1993. év

 

Antall József: Ez fontos, hogy benne legyen, mert ez mutatja azért az egész kérdésnek a Kormány részéről történő erélyes kezelését. Még egy kérdés van, hogy a visegrádi országcsoportot nem kellene ez irányba mozgósítani, de legalábbis megkérdezni, hogy nem akar-e egységesen fellépni ez a négy ország? Kérdés persze az is, hogy nekünk célszerű lenne-e, hogy egységesen lépjünk fel? 

 

 

Antall József: Hát akkor eszerint a nagyköveteknek a tájékoztatásánál reményünket kellene kifejezni, hogy ilyen háttérokok nem szerepelnek. Tehát nem felelhetnek meg a valóságnak olyan hírek abban a formában, hogy itt nem is erről van szó, hanem esetleg más üzleti érdekekről vagy más országok érdekéről. Ezért kifejezésre kellene ezt juttatni. Az a véleménye mindenkinek, nemcsak az érdekelt tárcáknak nyilván-valóan, de a Brüsszelben működő diplomáciai testületünknek is és a Brüsszelben működőknek, hogy itt a legerélyesebb tiltakozást kell most ebben a stádiumban bejelenteni, mert ez olyan rossz precedens, amit nem akceptálhatunk. Tehát az tisztázódott, hogy mi korrektül jártunk el, lezártuk a határokat s a többi. Tehát ebben a formában, és egyéb vonatkozásban is célszerű, azt hiszem, a kormánynyilatkozatban hangsúlyoznunk, hogy tiltakozunk a tömbösítési politika ellen. Azt is helyes hangsúlyozni, hogy egyáltalán ezt a politikát, ami diszkriminatív jellegű, elítéljük, mert bár nem az Európai Közösségen kívüli országokra vonatkozik, ennek ellenére nem vonatkozik Ausztriára, nem vonatkozik más országokra, csak miránk, alaptalanul besorolva a járvány sújtotta országok közé. Mindenképpen célszerű ezt a részét külön hangsúlyozni. Hát akkor javaslom, hogy miután a Kormány elvileg egyetért az elhangzottakkal, akkor egy állásfoglalás egy órára készüljön el, amivel kapcsolatban a külgazdasági és külügyminiszter urat fölkérjük, hogy járjanak el. Földművelésügyi államtitkárt bevonták már közben az államtitkárok, úgyhogy akkor remélhetőleg itt olyan állásfoglalás születik, ami minden érdeket kielégít. 

 

 

Antall József: A felvetett kérdésekből politikai szempontból mindenképpen amellett lennék, hogy ne a teljes listát vegyük alapul, mert ez mindenképpen igazolja a tömbösítést. Nem lehet egyszerre a tömbpolitika ellen úgy fellépni, hogy egyidejűleg mi is bármilyen indokolással egységes tömbpolitikát folytatunk. Ha ennek ellenállni akarunk, és a Közös Piacnak ezt a diszkriminációját vissza akarjuk utasítani, tudva azt, hogy nem vagyunk sajnos egyenrangú partnerek, mégis az intézkedésnek azokra az országokra kell vonatkozni, amelyek ezt velünk szemben megtették. Tehát ebben az értelemben azt a variációt tartanám indokoltnak, amelyik az Európai Közösséget említi, illetve az ehhez csatlakozott Ausztriát is, mert most hallottam, hogy Ausztria külön tett ugyanilyen lépést. Tehát akkor Ausztriát egy elbírálás alá kell vonnunk az Európai Közösséggel. Ez azt jelenti, hogy az osztrák nagykövetet is be kéne hívni fél háromra. Na most, tehát ez lenne az egyik része, hogy az Európai Közösség és azok az országok, amelyek Magyarországgal szemben ilyen intézkedést tettek, azokkal szemben Magyarország is kénytelen ezt az álláspontot képviselni, és ezt a nagykövetekkel való tárgyalásnál hangsúlyozni kell, hogy rendkívül sajnálatosnak tartjuk, hogy erre egyáltalán sor kerül. A másik része, ami mintegy kiegészíti ezt, hogy szigorítjuk azokból az országokból a behozatalt, amikre utal ez a hosszú lista. Tehát kvázi ezzel megerősítjük, mert ennek van logikája, hogy mi annyira tiszta ország vagyunk, és annyira indokolatlan velünk szemben a diszkrimináció, amikor mi azokkal az országokkal szemben szigorú vámintézkedéseket vagy vizsgálatokat teszünk szükségessé, például a nyershús-behozatal terén. Tehát ezt a kettősséget kellene figyelembe venni, hogy vállalni a politikai részét az Európai Közösséggel szemben, a többieknél viszont szigorú vámintézkedésekkel a nyers hús és egyéb ellenőrzéseknek a végrehajtását, de nem egy globális intézkedéssel. Az már csak stiláris kérdés, hogy kormányrendeletnél a behurcolás szót kicseréljük a bevitel szóra vagy valami másra. A behurcolás, ez mindenképpen kicserélendő. Ez már csak ilyen nyelvészkedés, de rendeletbe ne tegyük. „a száj- és körömfájás, állati betegség Magyarországra való behurcolásának megakadályozását”, ezt sehogy se tegyük be. 

