1992. év

A javaslatom az, hogy most tartsuk meg az ebédszünetet, mert akkor jobban tudunk gazdálkodni a délutáni idővel annak érdekében, hogy négyre be tudjuk pontosan fejezni. Annyit szeretnék viszont még elmondani, hogy a miniszterek helyettesítési rendjéről szóló közlemény megjelent a Magyar Közlöny 82. számában,? tehát, amit mindenki levélben megkapott. Még egyszer annyit szeretnék ezzel kapcsolatban mondani az eddig nyári tapasztalatok alapján is, hogy higgye el a Minisztertanács minden tisztelt tagja, hogy a napi feladatok között ennek gyakorlati jelentősége van, mert egyszerűen szükséges, hogy koordinálják a távollétüket, és valóban megtalálják egymást. Nekem mindennap van olyan ügyem, amihez legalább tudnom kell, hogy a helyettesek és az államtitkárok itt vannak. A másik pedig az, hogy egyszerűen tarthatatlan az a gyakorlat, hogy a távozó miniszter, aki elmegy, ne vegye fel a kapcsolatot a helyettesítőjével, de az is, hogy a helyettesítő pedig annak a tárcának a politikai államtitkárával, ahol helyettesít. Tehát egyszerűen a jog, a miniszteri felelősség elve, az ellenjegyzés elve megköveteli azt, hogy a miniszterek a helyettesítési rend szerint egymást helyettesítsék, és a helyettesítendő tárca politikai államtitkárával vagy annak a távollétében az adminisztratív államtitkárával a szoros kapcsolatot tartsák. Ez az egyik. Nem kívánok példákat elmondani az elmúlt hetekből, hogy milyen problémák voltak, hogy mennyire nem voltak egymással kapcsolatban. A tárcák államtitkárai nem is tudtak arról, hogy helyettesítő miniszter van vagy a helyettesítő miniszterek nem tudtak arról, hogy a másik miniszteri helyettesítés alatt van. Most is alakult olyan szituáció, hogy a helyettesítő miniszterek egyike sincs jelen tartósabb ideig. Tehát a miniszteri helyettesítés, és még egyszer elmondom, remélem, hogy tényleg utoljára, alkotmányjogilag, a miniszteri felelősség elve szempontjából ezért szükséges, hogy kimondva és kihirdetve legyen. Nem ok nélkül minden országban ezt kihirdetik, mert a miniszteri felelősség elve arra nehezedik, aki helyettesít. Hát nem véletlen, tessék elolvasni, ha nem hisznek nekem, a Bölöny József magyar kormányokról szóló második kiadású könyvét,? ahol egy hosszú bevezető tanulmányban ezen az alapon vizsgálja, hogy a Magyar Közlönyben megjelent helyettesítések rendszere szerint ki mettől meddig helyettesítette a másikat, akkor is, ha abban az időszakban az államtitkár vezette a tárcát. A másik dolog. ennek van egy nagyon gyakorlati és jogi következménye is, még akkor is, ha konst-ruktív bizalmatlansági indítványrendszer van. Az Alkotmány azt mondja ki, hogy minden miniszter felelős a miniszterelnöknek és a parlamentnek. Ennek következtében, ha például távol van Gergátz Elemér, és nincs kijelölve a helyettese, és nem tudatosan érvényesül Kiss Gyula mint helyettese, de gondolom, nem kell a példákat felsorolnom, tehát, ha valami ilyen probléma merül fel a miniszteri felelősség elve szempontjából, az automatikusan az egész Kormányt érinti. Tehát abban az esetben, ha miniszteri felelősség érvényesül, egyrészt kénytelen a miniszter vele foglalkozni, másrészt szükség szerint csak egy személyt érint, nem az egész Kormányt. Tehát ennek nagyon is valós gyakorlati oka van, hogy ezt megkívánom és megkövetelem. