1990. év

Mielőtt átadnám a szót, gondolom, hogy itt az egyik kérdés az, hogy fejlettségi szinten különböző a német, a francia, az angol stb., tehát különböző a kormányzati befolyásolás a fejlett ipari országok, a közepesen fejlett és a harmadik világbeli országok esetében. Gondolom, mindenki már a választ magától tudja. Nyilvánvaló, hogy minél gyengébb a gazdaság, annál szorosabb a kormány ez irányú befolyása. A másik pedig, az is nyilvánvaló, hogy bizonyos politikai hagyományoknak és jogrendszereknek a következménye is ez. Franciaországban például sokkal nagyobb a kormány és az állam befolyása, míg a németeknél kisebb. Az angoloknál is eltérő. Itt tulajdonképpen nem egyszerűen fejlettségi fokról van csak szó, hanem a demokráciák működési mechanizmusáról. Ugyanis Németországban, ahol a legkisebb vagy nincs például olyan mértékben ez centralizálva, és rendkívül nagy az önállósága a jegybanknak, viszont működik egy olyan mechanizmus a folyamatos egyeztetés tekintetében, hogy mindkét fél, a kormány és a bank is tudja azt, hogy egymás nélkül nem tudnak működni, és egyik sem tudja a másik politikája nélkül érvényesíteni az akaratát. Tehát szükségszerű az egyeztetés. Azt hiszem, hogy ilyen oldalról is meg kell akkor közelíteni Surányi elnök úr válaszának a kérdést. tessék.
 
(Az MNB elnöke elmondja, hogy gazdaságilag minél jobb eredményeket ér el egy ország, ott a jegybank is nagyfokú önállóságot élvez. Kivéve talán egyedül Japánt, ahol csomó olyan egyéb feltétel is van, ami nem biztos, hogy a mi kulturális környezetünkben is követhető volna.)
 
Harakiri? a Nemzeti Bank elnökére mint kötelező előírás.
 
Különfélék között a kormányülések hatékonyságának fokozásával kapcsolatban.
 
Egy kérdés maradt még, amit itt szétosztottak, az államtitkári elő ­értekezletre vonatkozó javaslat. Az a kérdésem, ezt mindenki látta? Erről már volt korábban is szó, ezért kérdezem, hogy egyetért­e a Minisztertanács azzal, hogy itt be kell vezetni a szokásos tárcaegyeztetésen túl, hogy a közigazgatási államtitkárok tartsanak államtitkári értekezletet. Az természetesen nem helyettesítheti a politikai döntéseket, de éppen azt jelenti, hogy ne kerüljenek ide kérdések előkészületlenül, hanem csak olyan kérdések, amiket szakemberek készítenek elő. Azonkívül ne lehessenek olyan kereszt­állásfoglalások, hogy főosztályvezetői egyeztetés szintjén mást mondanak, a minisztereket felkészítve pedig mást hoznak ide. Tehát a minisztertanácsokat megelőzően egy közigazgatási államtitkári értekezlet szűrőjén menjen át az anyag. Ez lerövidítené a minisztertanácsokat, és koordinált anyagok jönnének ide. Az államtitkári értekezlet feladata az, hogy minden Minisztertanács elé kerülő anyagot egyeztetnek, megnézik, hogy mindazok a formai és egyéb egyeztetések is megtörténtek-e, ahol normaszöveg-egyeztetésre tesznek kísérletet. Ha politikai döntésre van szükség, és ha törvényjavaslatról van szó, akkor normaszöveggel együtt hozzák ide. Ez az egyetlen módja annak, hogy szakszerűséget vigyünk bele, és hogy a szakszerűség mellett a miniszterek politikai döntéseket tudjanak hozni. Tarthatatlan állapot az a jövőben, hogy itt normaszövegezéssel foglalkozzunk. Ezért kérem ehhez az egyetértésüket, és miután a minisztertanács jegyzője a miniszterelnökségi államtitkár, úgy gondolom, hogy miután ő hozza az anyagot, ezért a közigazgatási államtitkároknak az értekezletét, amelyik nem döntéshozó, hanem döntés­előkészítő testület, azt a miniszterelnökségi államtitkár hívja össze és vezeti. Ezenkívül a Gazdasági Kabinet a koordinációs feladatkörét változatlanul ellátja, ugyanúgy, ahogy más kormánybizottság. Nem tudunk különben működni. Teljesen értelmetlen dolog, hogy ilyen kérdésekkel itt foglalkozzanak a miniszterek, hiszen nyilván esetleg szakszerűtlenebbül működnének. Jelenleg a politikai döntésekre nem jut idő és egyéb kérdésekre sem. A minisztereknek kell olyan kérdésekben dönteni, amiről természetszerűleg tájékozatlanok. Egyetértenek­e ezzel? Abban az esetben felhatalmazzuk Kajdi József államtitkár urat, hogy ezt készítse elő és szervezze meg. Nincs ellenvélemény?
 
(A belügyi tárca véleménye szerint ez túlzott leterheltséget fog okozni a közigazgatási államtitkárok számára.)
 
Viszont őt lehet helyettesíteni. A közigazgatási államtitkárokon múlik, hogy a minisztériumon belül ezt megszervezzék. Ez kényszeríti rá a közigazgatási államtitkárokat arra, hogy a minisztériumon belül a helyettes államtitkárokkal együtt olyan koordináló munkát végezzenek, hogy így jöjjön ide az anyag. Nem lehet éjszakába nyúlóan a minisztertanácsokon tárgyalni. Hát kérem, a menetrendnek annak kell lennie, hogy a miniszteri értekezletek a helyettes államtitkárokkal döntenek bizonyos kérdésekben, a közigazgatási államtitkárok ezeket egyeztetik a helyettes államtitkárokkal, és az államtitkári értekezletre felkészülten jönnek a közigazgatási államtitkárok. Erre persze szakértőként jöhetnek a főosztályvezetők is. A lényeg az, hogy ezt Kajdi József megszervezi. Úgyhogy tudomásul vettük.
 
(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 153-155. oldalán megjelent szövege)