen az is, hogy az egyes szakágakat, a tárcák által képviselt ágazatokat egy külön program tartalmazza. Ez legyen benne akár az előszóban, akár a bevezetésben. Tehát ne kérjék számon a részletes külgazdasági, a részletes közlekedéspolitikai, vagy agrár, vagy iparpolitikai stb. programot, vagy a munkaügyi, munkaerőgazdálkodás stb. részleteit. Ez alapján viszont a Kormány majd hoz egy határozatot, amiben azt követően megjelöljük az időpontot, hogy mennyi idő múlva hozzák meg az érdekelt gazdasági ágazatokért felelős tárcák az ágazati kivitelezési programot. Most akkor időben felteszem a kérdést: a Kormány jövő heti ülésére elképzelhető-e, hogy módosítva a globális tervezet, elkészül? Miután igen a válasz, így akkor a jövő heti kormányülésre tűzzük ki a globális programot. Na most, ahhoz, hogy a globális program elkészüljön, kell egy ezt megelőző Gazdasági Kabinet-ülés, amelyen meg kell vitatni az alapelvi kérdéseket, és ezt a vitát a minisztereknek és a politikai államtitkároknak a jelenlétében kell lefolytatni. Azt viszont nem lehet – ez kormányzati kérdés –, hogy a tárcák legalább ne politikai államtitkárral legyenek képviselve, és utána ez ne legyen a tárca teljes képviseletének felfogható. Tehát, ha Bod Péter Ákos nem tud ott lenni a legközelebbi gazdasági kabinet-ülésen, ami, mondjuk, holnap van, akkor ott kell lenni a politikai államtitkárának, vagy ha Bogár László ott van, kormányzati szempontból nekünk úgy kell felfogni, hogy akkor jelen van a miniszter. Ezt szeretném hangsúlyozni. Tehát a tárcát a miniszter, vagy államtitkára képviseli a Gazdasági Kabinetben, és a miniszternek arról gondoskodnia kell, hogy az államtitkár legyen úgy felkészülve, hogy a tárcája álláspontját képviselni tudja. Ezeket az álláspontokat. Ezek után teszem fel a kérdést, hogy miniszter úr mikorra tudja az ülést összehívni?

(Kupa Mihály bejelenti, hogy szombaton 10 órakor mindenkit szeretettel vár a Pénzügyminisztériumban. Gondoskodni fog az ebédről, de szükség esetén vacsoráról is.)

Antall József: Rendben, nem ismétlem meg. Ehhez akkor jelen lesz a Kádár miniszter úr, csak azért, hogy előre tisztázzuk. Természetesen a Kabinet titkára? jelen lesz. Gergátz miniszter úr itt van, Kiss Gyula miniszter úr jelen tud lenni? Nem? Akkor a Schamschula legyen felkészülve erre. Közlekedési miniszter jelen van. Bod Péter? Akkor őt viszont képviselik. Kihagytam valakit? Tessék? Surányi? Igen. Akkor szombat 10 órára. Most a kérdésem, mivel nincs itt Mádl Feri, a Vagyonügynökséget érinti, vagy nem? Tehát akkor őt értesítitek, hogy ő is ott legyen. Akkor tárcánként a miniszterek és a politikai államtitkárok legyenek jelen. Az a kérésem, hogy ahol a miniszter szakértőt kíván vinni, akkor erre is legyen lehetőség. Most azok a miniszterek, akik nem közvetlenül gazdasági miniszterek, de érintettek lehetnek, mint a népjóléti, és a szombatjukat szeretnék erre szánni, akkor természetesen legyenek jelen. Azt hiszem, hogy Kupa Mihály mindenkit szívesen fog látni. Nem tudom még a programomat, esetleg egy időre lehet, hogy én is részt veszek, de mint csak vendég, mert tanulságos lenne számomra. Ez nem érinti a Kabinet elnöklését sem, tehát szeretném hangsúlyozni, hogy mint meghívott vendég. Tényleg érdekel és szeretném megismerni. Akkor az a határozat, hogy tárgyalási alapként a Kormány az előterjesztést elfogadta, s olyan határozatot hozott, hogy a Gazdasági Kabinet vitatja meg még az egyes ágazatok szempontjából, és utána a jövő heti minisztertanácsi ülésre kerül az anyag jóváhagyásra. Az érdekképviseletek párhuzamosan tárgyalják, a véleményüket kinyilváníthatják. Igaz, ők is a rövidítettet kapták meg. A rövidített természetesen mindenkihez kikerült, tehát az alapján a véleményeket figyelembe lehet venni. Azt is kérem mindjárt a Gazdasági Kabinetben majd megvitatni, hogy a Gazdasági Kabinet hogyan látja az ágazati programok kérdését, tehát mennyi időt célszerű erre adni, mert egész másként nézik az egyes tárcák képviselői ezt, mivel tudják, hogy nekik ezután az ágazatra vonatkozóan kell egy külön hasonló kiegészítő, tehát ehhez szorosan kapcsolódó anyagot csinálni.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatban.

