1991. év

 

Ehhez annyit szeretnék hozzáfűzni, tartalmilag egyetértve ezekkel, azonban stilárisan ne legyen provokatív. Azt kell felfogni, hogy jelen pillanatban egyrészt ez a legnagyobb szakszervezeti tömörülés – tetszik, nem tetszik. A másik dolog, a Nagy Sándor személye, ami nyilvánvaló. ha ezt tágabb keretbe fogjuk össze, akkor ez egy olyan szakszervezet, amihez kapcsolódik most az MSZP és az MSZMP. Itt egy politikai offenzívának a tulajdonképpeni fő erejével állunk szemben. Ebben a pillanatban a többi ellenzéki párthoz viszonyítva leginkább arra lehet számítani, hogy erre a szakszervezeti erőre támaszkodva itt aktivizálódnak nem létező szerelmek – Horn stb. Éppen ezért nem lenne bölcs dolog, ha ebben a legkisebb mértékben is provokációba mennénk bele. A Kormánynak nem kell használnia például az elutasítja kifejezést. Kijelentő mondatokban kell a lényegét összegezni. Nagy Sándornak a hozzám írott levele is azt mutatja, hogy ő maga is szeretné elkerülni a konfrontációt. Ő egy hullámon lovagol, megvannak neki a saját vademberei a Schalkhammerral és egyebekkel. Ezeknek is eleget kell tenni, ezek felé is tesz egy gesztust. Ugyanakkor semmilyen illúzióm – félreértés ne essék – nincs. Semmilyen elutasító, vagy arrogánsnak tűnő hangot nem kell nekünk használni. A Kormány ugyanezt méltóságteljes stílusban mondja el. Az Érdekegyeztető Tanácsot tekinti fórumnak, ezért úgy ítéli meg stb. tartalmilag így kell megfogalmazni, és stílusban nem elutasítóan. Semmiféle arroganciát ebben az esetben nem tartanék célszerűnek velük kapcsolatban, mert éppen ez az, ami a tárgyalásokat lehetővé teszi a későbbiekben. Egyetlen gondolat nincs a kormányközleményünk tervezetében, amivel ne értenék egyet, csak a stílussal kapcsolatban vannak fenntartásaim. Ehhez kérek most hozzászólást. Mert ezt most el kell dönteni, hogy provokálni akarunk, bele akarjuk–e hajtani őket olyan helyzetbe, hogy sztrájkot csináljanak próbaként, vagy nem. Én nem tartanám szükségszerűnek, hogy most egy sztrájkhelyzetbe vigyük őket, vagy egy ilyen erőmegfeszítésben velük szembemenjünk.

 

 

Tartalmilag egyetértve, hogy ezt meg lehet csinálni levél formában, énnekem ez ellen nincs kifogásom. Sőt én azt a megnyilvánulást is hajlandó vagyok levélben is kifejezésre juttatni, hogy nagyra értékelem az ő törekvését, amennyiben az érdekvédelmi szervezeteket, a pártoktól – beleértve a Magyar Szocialista Pártot és a Magyar Szocialista Munkáspártot is – független érdekvédelmi szervezetként kívánja működtetni, és feltételezem, ezért nem rendeli alá semmiféle pártpolitikai érdeknek a szakszervezeteket. Ezt a levélben megfogalmazni lehetséges, és ezt valóban indokolt közzétenni, mert a szakszervezetek és a szakszervezeti tagok tömege szempontjából feltétlenül biztos vagyok benne, hogy ez új helyzetet teremtene, ha politikailag ilyen értelemben lépnénk. Ugyanis az emberek tömege a munkahelyeken nem a Horn Gyula pártját támogatja, aki viszont benn ül a Nagy Sándor féle szakszervezetben az üdülés miatt. 

 

 

Elnézést kérek, közbevágnék, mert ez maga kitöltené – ha ebbe belemegyünk – a mai napot. A következőről van szó: azt el tudom képzelni, hogy ha most Gyuri pont a vörös posztó, mert konfrontálódott, azt lehet, hogy egy időre visszavonjuk a közvetlen tárgyalásról, de nem az ebben való koncepciózus részvételtől. el tudom képzelni, hogy most kupa Miska és a Rolek menjen. El tudok egy ilyet képzelni. Nem tudom, hogy Kiss Gyula ott a kongresszuson lenyűgözte–e őket a konfrontációval. A Kormányon belül ez nem érint semmit, itt frontokról van szó, hogy melyik egység megy most előre, melyik jön vissza, szóval ez világos. Én nem tudom, hogy te ott lenyűgöztél–e valóban, megszerettek–e téged a Schalkhammerék. Szóval itt erről van szó. Most tényleg a Misi dolga, de akkor tőled kell a Rolek, és kell a népjólétiből is, hogy menjen valaki. Akkor a további kérdés az, hogy milyen formában, mit írhatok én, tehát mit kell írni. Tehát akkor én válaszolok a Nagy Sándornak, hiszen, ha elvileg özv. Vass Károlyné is levelet ír nekem, én arra is válaszolok. Rendszerint aláírok leveleket azoknak, akik nekem írnak. Tehát akkor elvileg én írhatok egy levelet neki, de akkor ezzel a levéllel egyidejűleg kellene egy másik miniszternek levelet írni, reagálva a MSZOSZ nyilatkozatára, ha ezt az utat választjuk, és még marad akár egy közlemény lehetősége is. Tehát akkor szét kell választani többfelé a reagálásunkat a szakszervezetre. Meg kell próbálni a levelezést nyilvánosságra hozni, bár nem biztos, hogy a sajtó lehozza.

