1990. év

 

Még egy elvi kérdés, mivel szeretnék erre még visszautalni. Ezt az előterjesztést a Pénzügyminisztérium készítette. A Pénzügyminisztérium ezt a kö­vetkező lépésben még egyszer a Gazdasági Kabinetben egyeztesse, sőt ez az anyag ezen kívül is a szakértők, kormánytagok külön megbeszéléseivel még alakulhat. Ezek mind döntés­előkészítő fázisok, és ez után kerül majd sor a döntésre, amelyre a Minisztertanács hivatott. Tehát ez a menetrend. Szeretném azért azt megjegyezni, hogy természetes dolog, hogy még nincsenek benne bizonyos gazdaságpolitikai elemek, nincsenek benne az egyes tárcák szempontjai eléggé, akár gazdasági, ipari stb., hiszen azok később, még majd csak most kerülnek bele. Ugyanez vonatkozik a szociális kérdésekre. Még egyszer felhívom viszont arra a figyelmet, hogy a jelenlegi Pénzügyminisztérium mint pénzügyminisztérium – és kétoldalú a mostani megjegyzésem – az nem azonos a régi, illetve az előző értelemben vett Pénzügy­minisztériummal. Vegyük figyelembe mindkét oldalon, amikor értékeljük a Pénzügyminisztérium munkáját vagy hatáskörét, hogy a Pénzügyminisztériumba azért olvasztottuk be a Tervhivatalt is, amelyiknek nemcsak egy piacgazdaságban szűnt meg a szerepe, hanem mint egy gazdasági, gazdaságpolitikai stratégiai hivatalt is vagy hatóságot – ha úgy tetszik – olvasztottuk be a Pénzügyminisztériumba, mert a Pénzügyminisztériumnak ezt a pénzügyi, közgazdasági profilját kívántuk megadni. Tehát a Pénzügyminisztériumnak ezt együttesen kell képviselnie, és úgy is szemléljük, hogy a Pénzügyminisztérium már ezt a két funkciót tölti be.

 

 

Na most egyet szeretnék még elvileg mondani. Ez nem kritika, csak inkább az elhangzottak támogatása tartalmilag. Egyet azonban mindenképpen kérnem kell a Kormány tagjaitól, hogy semmit ne terjesszünk úgy elő, még alátámasztás és emocionális okokból sem abban a formában – ha nem muszáj –, hogy ha nem fogadják el azt, amit mondok, akkor lemondok. Én tudom, és teljesen megértem, mert fogunk olyan helyzetekbe, méghozzá nagyon súlyos helyzetekbe kerülni nap mint nap az elkövetkező hetekben és hónapokban, hogy mindnyájan állandóan késztetést fogunk erre érezni. Próbáljuk meg elhatározni, hogy az érvrendszerben ezt így ne vessük fel. Lehet, hogy valaki valóban ebbe a lelkiállapotba fog kerülni, és azt fogja mondani, hogy egyszerűen tarthatatlan a helyzetem ezért és ezért. Akkor ezt külön meg lehet vizsgálni, de egy nagyon furcsa érvrendszerbe kerül, és vicces formába, hiszen mindenki mondhatja, hogy legszívesebben venném a kalapom. Mi ezt, azt hiszem, mindnyájunk nevében kimondhatjuk, hogy egyikőnk sem úgy vállalta most a miniszterséget, hogy úgy gondolta, hogy itt egy sikersorozatnak lesz a kép­viselője. Amit a Goldberger lány? mondott, hogy egy kamikaze feladatot vállaltak azok, akik ezt vállalták. Valóban, mindig is ezt mondtuk, és mindig őrültségnek tar­ tottam vagy fanatizmusnak, és tényleg ezt sokszor elmondtam. semmit nem változott a véleményem. Tehát így vállaltuk ezt. Úgy érzem, tényleg egy jó csapat a Kormány, de nagyon rossz lenne, hogy amikor a tárcánk ügyeit adjuk elő, akkor az érvrendszerben a lemondással való fenyegetést használnánk. Tudniillik, ez akkor devalválódik, hogyha ezt sokszor mondjuk, és ez nem lenne jó. Ezt nem a mostani esetre akarnám mondani, csak inkább a jövőre vonatkozóan, hogy próbáljuk ezt ki ­hagyni, mert rossz lenne.

