Az 1991. október 24-ei kormányülésen Antall József érdemi hozzászólása a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénytervezettel? kapcsolatban
(Kiss Gyula munkaügyi miniszter ismerteti a korábbi kormányülésen feladatként megszabott politikai egyeztetés eredményét, melynek során terminológiai vita alakul ki arról, hogy nem kellene-e a közalkalmazotti jogviszony helyett a közszolgálati jogviszony kifejezést használni.)
A kérésem az, hogy ezt már terminológiailag próbáljuk meg lezárni. Első kérdés az, mi a közszolgálat? Közszolgálat a nemzetközi gyakorlatban magában foglalja – azért kérdeztem az angol példát, vagy a németet, vagy bármelyiket –, tehát magában foglalja a közszolgálat mindazt, ami állami, önkormányzati, tehát közhatalmi jelleggel szolgálatot nyújt az országnak. Tehát ez a közszolgálat. Akkor ebbe beletartozik a minisztertől kezdve a tanárig, és tulajdonképpen beletartozik a vármegyei útkaparó is. Ez a közszolgálat. Ha ebben egyetértünk, akkor a következő kérdés az, hogy ha munkavállalói oldalról közelítjük, akkor a közszolgálat által foglalkoztatott minden közalkalmazott. Ebben is akkor egyetértünk, munkavállalói szempontból. A közalkalmazott, ha ezt érdekvédelmi szempontból is vizsgáljuk, alkalmazva van a köz érdekében, tehát akkor ez a kategória, a közszolgálat mint szervezet, és így teljesen szinkronban van a közalkalmazott elnevezés, mert mindenki beletartozik. A kérdés az, hogy a köztisztviselő, tehát a köztisztviselő szűkebb kategória–e, mint a közalkalmazott. Tehát a klerikus szóból levezetve, aki ebbe beletartozik a közalkalmazotti kategóriából, akkor ki a köztisztviselő? Kérdem, mi a határa a köztisztviselőnek a közalkalmazotton belül? Képesítési kategória–e, foglalkozási kategória–e, vagyis köztisztviselő–e például a tanár? Köztisztviselő–e a vármegyei útkaparó? Erre kérek választ. Ki a köztisztviselő? Aki közvetlenül tisztviselőként az állam vagy önkormányzat részére dolgozik? tessék elmondani, akkor ez a kérdésem.
(Müller György, a MEH helyettes államtitkára szerint a köztisztviselő szűkebb kategória, mint a közalkalmazott.)
A közszolgálat mint organizáció, az világos, azt tisztáztuk. Közalkalmazott minden ember, aki a közszolgálatnak az alkalmazottja. Kérdem, mi a határa a köztisztviselői kategóriának?
(Müller György szerint a köztisztviselő a mi rendszerünkben az, aki állami impériumot gyakorolhat, vagyis olyan szervnél dolgozik, amely közhatalmi szervként hatósági jogkört gyakorol.)
Egyébként ez mindenhol így van. De akkor végső soron a köztisztviselő mégiscsak valahol egy foglalkozási kategóriát is jelent. Tehát ez egyszer a közhatalmat gyakorló szervnek az alkalmazottja, és azon belül akkor még mindig meg kell határozni valahol a foglalkozási kategóriát, vagyis köztisztviselő–e a takarítónő a minisztériumban, mert közhatalmat gyakorló szerv alkalmazottja? Azért ezeket tessék akkor ebből a szempontból terminológiailag is végiggondolni, és utána beszéljünk most akkor arról, hogy akkor ezt érinti-e vagy nem. Tehát, ha ez a jogszabály a közalkalmazottak jogállásáról beszél, vagyis mindenkiről, aki a közszolgálat tagja, akkor nincs rajta mit vitatkozni, akkor ez a közalkalmazottakról szól, és a köztisztviselői viszonyt kell akkor tulajdonképpen pontosan meghatározni, mert akkor az ezen belül jelent egy kategóriát
(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 671-672. oldalán megjelent szövege)
