1992. év

(Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter Granasztói György, brüsszeli nagykövet meg nem erősített információja alapján tájékoztatja a Kormányt, hogy az Európai Közösség nehezményezi, hogy a csehszlovák fél nem tett eleget az EK kérésének a munkálatok egyoldalú felfüggesztésével kapcsolatban, de azt is, hogy mi pedig megszüntettük a szerződést.)

Antall József: Igen, de most ebből megint tanulság van, mindabból, ami megtörtént. Van egy tartalmi része, amit tovább csinál a diplomácia. Van egy másik, az információ és a külső megjelenítése. Végül pedig van egy nem pontos tájékozottságunk. Tehát akkor azt kérem, hogy most Mádl miniszter úr és a külügyminiszter úr tisztázzák, hogy miről van szó, mi a valóságos helyzet, és ennek a valóságos helyzetnek megfelelően már ki kell dolgozni, hogy mi tegyünk a jövő hétig. Itt mindent lehet mondani, lehet azt is, hogy szamár a Kormány, lehet azt is, hogy hülyeséget akartunk, hatféle dolgot kitalálhatnak, és mindez szóba kerülhet a holnapi, Kormány által tartott nemzetközi sajtótájékoztatón. Szóval most már ténylegesen meg kell tanulnunk, hogy a kérdéseknek mindig van egy tartalmi része, és van ehhez a kifelé megjelenítő része. Most például ezzel így nem tudunk mit kezdeni, ezért ezt a jövő hétig tisztázzuk. Latolgathatjuk analizálva az esélyeket, hogy jó fiúk leszünk vagy rossz fiúk, és azt is, hogy ezt belátják vagy nem látják be. Világos, hogy az EK is ki akart ebből farolni, de nekünk most kell tudni reagálni erre a kérdésre. Tessék.

(Mádl Ferenc közli, hogy ma nyilatkozni fog hosszan a sajtónak, és jövő héten egy jogi nyilatkozatot teszünk arról, hogy mi okszerűen jártunk el. Granasztói jövő héten beszél az Andriessen úrral, hogy ezt az állítólagos értékítéletet, ha lehet, módosítsák, mert ez egy nagyon ésszerűtlen, de nem is fair megállapítás.)

Antall József: Igen, de a Granasztóival is úgy kell kialakítani, hogy mi az az öt mondat, amit a jelen helyzetben lehet mondani, amivel preventíve? már elébe vágunk annak, hogy mi bármilyen szempontból negatívabban tűnjünk fel a valóság előtt. Ki fogják ezt használni, hiszen a cseheknél választás és a szlovákoknál is választás van, éppen ezért ezzel mi nem várhatunk. Akkor felkérjük a külügyminiszter urat és a Mádl miniszter urat, hogy László Balázzsal készítsék el a rendelkezésre álló források alapján azt az anyagot, amit most mi addig képviselünk, ameddig a jövő héten nem fogjuk világosan látni egyáltalán, hogy mi ez, milyen súlyú. Mert a Granasztói leadja ezt a hírt annak tudatában, hogy ő most közölt valamit a külügyminiszterrel. Na és akkor mi van? Semmi. Másképp kell neki föltenni a kérdést. Mi az a vélemény, amit a beszélgetése alapján nekünk a jövő hétig képviselni kell kifelé? Ez a kérdés. kérem, akkor e szerint eljárni.

(Jeszenszky Géza külügyminiszter közli, hogy ez megtörtént.)

Antall József: És mit mondott, hogy mit mondjunk kifelé?

(Jeszenszky Géza közli, hogy mi rohantunk volna Bécsbe. Mind a Magyar Kormánynak, mind pedig az EK-nak az a feltétele, hogy a másik fél legalább azzal a szándékkal üljön le, hogy a végén az EK és a magyar fél kérése is teljesüljön. Ezt a csehszlovák fél nem tette meg.)

Antall József: Akkor máris meg kell fogalmazni azt, hogy a csehszlovák fél magatartása a komoly akadálya annak, hogy az Európai Közösség vállalja a reá nehezedő feladatot és vizsgálatot, ugyanis az EK csak a két ország együttes fellépésével tudja képviselni ezt a vizsgálatot. Hogyha mindkét fél nem tesz eleget azoknak az általa támasztott kívánságoknak, akkor az EK nem képes vizsgálatot folytatni. Mi változatlanul készek vagyunk a megszüntetés után is a tárgyalásokra ebben a kérdésben, ugyanakkor viszont éppen azért következett be ez a helyzet, mert a munkálatok felfüggesztésére nem került sor. Tehát az EK-nak ezt a megállapítását, amit nem erősítünk még meg, de rögzítjük, ezt akkor újra megállapítjuk, hogy mi preventíve elébe menjünk a támadásoknak. Csak ezt kell a Granasztóival közölni, hogy ő ezt körülbelül tudja igazolni az ottani megbeszélésén. Ezt újra és újra el kell mondani. Szóval, még egyszer mondom, hatszor, nyolcszor. Ez olyan dolog, hogy elmondunk valamit, gyakran én is a rádióban, televízióban. utána viszont annak irányvonalába nem megy semmi, leállnak a dolgok. szóval a pártjainkat, a vezetésünk alatt álló kormányszerveket kormányzati kérdésekben újra és újra mozgósítani kell, hogy képviseljenek valamit.

(Boross Péter belügyminiszter viszont ehhez kapcsolódóan megjegyzi, hogy akkor viszont tudnia kellene a minisztereknek, hogy a miniszterelnök mikor és hol nyilatkozik.)

Antall József: Na de most akkor ezzel kapcsolatban elmondok egy jellemző esetet. Most nem rólam van szó, már két év után elmondhatom, hogy nem nekem van szereplési viszketegségem. 125 éves a Statisztikai Hivatal. Elmegyek a Statisztikai Hivatalba, meghívnak, odahajtanak a munkatársaim. A 125 éves statisztikai hivatali évforduló valóban fontos, ahol Fényes Elektől Keleti Károlyon, Kenézig és majdnem Laky Dezsőig, elmondom. Nem nekem fontos, hogy mondok egy beszédet. Ebben az lett volna az érdekes, hogy szerepel a Kormány és a statisztika, a gazdaság stb., és nem az, hogy ott nyomorult, fáradt statisztikusok alámtartott intelligenciaként elviselik a mondandómat. Ott voltak a TV-től, és az első híradó, amelyik állítólag a Kormánnyal szimpatizál, ebből egy büdös részletet nem vett föl. A kisebb nézettségű Egyveleg, az bevett belőle, viszont kivette belőle azt az egy mondatot, amelyiket azért mondtam, mert nem történész és statisztikatörténészként mentem oda, az csak ugye fitogtatása volt a tárgyismeretnek, hanem azért mentem oda, hogy valamit mondjak a jövőről s a többi. Ebből kizárólag az alkotmányjogi, a Göncz Árpád-féle vélt, nem tudom én milyen beállításnak az áthallásaihoz vettek ki egy mondatot. Na most, ha ezt nem vagyunk képesek, tehát ha sajtóilag, tájékoztatásilag nem vagyunk képesek arra, hogy idejöjjenek, vagy megfelelő módon tudósítsanak, akkor nem tudok mit mondani. Szóval itt kell valamit csinálni. De ugyanez vonatkozik a pártja-ink, a parlamenti frakciók és a kormányzati szervek közötti koordinációra is. Ez a két évnek a kulcskérdése, hogy hogy tudjuk ezt megoldani.

(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. II. kötet 787-791. oldalán megjelent szövege)