Csak felsorolom a miniszterelnök további, kisebb jelentőségű kérdésekben nekem küldött leveleit. A Budapesti [Tudományos] Ismeretterjesztő Társulat kezdeményezésére a Kossuth Klubban szervezendő eszmecserékre, ezek támogatása (1991. február 22.); az újjáalakuló Magyarok Világszövetsége tervezett kongresszusával kapcsolatban az Ausztráliai Magyar Szövetségnek fenntartásaikra adandó válasz (1991. december 4.); véleményezés kérése Tőkés Lászlónak és/vagy Sütő Andrásnak az 1992. évi Nobel Békedíjra történő jelöléséről; levél Kovács Béla, a Kisgazdapárt egykori, a Szovjetunióba elhurcolt főtitkára leányának apja rehabilitálásával kapcsolatban (1991. november 4.); Zétényi Zsolt képviselőnek az „igazságtétel” törvényjavaslattal kapcsolatos leveléről (1991. november 25.); köszönet az Állami Protokollnak az augusztus 20-i állami ünnep példás előkészítéséért (1992. szeptember 10.); Csenger-Zalán Attila, Reviczky Katalin és Marinovich Endre diplomáciai státusa (1993. február 12.); Pető Iván SZDSZ elnök 15 pontos javaslata (1993. február 24.) Birtokomban vannak általam a miniszterelnöknek írt további levelek is, amelyek vagy nem igényeltek választ, vagy a válasz nincs irataim között. Ilyen a Nemzetközi Pető Intézet elhelyezése ügyében a XII. kerületi polgármester nemzetközileg is káros akadékoskodása (1992. január 17.), és Veress Bulcsú amerikai-magyar állampolgár, kisebbségjogi aktivista javaslatai a Soros György által 1992. szeptember 14-én a miniszterelnöknek írt levélre adandó válaszra (1992. szeptember 19.).
Szomorú dokumentum a non-Hodkin limfómája 1993. október 6-án kezdődő kölni kezelésével kapcsolatban Boross Péter belügyminiszternek írt levél nekem is megküldött másolata. Ebben a belügyminiszter miniszterelnököt helyettesítő jogköre érintetlenül hagyása mellett jelzi, hogy „Jeszenszky Géza külügyminiszter […] 1993. október 8-9-én nemcsak mint külügyminiszter, hanem mint a miniszterelnök képviselője” lesz jelen az Európa Tanács állam- és kormányfői értekezletén, Bécsben.?
A kormányfő sokoldalú figyelme miniszterei családjára is kiterjedt. Gondolkodásának és emberi érzéseinek hű kifejezője az a levél, amit kormánya valamennyi minisztere feleségének küldött.
„Kedves Asszonyom, engedje meg, hogy a kormány fennállásának kétéves évfordulóján köszöntsem.
Tudatában vagyok annak, hogy mindazok az eredmények, amelyeket a kormány eddig elért, azok az erőfeszítések, amelyeket Magyarország tudati és anyagi átalakításának érdekében tettünk, nem valósulhattak volna meg férjét támogató segítsége nélkül.
Széchenyitől tanultam, hogy a magyar nőtársadalomhoz is kell fordulnunk, ha ezt az országot újjá akarjuk alakítani, ha a nemzetnek utat akarunk mutatni. Ezért kérem, hogy türelmével, megértésével, a család életének szervezésében vállalt nagyobb teher viselésével továbbra is segítse azt a munkát, amelyre mi, a kormány tagjai felesküdtünk.
Őszinte tisztelettel köszönti
Antall József [kézzel aláírva]?