 

 

Antall József: Lehetőleg az is csak néhány órát, mert a belföldi intézkedéseket is gyorsan meg kellene tenni. Szóval azt se halogassuk nagyon, hiszen jönnek a nagykövetek, és ott nagyon fontos a tudtukra adni azt, hogy ezt milyen mértékben sérelmezzük. Nyilvánvaló, hogy ezt már a miniszter urak fogják megtenni, itt a 66-osban kerül sor a nagykövetek fogadására.? Akkor itt már elő lesz minden készítve, és a leghatározottabban fogják nyilván a Kormány álláspontját képviselni. Ennek a rendeletnek egyébként egyben szimbolikus értéke is van, éppen ezért a külföldi aspektusát most el kell fogadni. Most azokat a részleteket, hogy a végrehajtásnál itt belül milyen intézkedéseket kell tenni, szintén most célszerű kigondolni, mert a társadalommal is könnyebb megértetni és elfogadtatni, hogy el tudjuk mondani, hogy ez a diszkriminatív intézkedés a magyar exportot veszélyezteti. Emellett azt is be kell mutatni, hogy Magyarországnak sok millió dolláros kiviteli lehetőségét teszi tönkre, ha Magyarországon az úgynevezett KGST-piacokon higiénés szempontból ellenőrizetlen árusításokra kerül sor,? ugyanis ezzel kizárjuk mintegy magunkat a nemzetközi piacról. Ezt akár televízióban is célszerű elmondani, hogy ezt értse az ország. Most ebben is lépnünk kell. Tehát meg kell tennünk a megkülönböztetést részben azok között, akik a mi behozatalunkat sújtják, vagyis a Közös Piac és Ausztria, amely országoknak bejönnek a nagykövetei, és azon az országok vonatkozásában, amelyek bizonyos értelemben sorstársaink, viszont ezekre is a külön vám- és egyéb szabályokat kell alkalmazni. de nem lenne célszerű összekapcsolni a két csoportot. Végül pedig az olasz példára, úgy gondolom, hogy a nagykövetek jelenlétében nem ártana rávilágítani, és hangsúlyozni azt, hogy különösen sérelmezzük itt a konkrét esetben, ami Olaszország részéről történt. Ezt célszerűnek tartanám csak a nagyköveti tájékoztatóra korlátozni e pillanatban, de ott el kell mondani, hogy konkrétan ez mit jelent. Én abban is benne vagyok, hogy az olasz kormány figyelmét erre külön is felhívjuk, de ez ezen túlmenően történne. Tehát, akkor a kormányrendeletet illetően ezekkel a bizonyos javításokkal kérjük ezt véglegezni, és akkor így ezt tekintenénk elfogadottnak. Ez az egyik kérdés. A másik pedig: a belföldi vonatkozásokat pedig azért elő lehet készíteni már a holnapi napon, de a jövő héten kellene vele foglalkoz-ni, és felmérni a hatását is. Most így akkor vaktában beszélnénk, és lehet, hogy olyan problémák merülnek fel, amelyek még időigényesebbek. Maradjunk abban, hogy ezzel holnap elkezdenek foglalkozni, és a jövő héten kialakul, hogy milyen belső szabályo-zást, földművelésügyi miniszteri rendeletet igényel-e, vagy és pénzügyminiszterit vámvonatkozásban. Ezt tessék megnézni a jogszabályi lehetőségek szempontjából, és szükség esetén a közigazgatási államtitkári értekezlet is megnézheti kedden. Nem tudom, hogy célszerű lenne-e esetleg, hogyha ezen a tájékoztatón, a nagykövetek tájékoztatásánál a két miniszter úr mellett esetleg az államtitkár urak közül is jelen lenne esetleg Raskó államtitkár úr, azért, hogyha valami szakmai kérdést tesznek föl? Úgyhogy ez akkor fél háromkor lesz. Miniszter uraknak nincs megjegyzése? Nincs. Akkor kérdezem, hogy a Kormány ebben a formában elfogadja, tehát az Euró-pai Közösség és plusz még Ausztria.

