Az 1990. december 10-ei kormányülésen Antall József érdemi hozzászólása az Országgyűlés rendkívüli, 1990 végéig tartó ülésszakára vonatkozó javaslattal és a fővárosi törvénnyel kapcsolatban
(Az Országgyűlés elnöke kéréssel fordult a Kormányhoz annak érdekében, hogy a Kormány a törvényalkotási programját szűkítse le.)
Melyik az, amelyiket ebből elengedhetjük? Kérem rögtön a reakciót! Mondom, egy: vállalkozási nyereségadó. Lehetetlen. Kettő: lehetetlen? Magánszemélyek. Három: lehetetlen. Négy: külföldiek magyarországi befektetéseiről. Szorosan. Öt: A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló. A hatodik: a költségvetés. Nem kell róla beszélni. Hét: vagyonpolitikai irányelvekről határozati javaslat (december 31-én lejár). Helyi adókról szóló törvényjavaslat? Lehetetlen. Kilenc: a kiképzési alapról szóló? Lehetetlen. Tíz: Társadalombiztosítási Alap, költségvetés. Lehetetlen. Tizenegy: ugyanaz. Tizenhárom: foglalkoztatás. Az is lehetetlen. Helyi önkormányzatok. Lehetetlen. Tizenöt, tizenhat, hozzákapcsolódik. Akkor megállapítottuk azt, hogy a Kormány ezeket olyannak tartja, amiket még az idén mindenképp el kellene fogadni. Hogyha az Országgyűlés Házbizottsága ezt nem látja be, a Kormány nem tudja vállalni azt a felelősséget, hogy ebből valamit is kihagyjon, mert ezek egymáshoz kapcsolódó törvényjavaslatok. Ha kihagy valamit a Ház, akkor nem tudunk mit csinálni. Kormányfelelősséggel ezek szerint ezt nem vállalja senki. Így van? Akkor azt a határozatot hozta a Minisztertanács, hogy csak azt tudja felajánlani, ami ebben a levélben van, és a további tárgyalásnál pedig a Házbizottságnak azt mondod, hogy a kormányzat nem tudja vállalni a további csökkentést, mert mindegyik egymáshoz kapcsolódva csomagtervet alkot. Azt javasoljuk, hogy inkább a gyors megszavazás érdekében munkálkodjanak, és abban az esetben, ha hibás törvény születik, még mindig lehet korrigálni.
(Valaki felveti, hogy az Országgyűlés akár éjszaka is ülésezhetne.)
Ezt már elmondtuk nekik, nyilatkozatban is elmondtam, hogy Washingtonban éjszakai ülést is láttunk. Mi most ezt elmondtuk, ezt képviselje a Házbizottság ülésén az államtitkár úr. Tehát a Kormány nem tudja szűkíteni a javaslatokat. Ráadásul a másik oldalon pedig a Kormányt azzal vádolják, hogy nem működik. Itt pont a működéshez szükséges törvényjavaslatokról van szó.
A fővárosi és a kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban, különösen arra vonatkozólag, hogy a fővárosi kerületek milyen ügyeket szeretnének megkapni.
Kérjük, hogy a főváros képviselői azt vegyék figyelembe, hogy nekünk arra is tekintettel kell lenni, hogy a fővárosi törvénynek azt kell szabályozni külön, ami általában eltér az önkormányzatoktól, a többi nagyvárostól, tehát ami éppen a kétlépcsősségből és a speciális fővárosi jellegből következik. Olyat nem hozhatunk tulajdonképpen, ami úgyis érvényes a többi nagyvárosra, tehát például Miskolc, Pécs stb. esetében. Tehát erre mindig ügyelni kell, hogy ezek kiemelkedő nagyvárosok is. Tehát itt tulajdonképpen azt tudjuk megtenni – hiszen azokról úgyis együttesen gondoskodnunk kell –, hogy az megjelenjék más jogszabályokban. Ezt most egy elvi, általános, megnyugtató megjegyzésként szerettem volna.
(Elhangzik, hogy vitatott a temetők sorsa is.)
Kérdésem csak az: a temetőknél – miután a korábbi temetőkre vonatkozó jogszabályok a Kerepesi temetőről külön gondoskodtak, mint Nemzeti Panteonról? –, hogy meg kelle jeleníteni valamilyen formában a történeti temetők vagy Panteon kérdését itt vagy pedig az egyéb jogszabályt érint? A temetőügyet szerintem szabályozni kell egységesen. Tehát az világos, hogy ez fővárosi kérdés, ugyanis nem lehet ma már más, amikor megszűntek a korábbi települések külön temetői. Itt a történeti temetőkről van szó. Vagy itt van például a Nemzeti Panteon, mert annak idején úgy szólt a korábbi jogszabály, hogy arról külön törvény rendelkezik, ami viszont soha nem jelent meg azután. Tehát ez a kérdés, hogy egy ilyen például, mint a Nemzeti Panteonkérdés, hova tartozzék?
(Demszky Gábor főpolgármester szerint vagy külön törvénynek vagy fővárosi önkormányzati rendeletnek kellene szólnia a Nemzeti Panteonról.)
Erről külön itt kellene rendelkezni, de nem tudom, hogy ezt most el tudjuk-e dönteni. Meg kellene találni azt az általános egy mondatot, ami erre vonatkozik, amelyik a kerület és a főváros viszonyát határozza meg, miután fővárosi ügy a temető. Oda kellene beiktatni valahova azt, hogy a történeti temetőkre vonatkozó vagy panteonjellegű stb., temetőre még külön jogszabályi rendelkezések vonatkozhatnak.
(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 149-152. oldalán megjelent szövege)