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, amikor a minisztériumokon belül előfordul, hogy miniszter, két államtitkár, sőt még a helyettes államtitkárokból is kettő elérhetetlen, mert vagy külföldön vagy szabadságon vannak, és ennek következtében az adott témában nincs felelős vezető. De már az is előfordult, hogy az egymást helyettesítő két miniszter is távol volt. Kérem szépen, azért nem az a dolgom, hogy miniszterelnökként a távol lévő két miniszter, két államtitkár és, mondjuk, még két helyettes államtitkár helyett a harmadik helyettes államtitkárral tudjam az ügyeket vinni. Tehát ezt azért tessék figyelembe venni, és ha nincs ez a helyettesítési rendszer, akár jogilag, akár a felelősség szempontjából világosan leírva, kiadva, kinyomtatva, abban az esetben ez az egész a Kormányra hárul, márpedig ezt nem vállalom. Tehát ezért mindenképpen ragaszkodnom kell ehhez, és kérem a jelenlévőket, hogy ennek szellemében ezt érvényesítsék, mert kénytelen vagyok ehhez a legmerevebben ragaszkodni. Természetes dolog, hogy előre a szabadságokat is össze kell egyeztetni. Ez a világ legtermészetesebb dolga, hogy a szerint kell a szabadságokat kivenni, mint bármely munkahelyen. egy helyettesítési rendszer szerint kell itt is eljárni, és abban az esetben itt még arról is szó van, hogy természetesen meg lehet tagadni a szabadságra menést. Hogyne lehetne, hát be kell osztani. Természetesen nem úgy tagadja meg, hogy általában nem mehet szabadságra az illető a nyáron. Na, de be kell osztani. Olyan nincs, hogy egyszerre megy szabadságra a minisztériumnak az egész vezérkara, és ott marad egy főosztályvezető, mert nem tagadhatjuk meg az elmenetelt? Hát ez nem merülhet fel. A lényeg az, hogy be kell osztani. A másik, ha rendkívüli helyzet van, akkor a helyettesítési rend, ahogy ki van nyomtatva és le van írva, mindig érvényesül. És hogyha a helyettesítő két miniszter távol van, akkor igenis egy harmadikat is akár kijelölünk helyettessé, aki felelős azért. Már nem győzöm ezt mondani. Ez nem merült föl Magyarországon 1848 óta. Amikor Szemere Bertalan elment mint miniszter, akkor Vukovics Sebő helyettesítette, és sorolhatnám tovább. Hát akkor is így volt, és ez nem ok nélkül alakult ki. Amikor már Görgey volt a honvédelmi miniszter, de a feldunai hadtestnél volt, akkor addig egy másik miniszter vagy Batthyány helyettesítette. Szóval ez egy alkotmányjogi alapkérdés, ami ebben a rendszerben, az elmúlt rendszerben nem volt, mivel nem érvényesült az alkotmányjogi felelősség, nem volt miniszteri ellenjegyzés, nem volt miniszteri felelősség, mert a miniszterelnök-helyettesekhez beosztottként éltek a miniszterek, három-négy miniszter volt egy miniszterelnök helyettes alá rendelve. Miután ez nem érvényesült, ezt kellett nekünk most visszaállítani, és az Alkotmány vissza is állította. Szóval végre fogjuk fel, hogy a választás, a népképviselet azt jelenti, hogy a választó a parlamentre ruházza a népképviseleti hatalmat, és a parlament pedig a végrehajtói hatalmat ruházza a Kormányra, és ezáltal van a miniszternek miniszteri felelőssége. a többi is le van írva, és ezért nem írhat államtitkár alá a köztársasági elnöknek ellenjegyzést, vagyis miniszteri ellenjegyzést ezért nem tehet az államtitkár. Azért csak egy másik miniszter vállalhatja a kormányzati felelősségét, mert az egyetemleges kormányfelelősségnek a reá ruházott részét gyakorolja. Ezt kérem figyelembe venni, és ezért kell a helyettesítő miniszter és az adott minisztériumot helyettesként vezető politikai államtitkár folyamatos együttműködése. Így működött minden időkben Magyarországon ez. Például elment a Giczy Jenő Németországba, akkor a Keresztes Fischer lett a külügyminiszter három napra. Csak Keresztes Fischer felvette a kapcsolatot a külügyminiszter-helyettessel, és onnantól kezdve három napig, ha olyan volt, ami a miniszteri felelősséget érintette, akkor természetesen kapcsolatban voltak, de a tárcát a gyakorlatban az államtitkár nyilván vezette. Szóval más a hivatalirányítás és más felelősség, viszont még egyszer, ezredszer hangsúlyozom a felelősség szempontjából, hogy nem mehet másképp.