(Kupa Mihály pénzügyminiszter az eddig lefolytatott viták alapján azt javasolja, hogy továbbra is a benzinárban szerepeljen a biztosítás fedezete, és szeptember–október hónaptól kerüljön bevezetésre a szerződéses biztosítási rendszer. Megjegyzi, hogy a közvélemény-kutatások, valamint valamennyi érdekképviselettel lefolytatott megbeszélés szerint érdekes módon mindenki az üzemanyagot támogatja inkább, vagyis azt, hogy a megtett futással legyen arányos a terhelés. Király Péter pénzügyi közigazgatási államtitkár azzal egészíti ezt ki, hogy azért az autós társadalom a kérdésben – hogy a benzinárba építve vagy szerződéses rendszer legyen – kellően megosztott. Szerinte – amennyiben a benzinárban szerepel – körülbelül 6-7 forinttal történő emelés lenne a reális, ami az idei kárkifizetésekre fedezetet teremthet.)

Antall József: Miután prognosztizálható, hogy az öbölháború? befejezése után a benzinárak nem emelkednek a világpiacon, illetve még lemennek esetleg, ezért akkor célszerű ezt ennek megfelelően meglépni, mivel az ár úgyis esni fog, és ezt a lakosság a meglévőhöz fogja viszonyítani, és így jobban tolerálja feltehetően. Ennek megfelelően most ezt pszichológiailag lehet kezelni. Tehát ezt lehet közgazdaságilag úgy kezelni, hogy a jelenlegi benzinárakhoz képest ne jelentsen emelést, hanem a csökkenésbe legyen beleépítve? ehát első menetben?

(Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter is megerősíti, hogy az autós társadalom kellően megosztott ebben a kérdésben. Az ő tárcája inkább a szerződéses rendszer bevezetését támogatná. A közvélemény reakcióján kellően csodálkozik, ugyanis az Útalap 3 milliárdos hiányának az eltüntetése 3 forintos emelést tett volna szükségessé, de ettől mereven elzárkózott a közvélemény, az Érdekegyeztető Tanács is, és ennek kapcsán a Kormány sem forszírozta, miközben mérhetetlen nagy károk származnak az elégtelen Útalapból. Több további hozzászólást követően.)

Antall József: Adom tovább a szót Surányi Györgynek, Für Lajosnak és utána Bogdán Tibornak. Csak egyet szeretnék, hogy ne váljék parttalanná a vita. Úgy gondolom, hogy nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy jelen pillanatban a benzinárba való beillesztés mellett szól átmenetileg az, hogy esély van a benzin árának a lemenetelére, és ezt a magas árat e pillanatban az emberek megszokták. Ez a megoldás bizonyos mértékig csökkenti a fogyasztást, tehát, mondjuk, takarékosságra int. Ez az egyik elem, ami e mellett szól. A másik viszont, hogy ez nem lesz sokáig tartható, mert van egy ellentmondás. A biztosítótársaságoknak a nyugati árrendszerre való áttérés, továbbá az alkatrészeknek a (már beleértve az orosz kocsiknak is az alkatrészeit is) drágulása miatt magas áron kell egy karambol esetén a kártérítést fizetni. Ma már ötszöröse akár egy Zsigulinak a sárvédő vagy egyéb alkatrészének az ára a korábbihoz viszonyítva. Az erre való áttérés következtében az a helyzet fog előállni, hogy a kis fogyasztású nyugati kocsik lesznek elterjedtek, amelyek a benzinárban aránylag tulajdonképpen kevés pénzt hoznak be, mert 5-6 litert fogyasztanak, vagy a dízelautók. Tehát a bevétel csökkenni fog a benzinárban. Viszont a biztosító esetében magas árat fog jelenteni, mert egy karambolozó nyugati kocsi kárát nem fogja tudni a biztosító fedezni. Tehát körülbelül ez – azt hiszem – a leegyszerűsített helyzet, ha jól értem, és jól gondolom. Ebből következően a benzinár-emelés csak időszakos lehet és ideiglenes. Tehát ezt kell a társadalommal megértetni, hogy ebbe az irányba kell menni. A dízel, az olajkérdés, amelyik itt a mezőgazdaságot is érinti, továbbá részben minden nagy közüzemet tulajdonképpen érint, ezt nem tudom, hogy ehhez tud-e valami előzetes szakmai megjegyzést tenni Király Péter, és utána továbbadom. Erre az egy kérdésre.

