1993. év

Most szóban előzetesen csak a következőt szeretném elmondani, de ezt meg fogom ismételni írásban is. Három dolog. Az egyik egy elvi kérdés. Az a kérésem, hogy minden hivatalos és egyéb utazást kurtítani, rövidíteni szükséges. Minisztereknek, államtitkároknak arra nem lehet ideje egy jól dolgozó kormányban, hogy bármennyire is kellemesek a társadalmi programok, hosszú időt töltsenek távol egy ilyen időszakban, mint amiben mi vagyunk. Ha kell menni, ha föltétlenül miniszternek kell menni, akkor természetesen menjen a miniszter, de minden esetben nagyon koncentráltan, rövidített időben. Nem tudjuk a mai és a hátralévő időszakban azt lehetővé tenni, hogy tartós távoli külföldi utazások legyenek a jövőben. Ezt kérem figyelembe venni. A második része a mondandómnak, jön a nyár. A nyár azt jelenti, hogy a Kormánynak – a nyári szabadságok ellenére is – bármilyen rendkívüli helyzetben határozatképesnek kell két órán belül lenni. Tehát a külföldi szabadságolások, egyáltalán, bármi terén egy nagyon szigorú rendet kell ahhoz megtartanunk, hogyha olyan esemény következik be, akár külpolitikai, katonapolitikai, belpolitikai, gazdaságpolitikai, akkor a Kormány határozatképes legyen, és állást tudjon foglalni. Tehát a nyár sajnos nem azt jelentheti számunkra, hogy lazíthatunk, mert nincs parlament. A Kormánynak nyáron is a helyén kell lennie határozatképes állapotban. Tehát a bejelentések, távolmaradások és egyebek ügyét úgy kell szabályozni, hogyha szükséges, akkor a Minisztertanács összehívható legyen két órán belül. Két órán belül még Kőszegről is ide lehet jönni rendőrautóval. Tehát mindenről tudnunk kell, hogy ki hol érhető el, és ezt a Miniszterelnökségnek meg kell szervezni. A másik, hogy a szabadságoknál kérem figyelembe venni, hogy miniszter távolléte esetén a politikai államtitkár ne legyen távol. a másik dolog pedig, hogy kérem a távollétet egyeztetni a helyettesítő miniszterrel. Ha ez nem lehetséges sehogy sem, akkor kérem a tájékoztatásunkat, mert akkor ideiglenesen egy olyan rendszert kell érvényesíteni, ami eltér a helyettesítési rendtől, és akkor vagy a miniszterelnök veszi át a helyettesítést vagy más minisztert jelölünk ki erre. Tehát ebben a nyári időszakban, ami mostantól jön, beleértve a törvénykezési szünetet, tehát a parlamenten kívüli időszakot, sokkal, de sokkal nagyobb fegyelmezettségre van magunkkal szemben szükség, mert nem lehet, hogy nem tudok elérni valakit, hogy nem tudok megtalálni, gyakran sajnos kulcstárcákat, értve biztonsági szempontból is, mert az illető nem jelezte, hogy hol van. Nem szeretném, hogy akármilyen válságszituációban ilyen helyzet álljon elő. Azt hiszem, nem kell magyaráznom, hogy miért. Tehát mindenki gondoskodjék erről. Akik jelen vannak, miniszterek, politikai államtitkárok, kérem, hogy ezt eszerint mondják el az államtitkároknak is, és az államtitkárokat is kérem, hogy a minisztereiket is erről tájékoztassák. Félreértés ne legyen, nem azt kívánom, hogy ne menjenek szabadságra, hanem csak azt, hogy ez szervezetten történjen. De remélem, ezt nem kell indokolnom, mert mindenki tisztában van azzal, hogy váratlanul történhet olyan esemény, amely gyors kormánydöntést igényel, amit viszont nem lehet Kormány nélkül meghozni. Ez a mi kötelességünk. Tehát a most elmondottak nem csak az úgynevezett védett miniszterekre vonatkoznak, akiket a biztonsági szolgálaton keresztül elvben mindig el kellene tudnom érni, hanem a többiekre is. Továbbá tájékoztatásul közlöm, hogy a kormányügyeletesen kívül, aki most a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára lesz a hétvégén, ahova befutnak a dolgok, a Miniszterelnökségen is működik egy operatív, külön személyi ügyelet, akik telefonon a lakásukon érhetők el. Tehát Kajdi József, Marinovich Endre, Forrai, Szentgyörgyi, Müller, akik ezt ellátják. Ez olyan, mint az orvosi ügyelet, aki otthon telefonon bármikor elérhető, és tíz percen belül mozgósítható. Ha nem tudok érint-kezni adott esetben egy tárca általam ismeretlen helyettes államtitkárával, akkor ezt a személyi ügyeletest hívom. Ez nem érinti a kormányügyeletesi rendszert, de vannak olyan kritikus dolgok, ami miatt munkatársaimat még ebben az örömben is részesítettem, hogy felváltva mindig elérhető kell, hogy legyenek. Még egy dolog ehhez, ami a háromévi gyakorlatból következik, ezért újra elmondom. Amit az előbb a távoléttel kapcsolatban elmondtam, az a miniszterekre, politikai államtitkárokra vonatkozik. De a helyettesítéssel kapcsolatban szólnom kell a tárcát közigazgatásilag vezető közigazgatási államtitkár szabadsága, távolléte esetén való teendőről is. A közigazgatási államtitkár távolléte alatt pontosan ki kell jelölni a helyettes államtitkárt, hogy a távollét alatt ki az, aki a minisztériumot mint közigazgatási államtitkár vezeti adminisztratíve, vagyis melyik helyettes államtitkár a helyettese, aki akkor teljes felelősséggel viszi a tárca mint hivatal ügyeit. Nem elég az, hogy a minisztert a minisztériumon belül a politikai államtitkár helyettesíti, hanem arról is gondoskodni kell, ha a özigazgatási államtitkár nincs, azalatt ki a helyettese. Ezt is kérem megtartani. Elmondhatom, hogy sajnálatos módon volt olyan esetem az elmúlt időszakban, hogy sem minisztert, sem egyetlen államtitkárt és még a helyettes államtitkárok közül is csak egyet, ráadásul őt is alig tudtam előkeríteni sürgős ügyben. És azt is elmondhatom, hogy nem volt mindegy, például két évvel, másfél évvel ezelőtt, hogy váratlanul érkezik a horvát külügyminiszter-helyettes gyors, bizalmas tárgyalásra. A kormányügyeletes véletlenül összekeverte a szerb külügyminiszter-helyettessel, ami számomra nem volt ugyanaz abban a helyzetben. Szóval ezek megtörtént esetek, azért vagyok kénytelen ezt szóvá tenni, amit kérem, hogy ne vegyen zokon tőlem senki. Én csak azért mondom el ezeket, hogy átérezzék, hogy itt mikről van szó. Ráadásul mindig hétvégén történik valami, és nem csak a fogfájás következik be. Kevés olyan hétvége volt nekem az elmúlt időszakban, amikor ne kellett volna valami tényleg kardinális kérdést is jelentő ügyben állást foglalni. Ezt Boross miniszter úrral mi egymással folyamatosan egyeztetjük, mindig tudjuk, hogy hol van a másik. Tehát a mi helyettesítési rendünk az szigorúan érvényesül, de ezt sajnos most ki kell szélesíteni. Tehát fontos tudnia a minisztereknek is, hogy van olyan hely, ez az én személyi hétvégi ügyeletem, ahol megtudja, hogy sürgős ügyben, hol találja meg a másik minisztert, ugyanis ezt a Miniszterelnökség gyűjti és koordinálja. Köszönöm szépen, akkor van még ezzel kapcsolatban valami? Én úgy vélem, hogy kényelmetlenséggel együtt elvileg ezzel mindenki egyetért, és megérti a kérésemet, hogy ez összkormányzati ügy, és nem lenne jó, hogyha már Milošević hadserege Mečiar hadseregével találkozna, amikor én még keresem a honvédelmi minisztert. Azt hiszem, hogy az elmondottak a világ legtermészetesebb dolga.