 

 

Én ezeket az anyagi szakmáknál levő anyagi vitákat már annyit átéltem. Az orvos azt mondja, hogy ő ilyen és ilyen összegért csinálja azt a műtétet, amelyiknél a pasas ottmarad a műtőasztalon, és béna marad. A bíró ítéletet hoz, és elküld valakit 15 évre vagy halálra ítél. A mérnök úgy tervez, hogy a híd össze fog omlani. a borbély borotvál, és elvágja a nyakamat. Szóval a tanár nemzedékeket nevel, akikből nem tudni, hogy később mi lesz. Az erdőmérnöknek 50 év múlva ki fog derülni, hogy milyen erdőt nem tudott koncentrálni. Szóval ez vég nélkül folytatható. A katona a hazát védi egész életével, és ha pechje van, akkor van háború. Ha a gazda nem termel, éhen hal az ország. Szóval ezt azért mondom, hogy egy modern társadalomnak minden foglalkozás képviselője nélkülözhetetlen. De egyébként mélyen megértem a rendőrt is, és az érv föltétlenül, hogy szükség esetén az életét kockáztatja. De ugyanez áll fenn a bányásznál is, természetesen az egy plusz dolog, és tulajdonképpen furcsa dolog, hogy külön veszélyességi pótlékja nincs a rendőrnek. Tehát, ha valahol egy laboratóriumban dolgozik, ahol tényleg semmi sem történik vele, ott veszélyességi pótlékot kap valaki, de akit intézkedés közben megtámadhatnak, az semmit. 

 

 

Másik kérdés az elhelyezés. Komoly problémái vannak a kormányzatnak ezen a téren, és ez mind itt, a Miniszterelnökségen csapódik le. Irodák elhelyezése és egyéb beérkező igények miatt a Kormánynak kell egy egységes nyilvántartás arról, hogy milyen épületek állnak rendelkezésre általában. Ez, azt hiszem, meg is történt egyszer az irodahelyiségekre vonatkozóan. Nagyon fontos, hogy az irodahelyiségekben világos képünk legyen. Fel kell ugye most állítani a Kárpótlási Hivatalt, feltehetően a Kártérítési és a Nemzetiségi Hivatalt is, és ezeknek a hivataloknak helyiségek kellenek. Jelenleg az a helyzet, hogy sok helyen a minisztériumokhoz tartozó irodaépületekben kiadtak helyiségeket albérlőknek, ugyanakkor itt az épületekkel nagyon zavaros a helyzet, és mi nem tudjuk elhelyezni az embereket. Most, azt hiszem, a tárcáknál megtörténtek bizonyos cserék ugye? Az érintett a pénzügy, a nemzetközi gazdasági, az ipari, vagyis a három gazdasági tárcánál ugye megtörténtek a helyiségcserék? Hol van még ilyen szorító helyiséghelyzet a minisztériumok csereforgatagában? Nincs a többieknek? tehát ez az egyik, az iroda, ahol fel kell mérnünk a jelenlegi helyzetet, mert az új hivataloknak pillanatnyilag nem tudunk helyiséget biztosítani. Arra is szükségünk van, hogy felmérjük, hol van plusz helyiségük valahol, ahová át lehetne csoportosítani embereket vagy ahol fel lehet mondani az albérlőknek. Szóval teljesen tarthatatlan a helyzet e téren. A másik kérdés, amit meg kell említenem, az az egyéb épületek, a minisztériumokhoz tartozó vendégházak vagy egyéb, ami akár kezelésben van az adott minisztériumnál. Például a Belügyminisztérium az egyik olyan tárca, amelyik biztonsági okokból az elmúlt időszakban egy csomó épületet kezelt és működtet még ma is, amelyek közül a belügyminiszter úr el akar adni egyes épületeket, miközben a Kormánynak komoly elhelyezési problémái vannak. Most ezt nem valami nagyon formális, nyilvános rendeletben szeretném kimondatni, hanem csak egy minisztertanácsi állásfoglalást szeretnék hozatni arról, hogy a Minisztertanács ideiglenesen zárolja az eladásokat, ameddig fel nem mértük a helyzetet. Törekedjünk arra, hogy ezt két hónapon belül elintézzük, vagyis két hónapon belül az épületeket felmérjük. Minden tárcától kérem a tájékoztatást, a Belügyminisztériumtól különösen, hogy melyek azok az épületek, amelyek a kezelésében vannak. Utána felülvizsgáljuk azt, hogy ezekkel az épületekkel valóban mit lehet csinálni, tudjuk­e más célra használni őket, vagyis értékesíthetjük-e stb. Ez vonatkozik arra is, hogy például a Belügyminisztérium kezelésében van olyan épület ma, amelyiket rendszeresen a külügy használt, például az Andrássy út 116.,? a Béla király utat? is a belügy működteti. A miniszterelnöki lakot is – ahová nem költöztem még be – a Belügyminisztérium működteti, ahol még a gondnok is rendőr. De ennél súlyosabb, hogy a lakberendező is rendőr volt, úgyhogy nem kommentálom. A szőnyeget is rendőrtiszt választotta ki. Tehát mindkettőt a belügy működteti a külügynek. Na most erre a Balázs gondol egyet, és el akarja adni a Béla király utat, hogy ezt is a bérfejlesztésben felhasználhassa. Ezt most nem lehet. Úgyhogy minisztertanácsi határozatként kérem, hogy egyelőre ideiglenesen minden eladás fel van függesztve a tárcák részéről. Ez a felfüggesztés vonatkozik a bérbeadásra is, mert lehetetlen helyzet ez! Kiadnak mindent. a minisztériumok mindent kiadnak, van egy szabad emelete, kiadja, és utána nem tudunk elhelyezni kormányzati szerveket. Egyszerűen nevetséges ez a helyzet, hogy míg az egyik tárca esetleg elad, kiad bérbe épületet, helyiségeket, addig a másik tárca nem tudja elhelyezni az embereit. Kérem, mindenki vegye tudomásul, hogy ez egy kormány. A másik, a Külügyi Szállót ki működteti a Benczúr utcában??