 

 

Antall József: Természetesen. Tehát az az ország is, amelyik Magyarországgal szemben diszkriminatív jellegű lépést hoz. Így fogalmazzuk meg, tehát a viszonosság alapján történik. Annál inkább hangsúlyozva, mert furcsa módon jelenleg száj- és körömfájást csak az Európai Közösség országában állapítottak meg, nem fordítva. Ez csak a tájékoztató részét képezi, tehát a nagykövetek részére kell majd átadni. A találkozón azért kifejezésre kell juttatni, hogy bízunk benne, hogy Magyarországgal szemben ezt az igazságtalan és indokolatlan megkülönböztetést felül fogják vizsgálni. Ezt nyilván a tájékoztatón el kell mondani. Hát, ha más nincs, akkor ezt ebben a formában elfogadjuk, és akkor van-e ellenszavazat? Nincs. Akkor elfogadja a Kormány. Másik kérdésem, kérek egy pillanat türelmet, ki fogalmazza meg a sajtó részére az álláspontunkat, miután a legerélyesebbek majd csak a nagykövetekkel leszünk retorikailag. Itt van egy formát, egy jogszabályi formát öltött álláspont, ami rugalmasan kezelendő. A harmadik kérdés pedig, hogy mit mondunk a magyar közvéleménynek, mert sem felizgatni nem célszerű a magyar közvéleményt, sem felszabadítani demagóg vagy populista véleményeket az európai integrációval szemben. Ugyanakkor kifejezésre kell azt is juttatni, hogy a Magyar Kormány a nemzeti érdekeket szem előtt tartva hozott egy intézkedést. Akkor én azt hiszem, hogy az államtitkárok lennének leginkább arra illetékesek, hogy most eszerint megfogalmazzák, hogy Juhász Judit négy órakor a sajtóhoz hogy szóljon. Egyik lehetőség az, hogy ma csak ő szól a most elkészült megfogalmazás alapján, és holnap kilenckor vennének részt az államtitkárok, vagy most szólna esetleg valamelyik államtitkár, esetleg már figyelembe véve a nagykövetek behívását is. Az mindenképpen hangozzék el, hogy a nagyköveteket behívtuk. Ha egyetért ezzel mindenki, akkor eszerint. Lévén, hogy nem akarjuk a kelleténél jobban feszíteni a húrt, hiszen nekünk azt a hidat is meg kell őrizni, hogy a Közös Piac felülbírálhassa önmagát, ezért csak olyan mértékben kell, hogy az intézkedés indokolatlanságát tudjuk kellően hangsúlyozni. 