Különfélék között a Földművelésügyi Minisztérium véleménye kapcsán a szövetkezeti törvény módosításáról szóló bizottsági törvényjavaslat vonatkozásában a szövetkezeti részaránytulajdonosok kiválásának kérdésével kapcsolatban.

(A vita apropója az, hogy a földművelésügyi tárca szakemberei – a Kormány tájékoztatása és döntése nélkül – az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának kérésére készített módosító javaslatot a szövetkezeti törvényhez.)

Kérem szépen, akkor én a következőt javaslom, hogy most semmiféle állásfoglalás ne történjen. A földművelésügyi miniszter úr tájékoztatott bennünket. a Kormány most ezzel érdemben nem foglalkozott, mint ahogy nem is tud, miután nincs is itt semmiféle egyéb javaslat. A jövő heti ülésre a földművelésügyi miniszter úr a Bizottságtól kapott egy meghívást. Az, hogy a Földművelésügyi Minisztérium szakértői részt vettek egy agrárágazati tárgykörnek a szakértői munkálkodásában, ez nem jelenti azt, hogy ők ebben a Kormány nevében vettek részt. Hivatalosan nem vettek részt, mert a Kormánytól erre nem kaptak felhatalmazást, és erre a földművelésügyi miniszter úr sem kapott felhatalmazást. Szakértői a bizottságok és a szakértők közötti együttműködésben segítettek. Jövő héten a földművelésügyi miniszter úr tájékoztatja a Kormányt arról, hogy milyen normaszöveg született a Bizottságban. Azt előtte az államtitkári értekezlet és a Gazdasági Kabinet is megvizsgálja, és véleményt mond róla. Kérem, hogy minden körülmények között a földművelésügyi tárcán kívül vizsgálja meg külön a pénzügyi tárca is, és az igazságügy is foglaljon előzetesen állást. Nyilvánvaló, hogy itt politikai szempontból a jogbiztonság, a befektetés és a beruházások szempontja a fontos. Így látatlanban, nagy valószínűséggel ez egy nem keresztülvihető javaslat és megoldás, mert zavart okoz a gazdaság egészében. A másik oldalon mint részérdekcsoport, valószínűleg nagyon kis létszámú az a csoport, amelyik ezzel valóban élni akarna, az viszont ezt hangosan követeli. A Kormány ebben nem foglal állást. Hogy jövő héten mit fogunk tenni, azt csak a szöveg megismerése után tudjuk eldönteni. Mindenesetre az a kérésem, hogy semmiféle elkötelező nyilatkozatot egyetlen kormánytag se tegyen, mert nagy valószínűséggel mint kormány nem tudjuk vállalni a módosító javaslatban foglaltakat. A másik oldalon viszont kategorikus nemet se hangoztasson senki, mert fölösleges az indula-tokat korbácsolni ebben a pillanatban. Ezt javaslom. Nem tudom, hogy van-e ehhez bármilyen vélemény? Akkor kérem, ezt elfogadni, és eszerint a sajtótájékoztatónak nem kell, hogy ez a tárgya legyen. köszönöm szépen.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 435-438. oldalán megjelent szövege)