(Kérdésként merül fel, hogy például egy helyettes államtitkár elmehet-e 24 nap szabadságra?)

Persze, hogy nem mehet, nem kell mindent egyszerre kivenni. Helyettes államtitkárokból nyári időszakban nyilván elmehet kettő, ha négy helyettes államtitkár van, vagyis egyszerre távol lehet kettő. És nyilván ne legyen egyszerre távol lehetőleg a politikai államtitkár és a közigazgatási államtitkár. Azért a nyári időszakban, ha van egy miniszter, van az egyik államtitkár, és van két helyettes államtitkár, akkor kell tudni működtetni a minisztériumot, ha ez felelősséggel történik, még akkor is, ha belép a helyettesítő miniszter, aki akkor az államtitkárral tartja a kapcsolatot. Hát szóval ez egy mechanizmus, ami nem lenne szabad, hogy egyáltalán megkérdőjeleződjék. Holnap, ha történetesen elmegy Magyarországról a honvédelmi miniszter, és a honvédelmi miniszternek nincs helyettese, ha nem lenne a belügyminiszter kijelölve és a politikai államtitkár a tárca ügyeinek vitelére, és történik valami egy fél órán belül, akkor a Kormánnyal mi történik? Hát ez világos, hogy nem lehet ilyen szituáció. Ha légügyi probléma van, akkor is valakinek dönteni kell. Szabó Iván helyettesíti a közlekedési minisztert vagy fordítva. Hát ezek napnál világosabb dolgok. Az aztán, hogy a helyettes államtitkárokat hogy osztanak be, kérem, ez már intézeti szinten megoldandó kérdés, nem kormányzati szinten kell erről dönteni.

Napirenden kívül az országgyűlési képviselők titkos iratok kiadására irányuló kezdeményezéseivel kapcsolatban.

(A téma azért merül fel, mert Kövér László a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke kéri a Kormányt, hogy valamennyi, a rendszerváltás előtt hozott belső utasítást és rendelkezést, amelyek természetesen szigorúan titkosak voltak, sőt feloldásukig mindmáig is titkosak, azokat bocsássa a bizottság rendelkezésére. Ezen túl egy másik levélben pedig nemcsak a polgári titkosszolgálati szervezetek szervezeti és működési szabályait, hanem a teljes állománytáblázatokat, valamint az összes jelenleg is hatályban levő belső utasításnak a rendelkezésre bocsájtását is kéri.)

Következőt javasolnám megfontolásra. Az egyik, hogy mióta kormányon vagyunk, küldözgetem az ez irányú válaszokat vissza a Fidesznek és az SZDSZ-nek. Ez az érdeklődés folyamatosan történik. Ezt minden félévben megpróbálják, és mindig beadnak valamit. A másik része, tudjuk, hogy a jugoszláv fegyvereladási ügy idején? Laborczi képviselő zárt tárgyalásról, méghozzá határozatilag kimondott zárt tárgyalásról ment ki, és azonnal nyilatkozott a folyosón a sajtónak,? és semmiféle foganatja nem volt, mert képviselői tevékenysége közepette történt ez, tehát semmiféle felelősségre vonási lehetőség nincs. A felelős kormány nem vállalhatja a kormányzat működtetéséért a felelősséget, hogyha akár szolgálati, személyi stb. vonatkozásban nem védett e tekintetben, most túl a személyiségi jogokon és egyebeken. Egyszerűen az állam működtetése képtelenség ott, ahol egy ilyen legális lék van a működtetésben, éppen ezért ezt el kell utasítani. Én azt javaslom, hogy ezt az eddig történő gyakorlatot kiegészítve még vizsgálja meg az igazságügy-miniszter úr, hogy egyáltalán ez a kérdés hogy áll, és kérem, mivel szerencsések vagyunk, szintén jogász a belügyminiszter és a nemzetbiztonsági miniszter is, ezért kérem, hogy ebben üljenek össze, és vizsgálják meg, küldjenek ki egy ilyen szakértői csoportot, és a Kormánynak adjanak javaslatot, hogy ne csak egy ilyen politikai döntés alapján utasítsuk vissza az ilyen kéréseket, ahogy eddig tettük, hanem ezt vizsgáljuk meg, hogy jogilag is meg tudjuk indokolni. Kérem, nézzék meg azt is, hogy a képviselőknél az ebben a kérdésben kifejtett működésükkel kapcsolatban, az államtitok vagy egyéb kérdésben lehet-e valamilyen alkotmánybírósági értelmezést kérni. Ezt nem tudom, de megfontolandónak tartanám, hogy megkérdezzük.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 342-346. oldalán megjelent szövege)