1991. év

Ennyi miniszter távolléte és ezen a két napon való meg nem jelenése, és az üresen tátongó „miniszteri patkó”? egyszerűen tarthatatlan a továbbiakban. Számtalanszor előfordul, hogy tényleg csak egy miniszter van jelen, úgyhogy ennek a koordinációját meg kell csinálni. Felkérem Kajdi államtitkár urat mint a Minisztertanács jegyzőjét, hogy erre tegyen javaslatot, hogy egy ügyeleti rendszert vezessünk be. Persze ez nem azt jelenti, hogy utána már akkor másnak nem kell jelen lenni, de valamilyen szisztémát be kell vezetni, hogy ki van jelen a kormányüléseken a húsz miniszterből. Régen kilenc volt. A másik dolog, hogy a húsz miniszterből lehetetlen, hogy a parlament ülésén ne legyen jelen legalább három miniszter és – mondjuk – hat politikai államtitkár. A politikai államtitkárok tulajdonképpen parlamenti államtitkárok. Tehát tarthatatlan dolog, hogy a politikai államtitkárok sincsenek jelen. Az egyik dolog, amiről gondoskodni kell a minisztereknek, hogy a politikai államtitkárokkal legalább egyeztessék a programjaikat, és különösen egyeztessék a külföldi utakat. Az is tarthatatlan, hogy egyszerre legyenek távol miniszterek, politikai államtitkárok. Sőt már arra is van példa, hogy még a közigazgatási államtitkár is ugyanakkor megy el. Ezenkívül pedig a parlamentben jelen kell lenni. Olyan eset sem fordulhat elő – ez megint koordinációs kérdés –, hogy azt hiszem, a nemzetbiztonsági törvény vitáján,? amelyik törvényjavaslat is volt, ahol szintén nem volt képviselő a Kormányból? A III/III-as ügyben még a belügyminiszter képviseletében sem volt jelen senki, sem a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó miniszter képviseletében. Ez hibája egyszerre a Kormánynak és az országgyűlési egyeztetésnek. Úgyhogy külön kérem erre Horváth Balázs miniszter urat is, hogy a parlament szemszögéből is legyen erre figyelemmel, és Kajdi Józseffel együtt szervezzék meg ezt házon belül. Itt nem fordulhat elő, hogy a miniszteri patkóban valóban csak egy miniszter üljön az egyik oldalon és a másik oldalon jó esetben két bánatos államtitkár. Ez tarthatatlan. Úgyhogy ezt kérem. Azonkívül is, ha túl leszünk ezen, és visszatérnek külföldről az emberek, a külföldi utazásokat is úgy kell koordinálni, hogy lehetőleg megosztva, mert az is egy tarthatatlan szituáció, hogy állandóan a határozatképességnek a szélén kell egyensúlyozni. Remélem, hogy a miniszterek számának csökkenése egyben gyorsítja majd a menetrendet, úgyhogy kérem, ha lehet, akkor próbáljuk nagyon célratörően végigvinni a mai ülést. Úgyhogy ennek jegyében meg is kezdjük. 

 

 

Még egyet szeretnék, vagy „elsősorban” vagy „általában”. Ez a két műszó valamelyike legyen beírva. Nem tudom, hogy a kodifikáló szakemberek szerint melyik a megfelelőbb, ami nem teszi kötelezővé. A másik dolog, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem tehető be, mert nem tartozik a kiemelt közjogi méltóságok kategóriájába, amit az Alkotmány vagy bármi kiemelne. Az Alkotmánybíróság elnökét kiemeli a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó alkotmányjogi rendelkezés, és kiemelt az a bizonyos négy közjogi méltóság is, akik kihirdethetik a rendkívüli állapotot. Ennek következtében a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem emelhető ki külön ebben a kategóriában, mert olyan precedenst és olyan vitákat váltana ki más vonatkozásban, kezdve attól, hogy ki, hol ül, milyen székben a parlamentben.

