1993. év

Tisztelt Minisztertanács, akkor lezártuk az előző ügyet. Most már csak az, amit szeretnék elmondani, azt is kifejezetten inkább egy politikai tájékoztatónak vegyék. Augusztus 23-a és 29-e között kerül sor a szárszói találkozóra, az 50 éves évfordulóra, illetve az ehhez kapcsolódó politikai előadásokra, eseményekre. Ez nem is érdemelne tulajdonképpen egy ilyen nagyobb politikai bevezetőt, ha egy történeti jubiláris évfordulóról lenne szó, amit azt hiszem, mindnyájan, akik a ’43-as Szárszó jelentőségét, beleértve Németh László beszédét, az ott elhangzottakat ismerjük. Továbbá mindezzel kapcsolatban annak pozitív szerepét a II. világháború utolsó szakaszában és bizonyos szellemi örökségét stb. elismerjük, sőt a magam részéről azonosulok is vele. Ugyanakkor 1993-ban erről néhány szót kell szólni. Ha valaki a kapott meghívót és névsort megtekinti, akkor itt van a rendezvény első szakasza, a ’43-as szárszói táborra való emlékezés. Ez kifejezetten történeti jellegű, beleértve László Gyula professzortól történészekig, Gombos Gyuláig, az akkori résztvevők, mint Somodi István stb. Utána a rendezvénynek van egy nemzetpolitikai blokkja kedden, szerdán, ahol az előadók: Andorka Rudolf, Ágoston András, Báthory, Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Borbándi Gyula, Csoóri Sándor, Csurka István, Dobszai Károly, a parasztpárt főtitkára. Duray Miklós, Fekete Gyula, Für Lajos, Horváth Lajos, Jobbágyi Károly, Joó Rudolf, Kádár Béla, Kiss Gy. Csaba, Kósa Ferenc, Kupa Mihály, Lezsák Sándor, Pozsgay Imre, Sütő András, Kovács Sándor, Szöllősi Árpád, Szűrös Mátyás, Tóth Sándor, Tőkés László, Varga László, gondolom a KDNP-s Varga László, Vass Csaba stb. Utána pedig egy gazdaságpolitika és érdekképviseleti rész, Balogh János, Csete György, Márton János, Nagy tamás, Podmaniczky Béla stb. Azután egy ipari, kereskedelmi rész, Botos Balázs, ifjabb Fekete Gyula, Kádár Béla, Nagy Zoltán, Töröcskei István, Kassai Róbert, Kovács István, Nagy Sándor, Sümegi Csaba, Szabó Endre, Széles Gábor. Azután van egy kulturális, tudományos blokk. Albert Gábor, Andrásfalvy, Bakos a minisztériumból, Czine Mihály, Dobos Krisztina, Lubás Károly, Fekete György stb. Makovecz Imre, Nemeskürty István, Pungor Ernő, Sára Sándor. Nem olvasom, mert a kezükben van, és a többi már az technikai jellegű. Na most, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egyhetes szárszói találkozónak tehát van egy történeti visszaemlékezése, amiben azt hiszem, hogy mindnyájunknak teljes egyetértése van. Utána vannak előadások, amivel természetesen csak egyet lehet érteni, nem szólva a kulturális eseményekről, Sinkovits szavalataival, vagy mit tudom én, Szörényi Levente fellépésével. Mindez ugye eleve indítva is, annak idején is a református egyháznak nagy szerepe volt benne. Indul a református egyház szárszói telepén, istentisztelettel, Tőkés Lászlóval, majd ökumenikus istentisztelet következik. Ha ezt végignézzük, így ebben a formában, akkor kibontakozik az egyházi része mint keret, a történeti visszaemlékezés, a tudományos, nemzetpolitikai stb. előadások, a gyakorlati gazdaságpolitikai, érdekképviseleti, kulturális részek, tehát mindaz, ami formájában és mint ilyen, nemzetpolitikai gondolkodásmódban részben összevág a ’43-as szárszóival. Ugyanakkor ennek az összejövetelnek – világosan kell látni –, van egy másik szándéka is. Ez a másik szándék részben összefügg azzal, ami már a kisújszállási találkozó alkalmával is felmerült, és ahova annak idején hívtak, és kerestek. Én annak idején oda egy üzenetet intéztem. Ennek a szárszói találkozónak a politikai szándéka, most nem az egyes résztvevőknél, hanem a szervezőknél elsősorban az, hogy a Nemzeti Demokrata Szövetségnek ez egy ilyen nyitó, zászlóbontó ülése egyik oldalon. Valóban a népi gondolkodás, nemzeti gondolkodás, egy programnak a pártok felett álló vagy pártoktól független bemutatkozása. A másik oldalon viszont kifejezetten a Nemzeti Demokrata Szövetség keretében, mondjuk az MSZP népi, nemzetinek érzett szárnyától, Szűröstől egészen akár Csurka Istvánig stb., a legkülönbözőbb csoportoknak egy ilyen nemzeti vonulatot kíván pártállástól függetlenül bemutatni. Tehát ez a népi, nemzeti politikai, népi, urbánus stb. konfliktus keretében ennek a hagyományainak a felelevenítésével, konkrét politikai szándékaiban pedig a pártpolitikával szemben az adott korszakkal jelenünk meg. Én nem fogok ezen részt venni.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 929-930. oldalán megjelent szövege)