1991. év

Az lenne a kérésem és javaslatom, hogy ezt a 13-at viszont próbáljuk képviselni, még ha karácsony előtt nem is megy, de mindenképpen szilveszterre. Ez minden szempontból fontos, és egyébként is úgy gondolom, hogy nincs is mód arra, hogy elfogadatlan költségvetéssel működjünk. Ez egyszerűen alkotmányellenes lenne, ha nem ebben az évben fogadnánk el a költségvetést. Tehát azt az álláspontot, amit felvetettek egyes képviselők, hogy az elfogadás áthúzódhat január 4-éig, erre nincs mód. Ez jogilag abszurd. Nem működhet a Magyar Állam költségvetés nélkül. Úgy kellene, hogy legkésőbb december 31-ig – úgy, mint tavaly –, de a képviselők kellő mérséklettel folytatnák a munkát. Ezt kérem képviselni, ugyanis nincs törvényes lehetőség arra, hogy december 31-e után fogadja el a jövő évi költségvetést a parlament. A másik pedig ezzel a sorrendiséggel kapcsolatban. Ha valaki még a költségvetéshez kapcsolódó törvényeken kívül akar még mást is elfogadtatni, mi benne vagyunk, de akkor gyorsan tárgyaljuk le az általunk javasoltakat. Fontos lenne az is, hogy a parlament üléseivel párhuzamosan, amikor nincs szavazás, a bizottságok dolgozhassanak. A világon nincs ilyen parlamenti gyakorlat, hogy a képviselőknek folyamatosan végig bent kell ülni. Magam láttam az Amerikai Kongresszusban,? hogy a teremben az elnök volt és egy előadó. Ott a televíziónak csak azt szabad mutatni, aki előad. Az egyik dolog mindjárt ide kapcsolódik, hogy a fotósok ne „hasra” jöhessenek be az ember orra alá. A másik dolog pedig, hogy a parlament foglalkozzék ezzel a kérdéssel, hogy ne kelljen a képviselőknek a plenáris ülésteremben lenniük, dolgozhassanak közben a bizottságokban, mert ezen múlik az eredményesség. Sehol a világon nem lehet így közvetíteni az ülésteremből, ahogy ez nálunk történik, hogy direkt az üres padsorokat mutatják. A televízióban azt kell mutatni, aki szerepel. Meg lehet nézni a német parlamentben vagy bárhol, például az angol parlamentben is, amikor nem kell határozni, nincsenek ott a képviselők. Esetleg kevesen ott vannak, és csak a szavazásra mennek be a többiek, mert az előre be van tervezve, hogy mikor van szavazás. A vacsoráról akkor elmennek, például Lantos és más is mondta nekem, hogy ma este 10 órakor lesz szavazás a szenátusban, addig egész nap járnak, az egyéb hivatalos ügyeiket intézik. Minden párt tart az ülésterem-ben néhány embert, de közben a bizottságok üléseznek, működnek, és este 10-11 órakor, amikor szavazás van, akkor összejönnek. Ha ezt nem tudjuk elérni, akkor ez az abszurd helyzet marad. Mint a jó gyerekek nem kell, hogy mindenki bent üljön, de ennek az a feltétele, hogy a televízió se azt közvetítse, hogy mennyire üres a terem, mert ezzel csak elrontjuk a parlamentünk hírét. Szeretném, ha a Házbizottságban ez az egész kérdés felmerülne, mert máskülönben nem tudjuk a törvényalkotási programunkat végigvinni. Továbbá nem működhet úgy a parlament, hogy a plenáris ülések ilyen rövidek legyenek, és a bizottsági ülések csak azon kívül lehetnek. Ez csak úgy oldható meg, ha plenáris üléseken elmondja a képviselő a szövegét, mert szerepelni kell neki, erről jegyzőkönyv születik, de ezenkívül a bizottságoknak is működni kell. A világon ilyen parlamenti működés, mint ami nálunk van, elképzelhetetlen. Plusz fontos lenne a jogalkotási törvény módosítása is. Az igazságügy-miniszter urat is kértük már ebben, hogy ki kell dolgozni azt a megoldást, hogy rövid törvények legyenek, melyeknek felhatalmazása alapján pedig bő kormányrendeletek születhessenek. Ha ezt nem sikerül megcsinálni, akkor tönkremegyünk.

