Az 1990. december 12-ei kormányülésen Antall József érdemi hozzászólása a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat vitájában a jegybank szerepével, továbbá a kormány hatékonyságának fokozásával kapcsolatban
Mielőtt átadnám a szót, gondolom, hogy itt az egyik kérdés az, hogy fejlettségi szinten különböző a német, a francia, az angol stb., tehát különböző a kormányzati befolyásolás a fejlett ipari országok, a közepesen fejlett és a harmadik világbeli országok esetében. Gondolom, mindenki már a választ magától tudja. Nyilvánvaló, hogy minél gyengébb a gazdaság, annál szorosabb a kormány ez irányú befolyása. A másik pedig, az is nyilvánvaló, hogy bizonyos politikai hagyományoknak és jogrendszereknek a következménye is ez. Franciaországban például sokkal nagyobb a kormány és az állam befolyása, míg a németeknél kisebb. Az angoloknál is eltérő. Itt tulajdonképpen nem egyszerűen fejlettségi fokról van csak szó, hanem a demokráciák működési mechanizmusáról. Ugyanis Németországban, ahol a legkisebb vagy nincs például olyan mértékben ez centralizálva, és rendkívül nagy az önállósága a jegybanknak, viszont működik egy olyan mechanizmus a folyamatos egyeztetés tekintetében, hogy mindkét fél, a kormány és a bank is tudja azt, hogy egymás nélkül nem tudnak működni, és egyik sem tudja a másik politikája nélkül érvényesíteni az akaratát. Tehát szükségszerű az egyeztetés. Azt hiszem, hogy ilyen oldalról is meg kell akkor közelíteni Surányi elnök úr válaszának a kérdést. tessék.
(Az MNB elnöke elmondja, hogy gazdaságilag minél jobb eredményeket ér el egy ország, ott a jegybank is nagyfokú önállóságot élvez. Kivéve talán egyedül Japánt, ahol csomó olyan egyéb feltétel is van, ami nem biztos, hogy a mi kulturális környezetünkben is követhető volna.)
Harakiri? a Nemzeti Bank elnökére mint kötelező előírás.
Különfélék között a kormányülések hatékonyságának fokozásával kapcsolatban.
Egy kérdés maradt még, amit itt szétosztottak, az államtitkári elő értekezletre vonatkozó javaslat. Az a kérdésem, ezt mindenki látta? Erről már volt korábban is szó, ezért kérdezem, hogy egyetérte a Minisztertanács azzal, hogy itt be kell vezetni a szokásos tárcaegyeztetésen túl, hogy a közigazgatási államtitkárok tartsanak államtitkári értekezletet. Az természetesen nem helyettesítheti a politikai döntéseket, de éppen azt jelenti, hogy ne kerüljenek ide kérdések előkészületlenül, hanem csak olyan kérdések, amiket szakemberek készítenek elő. Azonkívül ne lehessenek olyan keresztállásfoglalások, hogy főosztályvezetői egyeztetés szintjén mást mondanak, a minisztereket felkészítve pedig mást hoznak ide. Tehát a minisztertanácsokat megelőzően egy közigazgatási államtitkári értekezlet szűrőjén menjen át az anyag. Ez lerövidítené a minisztertanácsokat, és koordinált anyagok jönnének ide. Az államtitkári értekezlet feladata az, hogy minden Minisztertanács elé kerülő anyagot egyeztetnek, megnézik, hogy mindazok a formai és egyéb egyeztetések is megtörténtek-e, ahol normaszöveg-egyeztetésre tesznek kísérletet. Ha politikai döntésre van szükség, és ha törvényjavaslatról van szó, akkor normaszöveggel együtt hozzák ide. Ez az egyetlen módja annak, hogy szakszerűséget vigyünk bele, és hogy a szakszerűség mellett a miniszterek politikai döntéseket tudjanak hozni. Tarthatatlan állapot az a jövőben, hogy itt normaszövegezéssel foglalkozzunk. Ezért kérem ehhez az egyetértésüket, és miután a minisztertanács jegyzője a miniszterelnökségi államtitkár, úgy gondolom, hogy miután ő hozza az anyagot, ezért a közigazgatási államtitkároknak az értekezletét, amelyik nem döntéshozó, hanem döntéselőkészítő testület, azt a miniszterelnökségi államtitkár hívja össze és vezeti. Ezenkívül a Gazdasági Kabinet a koordinációs feladatkörét változatlanul ellátja, ugyanúgy, ahogy más kormánybizottság. Nem tudunk különben működni. Teljesen értelmetlen dolog, hogy ilyen kérdésekkel itt foglalkozzanak a miniszterek, hiszen nyilván esetleg szakszerűtlenebbül működnének. Jelenleg a politikai döntésekre nem jut idő és egyéb kérdésekre sem. A minisztereknek kell olyan kérdésekben dönteni, amiről természetszerűleg tájékozatlanok. Egyetérteneke ezzel? Abban az esetben felhatalmazzuk Kajdi József államtitkár urat, hogy ezt készítse elő és szervezze meg. Nincs ellenvélemény?
(A belügyi tárca véleménye szerint ez túlzott leterheltséget fog okozni a közigazgatási államtitkárok számára.)
Viszont őt lehet helyettesíteni. A közigazgatási államtitkárokon múlik, hogy a minisztériumon belül ezt megszervezzék. Ez kényszeríti rá a közigazgatási államtitkárokat arra, hogy a minisztériumon belül a helyettes államtitkárokkal együtt olyan koordináló munkát végezzenek, hogy így jöjjön ide az anyag. Nem lehet éjszakába nyúlóan a minisztertanácsokon tárgyalni. Hát kérem, a menetrendnek annak kell lennie, hogy a miniszteri értekezletek a helyettes államtitkárokkal döntenek bizonyos kérdésekben, a közigazgatási államtitkárok ezeket egyeztetik a helyettes államtitkárokkal, és az államtitkári értekezletre felkészülten jönnek a közigazgatási államtitkárok. Erre persze szakértőként jöhetnek a főosztályvezetők is. A lényeg az, hogy ezt Kajdi József megszervezi. Úgyhogy tudomásul vettük.
(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 153-155. oldalán megjelent szövege)
