Az 1990. július 26-ai kormányülésen Antall József érdemi hozzászólása a parlamenti működéssel kapcsolatban
Először is napirend előtt szeretnék nagyon röviden visszatérni a tegnapi szavazás eredményére, ami alapján a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendje tárgyában készült törvényjavaslatot, mint tudjuk, az Országgyűlés kétharmaddal fogadhatta volna el. Nem fogadta el az Országgyűlés.? Kikértük a szavazási eredményeket: az ott elhangzottakra vonatkozóan tájékoztathatom a Minisztertanács tagjait, hogy a kormánykoalíció teljesen egységesen és fenntartás nélkül szavazott. Egy kisgazdapárti „nem” szavazás volt, ami – gondolom – egy ujjnak a félrehordása lehetett, vagy tévedés. Az illető majd a történelem előtt elszámol ezzel. Ez azt jelenti, hogy 62%-os a szavazati eredmény. A kormánykoalíció előterjesztett javaslata mellett a kormánykoalíció egységesen szavazott, és a függetlenektől néhányan szavaztak mellettünk. Az SZDSZ, Fidesz, illetve az MSZP ellene szavazott, illetve tartózkodtak egyesek. Ennek volt következménye, hogy most nem sikerült a 66%ot elérni. Az ezzel kapcsolatban kialakult jogi helyzetet és javaslatot, amit azért terjesztek a Kormány elé, hogy ebben egyetértéssel léphessünk fel, ismerteti Kajdi József.
(Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) közigazgatási államtitkára azt javasolja, hogy a Kormány változatlan tartalommal azonnal nyújtsa be ismét a javaslatot, amelynek előadója most a miniszterelnök lenne, aki a Kormány nevében azonnali, vita nélküli szavaztatását kérné, hiszen erről mind a bizottsági vita, mind a plenáris vita már megtörtént. A szavazás érdekében még azt az érvet is fel lehet használni, hogy bár a jelenlegi Alkotmány úgy szövegez, hogy a médiavezetők kinevezéséről, felügyeletéről stb. a jelen lévő képviselők kétharmada szavazatával elfogadott törvény rendelkezik, azonban szeptember végéig fennáll az a jogi kiskapu, hogy a média vezetőit a Kormány nevezze ki.)
Még indokolásul annyit szeretnék hozzátenni: egyrészt az tény, hogy az Alkotmány jelenleg ezt írja elő, hogy ilyen törvényjavaslatot kell előterjesztenünk. Indokolt, hogy még egyszer egy világosabb szavazási rendszerben erre kísérletet tegyünk, és ne éljünk a kiskapu adta lehetőséggel a legitimitás érdekében. Másrészt, a két jelölt a saját erkölcsi helyzetének erősítése érdekében azt a kijelentést tette az országgyűlési bizottság előtt annak idején – ezzel is a pártatlanságát kívánva kifejezésre juttatni –, hogy köztársasági elnöki kinevezésként vehesse át a megbízatást, ne kormánymegbízatásként, ezért ez a személyüket is érintő kérdés. Még egyszer adjunk egy lehetőséget, hogy az ellenzék számára is világos legyen a végleges választási lehetőség. Harmadszor, tulajdonképpen ezen a két, vagy három napon már nem múlik. Mindenesetre, mivel ezt nem mondta ki akkor az Országgyűlés – nem tudom, hogy történt-e ebben intézkedés –, úgy gondolom, hogy mégis kérni kellene az Országgyűlés elnökét, hogy az Országgyűlés üljön össze hétfő reggel. Indokolásul kérem még megemlíteni, hogy szerdán a velencei ötös miniszterelnöki találkozóra utazom, így nem is tudom szerdán ezt előterjeszteni.
(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 496-497. oldalán megjelent szövege)