 

 

Antall József: Anélkül, hogy a vitát befolyásolni akarnám, a megemlített kék szeműek jogán mondom, hogy vigyázni kell, mert az Alkotmánybíróság elé kerülünk, ha ezeket az ötleteket figyelembe vesszük, mert ha megkülönböztetünk, és diszkriminatív jelleggel vagy kizárunk, vagy kiemelünk egy ilyen lehetőséget, akkor nagy esély van arra, hogy a magyar Alkotmánnyal ütközünk. Hát ezt majd az igazságügy-miniszter vagy a jogászok megmondják. Tessék! 

 

 

Antall József: Köszönöm. Szabó Iván pénzügyminiszter úrnak adom meg a szót, de a végén erről dönteni kell. Tehát most már az elemzések, a vélemények elhangzottak, de meg fogom kérni a Gazdasági Kabinet állandó tagjait, hogy ehhez az előterjesztéshez egyértelműen fűzzék hozzá azon mondanivalójukat, hogy mit javasolnak, elfogadja-e, vagy vesse-e el a Kormány. Van egy másik lehetőség, hogy elfogadja a Kormány globálisan, és a konkrétumról még elhalasztja a döntést, ahogy Boross miniszter úr javasolta az elején, vagyis további konzultációra még visszaadjuk az anyagot, annak érdekében, hogy a nem gazdasági miniszterek számára is közelebb kerüljünk a megítélhetőséghez. Kérem, most akkor Szabó Iván miniszter urat, hogy már ennek szellemében szóljon hozzá, és utána visszaadom a szót Szabó Tamásnak még, és kérem, hogy ő is e szerint szóljon. Tessék! 

 

 

Antall József: Azt hiszem, hogy akkor a zárszót elmondta Szabó Tamás miniszter úr, így akkor bezárhatjuk a vitát, ugye? Akkor úgy teszem fel a kérdést, hogyha a vita lezárult, az egy hét tanulmányozási idővel, ami azt jelenti, hogy a legszűkebb körben, tehát azok a miniszterek, akik tanulmányozni kívánják, ezt tegyék meg. Egyébként addig ez változatlanul zárt anyagnak, titkos anyagnak tekintendő. Ez vonatkozik minden szervezetre és organizációra, ahonnan nemegyszer sajnos kimennek a titkos és zárt anyagok, éppen azért, mert nem veszik eléggé ezt a tényt figyelembe. Úgyhogy itt minden jelenlévő és minden miniszter személyes felelőssége, hogy olyan szakértő bevonásával tárgyalja meg, aki ezt biztosítja, és ez csak közvetlen kézben tartással történhet. Egy hét után kerül akkor sor a végleges döntésre, miután a két előterjesztő miniszter és ezek szerint a Gazdasági Kabinet állandó tagjai közül is többségében így foglaltak állást. Azt kérem, hogy a közbeeső időben, ha bármilyen észrevétel magára a koncepcióra vonatkozóan történik, akkor Szabó Tamás miniszter urat keressék meg, és adják át előbb, és tárgyalják meg, hogy ha valamilyen olyan észrevétel, vagy egyéb van, amit a két előterjesztő miniszter be tud venni. Tehát így teszem föl a kérdést szavazásra, hogy akkor az egy hét múlva történő tárgyalásra és visszahozatalra a két miniszter előterjesztésében, kérem ezt a javaslatot elfogadni. Ki van ellene? Nincs. tartózkodás? Nincs. Akkor egy hét múlva tárgyalja a Kormány, remélhetőleg addigra homogenizálva és minden olyan részt megoldva, ami itt még vitát válthatna ki. Köszönöm szépen. 