 

 

Itt a másik dolog, és ezt minden párttal összefüggésben kérem, ugyanis a képviselőink a bizottságokban nem jelennek meg. Ennek köszönhetően például a Költségvetési Bizottság leszavazta a Világkiállítást. Ez tehát az egyik probléma. A másik pedig, hogy a kormánytagok gondoskodjanak arról, hogy ne olyanok vegyenek részt szakértőként a minisztériumok képviseletében, akik nem egyér-telműen képviselik a Kormány álláspontját. Nem a „Pálos-rendi” kontenpláció? és elmélkedés helye a parlamenti bizottság egyetlen minisztériumi tisztviselő részére sem. Ha már odamegy, akkor az a dolga, hogy azt mondja: a Kormány álláspontja szerint. Ettől ő még nem vágta el a jövőjét. Ezt a jegyzőkönyv utólag igazolja. De ott nem képviselhetnek úgy egy ügyet, hogy elmélkednek a minisztériumi tisztviselők. Kérem a Kormány tagjait, hogy ezt értessék meg a tisztviselőkkel, ugyanis rendszeresen előfordul, hogy különböző kormánytisztviselők ott elmélkednek a parlamenti bizottságok előtt, sőt gyakran a kormányzati szakértők konkrét kormányálláspont ellenére is egymással vitatkoznak. A vitatott kérdéseket előre le kell egyeztetni. A kormányülésen lehet vita, de az országgyűlési bizottság ülésén a Kormány szakértői között már nem. Az elmúlt rezsimben alakult ki ez az agybaj. A szakértők azt hiszik, hogy csak a tárcának az érdeke van, és tárcakötelesség azt megvédeni, még akkor is, ha ellenkezik a Kormány elfogadott álláspontjával. Itt Kormány van, és kormányhivatalok vannak. Kérdezem az igazságügy-miniszter urat, mikorra kaphatok egy olyan anyagot, hogy elmondhassam a parlamentben azt a beszédet, ami a jogalkotási törvény módosítására vonatkozik, ezt az egészen új konstrukciót. El szeretném mondani, hogy a parlamentáris rendszer működtetését veszélyezteti a jelenlegi törvényalkotási gyakorlat, és a Kormány nem tud ezen a módon kormányozni, ha ilyen részletekbe menő törvényeket kell megalkotni. A képviselők is teljesen félreértik a törvényalkotás rendeltetését, ezt mutatja a levéltári törvény módosítása is. Ami rövid dolog, onnantól kezdve a képviselők azt hiszik, hogy ami nincs benne a törvényben, azt nekik bele kell rakni. Azt kell megértetni, hogy a törvényalkotásnak nem a „mindent szabályozni” szerepe van. Kerettörvény van, és utána jön a kormányrendelet. Ebbe az irányba kell tárgyalni. Szeretném ezt minél előbb elmondani, mert elképesztő, hogy ezért a levéltári törvényért is egy napot elvesztettünk. Azért be sem mentem, mert levéltárosdiplomám van, és miután, azt hiszem, hogy a parlamentben – szó szerint – szabályos diplomám csak nekem van, féltem, hogy hozzászólok, és azzal is csak a drága idő megy. Nem mentem be, viszont elképesztőnek tartottam az egészet, mert egy ilyen levéltári törvénymódosítást 5 perc alatt el lehetett volna intézni. A Házbizottságban? érvként elmondható az is példaként, hogy a francia parlamentben a Kormány kérésére vita nélkül fogadnak el törvényeket, és bár a szabályok szerint nem illik így sokat elfogadni, ennek ellenére ez sorozatban történik. 

 

 

Ez is legyen benne az érvelésben. Végre el szeretném mondani a parlamentarizmus lényegét. A parlamentarizmus nem Konrád elmeszüleménye, azt nem a Demokratikus Chartával? kell védeni, hanem egy működőképes parlamentáris kormányzással. 

 

 

Én mindenképpen a kijelölt miniszter kategória használatát javaslom, miután ez hosszabb időre készül, és ez nem egyszerűen művelődési miniszteri hatáskör. Mindenképpen a kijelölt miniszter kifejezés a helyes, függetlenül attól, hogy most a felelősség alapján a felügyeletet az OTSH felett a művelődési miniszter látja el. Egy Kormány működése során, akár a mostani Kormány, akár egy jövendő Kormány időszakában, bármilyen fejlődés, változás beállhat, ezért egy országos hatáskörű szervnél ez a helyes megjelölés, ami mozgásteret biztosít egy kormányzaton belül. Ez az egyik. A másik dolog, ha megjelenik, akkor nincs értelme megcsinálni országos hatáskörű szervként, mert akkor a Művelődési Minisztérium alárendeltségében van. Ha ki akarunk emelni országos hatáskörű szervként egy hivatalt, akkor csak akkor van értelme, ha nem egy tárca alárendeltségében van. Ha ezt kifejezetten tárca alárendelt formában jelöljük, akkor más a szerepe ennek.