 

 

Uraim! Kérem a miniszter urakat, hogy tájékozódjanak! Ahol például a Sütő András lakott, az egy külügyi szálló, pártszálló volt, most a külügy használja. Ki működteti? Károly király is ott volt megszállva. Sokszor visznek oda ilyen külügyi találkozókra. Sose tudom, hogy hova megyek, hogy ki működteti? Hát ezt is mérjétek föl, mert ebből lehetetlen dolgok fognak még kiderülni vagy közben senki nem tudja, hogy ki mit ad el? Ugyanakkor a Semmelweis utcai Országos Kaszinó majd Kisgazdapárt, majd Magyar–Szovjet Baráti Társaság épülete, az is a Diplomáciai Ellátó, tehát külügyi épület, ami most a Szovjet Kultúra háza.? Ennek mi lesz a jövője, ugyanis jelentkeznek pártok is a régi épületeikért. Itt komoly problémák lesznek. A szocdemek és a Parasztpárt is jelentkezett régi épületekért. Szóval nekünk ezt a legsürgősebben tisztába kell tenni, máskülönben nevetséges helyzetbe kerülünk azáltal, hogy a Kormány nincs tisztában az ilyen külön épületeivel. Lehet, hogy ha lesz NATO?-nagykövet, teszem azt, neki is helyiséget kell adni, vagy olyan nemzetközi szervezet kér Magyarországon letelepedést, vagy megnyerünk egy nemzetközi szervezetet, hogy itt székeljen, nem tudjuk hol elhelyezni. Itt kérem Kajdi Józsefet, hogy a Miniszterelnökség nagyon sürgősen nézze meg, hogy hol melyik épület áll a rendelkezésünkre, mert itt a Bercsényi Botond­időkben? nagyon furcsa dolgok történtek az épületek kiutalásánál. Tehát egyszer a Miniszterelnöki hivatal az összes tárcánál mérje fel a helyzetet. Amikor pedig tényleg életbe lép a társadalmi szerve-zetek kezelői jogával kapcsolatos intézkedés, akkor itt egy óriási lehetőség lesz. Természetesen ez az épületkérdés vagy lakáskérdés felmerül minden tárcánál, minden hivatalnál, beleértve a rendőrséget is, hogy vannak­e olyan lakások és egyebek, amik elhelyezésre használhatóak. A felmérésnek ki kell terjednie a Biztonsági Hivatal? és az Információs Hivatal rendelkezésére álló, egyéb célzatú lakásaira, helyiségeire is. Nem tudom, hogy Boross miniszter úrnak például van­e arról tudomása vagy egyáltalán egy felmérhető jegyzéke, hogy egy ilyen szervezet például hány lakást tart fenn, és hogy milyen arányban indokoltak ezek? Tehát ezt is fel kell mérni. Mert egyáltalán nem biztos, hogy amit ezek a szervezetek fenntartanak, hogy valóban olyan mértékben szükség is van rájuk. Nekem ezzel kapcsolatban vannak közvetlen, 1956­-os emlékeim, a Stefánia út egyik ilyen villája ilyen helyiségekből állt. Ezek a szervezetek tele voltak a fővárosi lakásokkal. Nem