 

 

Antall József: A tájékoztatóhoz és alapelvekhez van-e hozzáfűznivaló? Azt én csak megerősíteni tudom, hogy mindenképpen az IMF-fel hároméves megállapodásra kell törekednünk. Minden olyan elképzelés, amelyik az IMF-fel való megegyezés nélkül képzeli el a további gazdasági és pénzügyi helyzetünket, az nagyon bizonytalan és irreális, és annak számtalan hátránya van, ami szinte kiszámíthatatlan helyzetet teremt. A tájékoztatót tehát a Kormány akkor tudomásul vette. Én annyit szeretnék még hozzáfűzni, hogy ne legyenek, azt hiszem, hogy nincsenek is a kormánytagoknak olyan illúziói, hogy ezt januárban az előző pénzügyminiszter néhány nap alatt össze tudta volna hozni, hogy olyan előrehaladott állapotban voltak az IMF-tárgyalások, hogy meg lehetett volna csinálni. Nehogy valaki eme félreértést gondolja. Szó sem volt róla. Tehát az a beállítás, mintha ez akkor aktuális lett volna, csak éppen a miniszterváltozás akadályozta meg, ez nem felel meg a valóságnak. Ennyit szerettem volna még hozzáfűzni, miután más irányú megjegyzések hangzottak el abban az időben a sajtóban. Tehát akkor ezt a Kormány elfogadta.

 

 

Antall József: Csak az a kérdés, hogy egy idő után, ha ez az anyag kijut, akkor tulajdonképpen ez úgy növeli a választási esélyekeinket, hogy senki nem akarja majd megnyerni a választásokat. Úgyhogy ez is egy sajnálatos, közvetett módszer. 

 

 

Antall József: Tessék, van még további hozzászólás? Ha nincs, akkor visszaadom a szót a pénzügyminiszter úrnak, és azt mindenképpen kérem, akkor valóban az egyik az, hogy fel kell hatalmaznunk e számok alapján a tárgyalások lefolytatására. Másrészt pedig meg kell találnunk azt a formát, hogy a hátralévő egy évben a prognózishoz igazítva mikor tudjuk azt az időpontot megjelölni, amikor intézményi szinten tudnak ezzel foglalkozni. Mert a költségvetési hiány be fog következni nyil-vánvalóan minden intézménynél, minden ágazatnál, és az nem mindegy, hogy most már minél korábban kell tulajdonképpen elkezdeni azt, hogy tudjanak a minisztériumok a saját felügyeletük alatt álló intézményrendszerben vagy ágazatban gazdálkodni, és ne csak a bizonyos időszak végén kerüljenek ebbe a helyzetbe. Úgyhogy ezt is kérem, hogy dolgozzák ki. Ez már a második fázis, ez nem a tárgyaláshoz tartozik. 

 

 

Antall József: Én azt javasolnám, hogy az 1993. évi tényleges költségvetési hiány Kormány által még elfogadható mértékébe most ne menjünk bele. Én úgy gondolom, hogy nem a Kormány egyes tagjai iránti bizalmatlanságból, hanem ha egy alsó számot megadunk, akkor én nem vagyok abban biztos, hogy ez a tárgyalásnál már ne állna rendelkezésre a másik félnek. Én inkább azt javasolnám, hogy a kemény tárgyalásokat folytató pénzügyminiszterben bízzunk meg első menetben, és hogyha ettől eltérés történik, egy mindnyájunk által gondolható bizonyos minimumtól, akkor a pénzügyminiszter úrral tudunk olyan telefonbeszélgetést folytatni, hogy én rendkívüli minisztertanácsot hívok össze. 

 

 

Antall József: Ne ijedj meg! Ne ijedj meg! Ez csak a húsvét miatt van.

 

 

Antall József: Köszönöm. Hát akkor maradunk a szerdában, hogy addig mindenki felülvizsgálja, és ezt kérem úgy venni, hogy nagyon komolyan ezt átgondolja, és ennek megfelelően farag az igényén. Vannak politikai erők, amelyek erre számítanak, hogy ősszel választások lesznek, éppen azért, mert képtelenek vagyunk a költségvetést összehozni.