 

 

Ebben azért nem vagyok olyan biztos. Van, amit tényleg lehoznak, mint például a Torgyánnal való levélváltásomat ma a Népszabadság lehozta, ami kizárólag Torgyán részéről történhetett meg, nem az én részemről. Ezért mondom, hogy még a nyilatkozat esetén is az a fontos, hogy idézni kell a Nagy Sándornak a leveléből. Érzékeltetni kell a lakossággal, hogy milyen levelet ír nekem a Nagy Sándor. Egyébként fel kell készülni az összeütközésre, de olyan módon kell felkészülni, hogy ennek az ódiumát, a feszültségét előzetes levelezéssel, előzetes módon érzékeltessük a nyilvánossággal, hogy a feszültségkeltéséről az ő részükről van szó. Másrészt még esetleg elképzelhető, hogy ezzel a ravasz politikussal is lehet négyszemközt is tárgyalni. 

 

 

Nem. Érdekei vannak. Érdekei vannak, és az érdekeiből kell kiindulni. Természetesen ebbe a kategóriába tartozó politikus.

 

 

Én azt kérném, hogy mivel ez lesz az első változat, és fogalmazni egy ember tud, kérjük fel Schamschula államtitkár urat, hogy ő fogalmazza meg. Most e levélnek nem az a feladata, hogy ütközzünk. Ütközés lehet, hogy be fog következni. De ebben a levélben, nem kell ütközni, de fontos, hogy a lényeg benne legyen. Te tudod ezt megfogalmazni. Lehet, hogy azon majd még valamit módosítani kell, de már úgy fogalmazd, hogy minden benne legyen, ami fontos. de nem a levélben kell konfrontálódni.

 

 

Az egy második menet. Nem akarom a lehetőségét elvenni annak, hogy együtt fogalmazzanak, de úgy gondolom, hogy először engedjük meg, hogy dr. Schamschula államtitkár úr önmaga tegye meg ezt. Csak annyit kérek, hogy legyen benne a nemzetközi utalás is. Szóval abba a szituációba képzeld bele magad a levél megfogalmazásakor, hogy miniszterelnökként válaszolsz most. Tehát ez miniszterelnöki válasz, amit követhet még miniszteri válasz, vagy követhet egyéb nyilatkozat. És akkor ennek a levélnek a végén legyen az, hogy ezt nyilvánosságra hozzuk. Holnap mikor lesz a tárgyalás? Tehát akkor ma elmegy a levél, és ma még le is adnánk a sajtónak, és ebben benne lenne az is, hogy a pénzügyminiszter vezetésével kerül sor a tárgyalásra, ezért kérjük eleve az ennek megfelelő szintű részvételt. Ezt a levelet egyébként tájékoztatásul a többi szakszervezetnek is megküldjük.

 

 

Én erre készülök. Ezért is hajtom ezt a részét, mert szeretném ezt a konkrét részét is érzékeltetni. Ezt nemzetközi szinten is szeretném érzékeltetni, a térség egész problémakörét, azt hogyha a Nyugat változatlan magatartást tanúsít, pénzügyi, gazdasági, katonai téren – ezt elmondtam a tegnap interjúmban is –, az impotenciájuk ide fog vezetni. Ebben a formában, minden nyilatkozatban ebbe az irányba megyek. És ugyanilyen módon szeretnék ez ügyben is megnyilvánulni, úgyhogy teljes egyetértéssel vagyok Mádl miniszter úr felvetésével. De még ebben a hónapban szeretném elmondani ezt, ezért kérem ehhez a részanyagokat is. Szeretném nyíltan és egyértelműen kimondva elmondani azt, hogy itt Magyarországon nem arról van szó, hogy igazságtétel, és a mi oldalunkról van egy kvázi jobboldali offenzíva, hanem pontosan fordítva, a baloldali erők részéről van ez, és ilyen jelleggel. Tűrhetetlenek tartom, és természetesen nem értek egyet azzal sem, hogy az ennek irányítását jelentő személy, Horn álljon a parlament külügyi bizottságának élén, amelyik bizottságnak ma elvileg konszenzusos külpolitikát kellene folytatnia. Sőt én nemcsak a parlamentben szándékozom ezt ebben a hónapban elmondani, hanem a televízióban és mindenhol, a költségvetéssel összefüggésben is, szóval egy kicsit belehelyezni egy nagyobb keretbe. Amikor megvan a levél tervezete, és minden megvan benne logikailag is, utána lehet a kormányszóvivővel szövegezni, sőt még Kodolányi Gyulát is megkérjük a közreműködésre. Ez lenne a kérésem. Szóval kérek egy tömör levelet, amiben mindez benne van, de ne legyen arrogáns. Lehet idézni Nagy Sándor leveléből is, kiemelve azt a szándékát, hogy a tárgyalási kérése nem ultimátum, tehát valahogy azzal diszkreditálni, hogy kétféle módon nyilatkozik meg, illetve ír. Nem kimondva, de bemutatva azt, hogy a kongresszuson volt egy beszéde, és hogy ebben a levélben mi van.