tudom, hogy mennyi van jelenleg belőlük, mennyit tartottak meg, mennyit vittek át a III/III­-asnak,? de számos ilyen volt, ahova a pácienseket külön bevitték. Nem tudom, hogy leadták­e ezeket, nem vagyok benne biztos. Voltak a külön beszervező szobák, külön lakások ezekre a célokra. Tehát ezt azért némi szakmai tájékozottságunk alapján meg kell azért nézni, hogy ez most hogy van. Vannak ugyanakkor bizonyára tárcák, amelyeknek egy lakása sincs. Például az is felmerülhet, hogy minden tárcának biztosítani kellene egy vendégházat a külföldi vendégek elhelyezésére, mert ez olcsóbb lenne a tárcának, mint a szállodai elhelyezés. Vagy a Kormány, ha egységesíti ezt a lakásállományt mint szervezetet, és el tudja látni személyzettel, mindegy, hogy kire fogjuk költségvetésileg bízni, de ez maga már megtakarítást jelentene. Mindenesetre az lehetetlen dolog, hogy esetleg itt vagyunk rengeteg épülettel, lakással, és közben, ha jön egy átlagos külföldi vendég, akkor az InterContinentálban? fizetjük a 7000 forintos vagy 8000 forintos napi ellátmányt és hasonlókat. Tehát nekünk egységesíteni kell egy kvázi kormányszálloda-rendszert, ehhez viszont mindent fel kell mérni. Vidéken ugyanígy. Ki lehetne az, aki ezt egységesen kézbe tartaná? 

 

 

Igen, helyes. Tehát a pénzügyminiszter által kinevezett miniszteri biztos felméri a jelenlegi állapotot, és javaslatot dolgoz ki arra, hogy mit kapjanak meg a minisztériumok közvetlen külön használatra, de arra nézve is, hogy mit lehet, mit érdemes eladni. Ugyanakkor meg kell szervezni egy jól működő ilyen kvázi vendéglátóipari igazgatóságot, amihez be kell iktatni Balatonőszödöt is. Ha mi nem-zetközi kapcsolatokat akarunk tartani, ebbe az is bele fog tartozni, hogy a külföldi vendégeket el tudjuk szállásolni. Teszem azt, a Kohlt vagy másokat is, ugyanis ezek mind akarnak is jönni. Ezt én abból látom, hogy mindegyik hívott, hogy én menjek hozzájuk. Bár azért nem hívják az embert, hogy menjen hozzájuk nyaralni, mert valaki ide akar jönni nyaralni. de ez egy kialakult szokás, hogy meghívogatják egymást, ez hozzátartozik a kapcsolatokhoz. Korábban itt a Krímben való nyaralás volt kialakulva. Nyugaton viszont ez, ugyanis nehogy azt higgyük, hogy nem ott dőlnek el bizonyos dolgok. Hát ehhez nekünk fel kell készülni megfelelően, és ez pénzmegtakarítást, kapcsolatteremtést eredményez. Akkor ez volt a másik, amit szerettem volna elmondani. Tehát határozat arról, hogy ingatlaneladás, bérbeadás felfüggesztve. Egyetért vele mindenki messzemenően?