 

 

Ahogy a kórháznak is van egy szervezeti és ügyrendi szabályzata, ami beilleszkedik az egyetemébe. Utána, hogy ez az egyetemen belül hogyan helyezkedik el – például a klinikák –, közvetlenül vagy nem, ezt most nem kívánom részletezni. Nyilván ennek megvan a belső szabályozása. Itt csak arról van szó, hogy a kormányszintű szabályozás a minimum, az legyen ebből, amit feltétlenül célszerű megtenni. Amennyiben ez megtörténik, a bizonyos belső szabályozásokat már az egyetem mint jogutód fogja elvégezni. Tehát csak az legyen benne, ami ebből a kormányzati feladat, azt kell feltétlen megfogalmazni. Most, ami még itt fontos, mert itt modellről is beszélünk, meg különböző ágyszámnövekedésről, itt a rendelőintézet lesz tulajdonképpen az, ahol a problémák a gyakorlatban jelentkezni fognak, nem pedig a kórháznál, nem az ágyaknál, hanem a rendelőintézetnek a használatánál a szerzett korábbi jogok és egyebek, kapcsolatok alapján. Tehát igazából ez az, amire az egyetemnek oda kell figyelni és a minisztériumnak is, mert ebből az egészből tulajdonképpen a gyakorlatban a rendelőintézet a mindennapos ambuláns betegeknél jelentkezik. Továbbá csak jogi szempontból szeretném azt megemlíteni, hogy mivel oktatási célról is szó van, itt külön komplikációt jelent, hogy a társadalombiztosítás külön pénzt igényelhet-e a betegtől azért, mert oktatókórházban páciens. Tehát, ha én hagyom magamat egy negyedéves medikussal megvizsgáltatni, hagyom, hogy trenírozzon rajtam, akkor azért nem fizetek külön. Erre csak felhívom a figyelmet, hogy ezt át kell gondolni, hogy hogy jelentkezik egy oktatási kórháznál egy oktatási feladat, a beteget mivel terhelhetem ezért. Végezetül tulajdonképpen kormányzati szinten azt kellene átgondolni vagy azt kimondani, ami itt egyrészt megtörtént. Másrészt azt, hogy ebben a rendszerben benne van Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetem? mint az egyik intézmény, a másik, a Honvéd Kórház.? De itt a jogosulti körnél jelentkeznek a vidéki, például az államtitkári címmel rendelkező köztársasági megbízottak. Tehát itt eleve belép például a Honvéd Kórház, mert a pécsi Honvéd Kórház volt úgy felszerelve, hogy a gyakorlatban még az egyetemmel is vetekedett. Tehát korábban a Honvéd Kórház, a honvéd kórházi hálózat és az egyetemek adták együttesen az igazi bázist, ha ezt így nézzük.

 

A Collegium Budapest? kialakítása vonatkozásában a Kommunális Beruházási Vállalatnak a várból történő kiköltözésével és kártalanításával kapcsolatban.

 

Hát akkor vizsgáljuk meg, hogy a KOMBER-nek? tényleg szükség van-e ilyen épületben és itt működnie. Először is azt, hogy mire van szükség, hogy helyben maradjon, mi az, ami ebből a cégből a királyi palotának a működtetését végzi, mert a mesének egyik része így szól, de az valószínű, hogy csak egy kisebb része. A Pénzügyminisztérium javaslatára most a Kormány hoz egy olyan határozatot, hogy a Pénzügyminisztérium, a Művelődési Minisztérium és a Környezetvédelmi mint műemlékvédelemért is felelős – hiszen a vár kiemelt, az európai, illetőleg a világörökség része –, együtt nézzék meg a KOMBER-nek a jellegét, funkcióját, feladatát, és ezek alapján tegyenek javaslatot. Az sem kizárt, hogy az Akadémia végül is dönthet úgy, hogy a Nyelvtudományi Intézet maradjon a Várban. Akkor Kálmán Attilát felkérjük, hogy fogja össze ezt az egészet, amelynek határideje folyamatos.