(Király Péter válaszában elmondja, hogy a dízelüzeműeknél már ma is szerződéses rendszer van, tehát a benzinárba való beépítés nem érinti őket.)

Antall József: Nem érinti, tehát ezt iktassuk ki a vitából.

(Surányi György, a Nemzeti Bank elnöke szerint nemzetközi szempontból elfogadhatatlan a benzinárba való beépítés. Az Európai Közösség országaiban komoly ellenállást fog kiváltani ez. Amennyiben a biztosítási díjat a benzináron keresztül fizettetjük meg, a magyar autósoknak retorzióval kell szembenézni az Európai Közösség országaiban. Nem fogják beengedni őket, csak ha külön biztosítást váltanak.)

Antall József: Ott viszont a kötelező biztosítás rendkívül magas, és akkor viszont az sújtja az autósokat.

(Für Lajos honvédelmi miniszter kéri, hogy a közúti fogalomban nem részt vevő, rendszámmal nem rendelkező honvédségi járművek jelentsenek kivételt.)

Antall József: Tehát harci járműre és közúti forgalomban nem részt vevő honvédségi járműre nem vonatkozik. Kérem ennek jogszabályi megjelenítését. A témát zárjuk le. Akkor azt hiszem, összegezhetjük abban, hogy mi az álláspont. Tehát csak a dátumot kell meghatározni itt az anyag alapján, hogy a szerződéses rendszerre való áttérés az a cél. Tehát minden körülmények között azt tűzzük ki az év során. Kérdés, az előterjesztőtől kérdem, hogy meghatározzunk-e ebben egy időbeni célt, ameddig a biztosítóintézeteknél megvizsgálható egyáltalán, hogy milyen rendszert tudunk kialakítani, hogy tudjuk ezt széthúzni. Mindezek a példák, amik itt elhangzottak, külföldi stb. autósokra vonatkozóan elképzelhető-e a nagyobb turistaszezon előtt az erre való áttérés? Nem. Tehát ez gyakorlatilag szeptember, ez év folyamán? Mikor? Hallgassuk meg az előterjesztőnek először az álláspontját. Mert tudniillik itt azt meg kell határozni, hogy mikor. annyit jegyeznék még meg, hogy mindaz, ami itt elhangzik, Útalap,? a környezetvédelem, az akkor szóba jöhet, ha a benzinárból majd elhagyjuk a biztosítást.

(Király Péter a benzinárba történő beépítést még a turistaszezon előtt javasolja végrehajtani.)

Antall József: De a magyarországi benzinárak egészében véve, hogy fognak aránylani előreláthatólag a külföldihez? Itt az a kérdés, hogy drágább lesz-e Magyarországon a benzin egy valutaátváltás esetén, vagy nem? A külföldit ez érdekli.

(Király Péter szerint nem lesz drágább, bár csak az osztrákkal lehet összehasonlítani. Kupa Mihály kiegészíti azzal, hogy a németnél még olcsóbb lesz, mert a németek most építik be az üzemanyagba az újabb adóikat.)

Antall József: Tehát akkor a következőképpen fogalmazhatjuk meg, hogy átmeneti intézkedésként a benzinárba történik a biztosítási díj beépítése. Ennek meglépésére áprilisban tessék egy hétfői napot kitalálni, április elseje utáni hétfőt. Akkorra beépíteni, addigra a tárgyalásokat le kell folytatni a Kőolajipari Tröszttel,? vagy annak utódszervezetével, vagy a miniszteri biztosával. Tehát, amikor ez majd megtörténik, az ezzel kapcsolatos áremelkedés esetleg nem jelentkezik valóságos áremelkedésként. Ez az átmeneti intézkedés. Nem tudom, hogy célul tűzzük-e ki jelen pillanatban, hogy október elsejei határidővel áttérünk a szerződéses rendszerre.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 204-213. oldalán megjelent szövege)